Szoktatok kérdezni a görög  karácsonyi szokásokról. Erről is hosszan tudnék írni. De most csak a karácsonyfa témát választom ki e gondolatsorból.

A fenyőfaállítás nem szerepel a hagyományaik közt. Míg Krétán éltem, az otthonokban, a főtereken, az ünnepi díszben pompázó üzletekben az agavé kaktusz virágának váza volt feldíszítve gömbökkel, szalagokkal.

Itt e szigeten a gkí ág, kendros fa hagyománya él. A falvainkban az udvarokba is ültetünk a kedros és gkí fákból. Karácsonyi égőkkel világítják ki decembertől a régi naptár szerinti vízkereszt napjáig e fákat. A thassosi falvak otthonaiban pedig gkí faágak, koszorúk találhatók.

Számomra is furcsa volt e szokás. Véletlen találtam rá egy görög cikkre, amiben olvashattam e hagyomány eredetéről.
Ki gondolta, hogy valamikor ez is magyar pogány szokás volt? A kedros terméséről már kiderítettem, hogy pogány magyarjaink konyhájának egyik legfontosabb csípős piros fűszere volt. Amit most olvastam, az számomra is új volt.
(A fórumunk magyar történelmi rovatában olvashattok egyéb pogány hagyományainkról.)

S most olvassátok a görög cikk magyar fordítását.

Azt hozzáteszem, hogy az eredeti írás szövegében én zavart érzek. Hol fagyöngynek értelmezi, hol magyalnak. A fehér fagyöngyről azt tudom, hogy élősködő, és itt is a fenyőfákon él. Valószínű, hogy a magyal piros bogyós termését is fagyöngynek értelmezi.
Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_fagy%C3%B6ngy

 A gki
 
A december az ünnepek hónapja. Megjelennek a látványos karácsonyi koszorúk, fenyőágakból és fagyöngyökből  az otthonainkban. Feldíszítve vörös szalaggal, hímzett tüllel, a bejárati ajtó fölé téve, az ünnepi asztalra díszként téve, hogy meleg, ünnepi hangulatot teremtsen. Van, hogy magunk készítjük, erdei sétánk közben gyűjtve a hozzávalókat, van, hogy a piacról, virágüzletből vásároljuk készen.
 
De kevesen vannak azok, akik ismerik e szokásnak eredeti történetét. A legtöbben azt tudjuk erről, hogy ez a jólét és boldogság szimbóluma. Megelégszünk azzal, hogy egy ölelést és egy puszit adva átadjuk és vesszük a jókívánságokat karácsonykor és újév éjszakáján.

A régi legenda szerint a gkí Krisztus nyomában nőtt ki először, mikor a földön járt.
A tüskés levelek, a piros bogyók szimbolizálják a szenvedő Krisztus vércseppeit. Szimbolizálja Krisztus mártírságát. Észak-Európa több részén e növény neve: "krisztustövis" vagy "szent fa".
 
Görögül a neve: Gkí. A valós és helyes görög elnevezés: ο ιξός.
Ez az elnevezés nem a keresztény szimbolika szerinti, hanem pogány eredetű és pogány szimbolika.
Eredeti gyökerei tisztán  csak pogány szertartásokhoz vezetnek vissza.

A karácsonyi díszítési szokás a római korral kezdődött.
A pogány szokás szerint egy héttel karácsony előtt egy fenyő- vagy egy gki ágat egy ajándékkal küldtek szeretteik felé a pogány hitű emberek. A rómaiak ezt az ünnepi időszakaszt Szaturnáliának hívták. Átvették ezt a szokást, és a maguk hagyományának teremtették meg. Az első keresztények magukkal vitték ezt a szokást, mikor a rómaiak részéről elkezdődött a bálványimádók üldözése, valamint az egyház tilalmak idején.

A gkí azonban létezik ősidők óta.
Plinius a következő néven említi: Akouifolious Aquifolius (latin neve), és ez ugyanaz a fát, Theophrastus Κράταιγο azaz Crataegus (latin neve), azaz  galagonya névvel illeti.
Plinius megemlíti, hogy ha egy gkít ültetnek közel egy házhoz vagy egy tanyához, megvédi a lakóit a mérgezéstől, a villámlástól, a boszorkányságtól. Míg a bogyói és a virágja a vizet segíti, hogy megfagyjon. Azt is gondolták róla, hogy ha egy ágát hozzádobják egy állathoz - anélkül is, hogy azt érintené -, képessé teszi az állatot, hogy az mindig hazataláljon gazdájához.
Ma azt valljuk, hogy ezen ünnepi ág jelenlétében adott ölelés és puszi különleges szereteterejű.
 
A dekoráció eredete: úgy tűnik, hogy ezzel a növény csatlakozik a druidákhoz, akik a kunyhóikat örökzöld növényekkel díszítették fel a télben. Akik az erdő szellemét adták az otthonaiknak.
De akármi is legyen is a gky eredete, annyi bizonyos, hogy sok egyházi naptár említi azt a kötelező szokást, hogy karácsonykor az egyházakat e napon fel kell díszíteni babérral, fenyővel. Az is biztos, hogy ennek az egyedi díszítésnek a hagyománya mélyen gyökerezik a pogányok vagy az első keresztények időszakában.


                                                                                                               

A  puszi azaz a csók hagyománya
Az északi népek, elsősorban a britek, úgy vélték, hogy a gkí a szerelem, a béke és a jólét jelképe, éppen ezért választották ezt díszítő elemként otthonaikban a Karácsony és Újév  időszakában.
Ami a csók ill. a puszi hagyományokat illeti az ιξό jelenlétében, a római Saturnalia ünnepéből ered. Ők a termékenység szimbólumának is tartották.

Sok más kultúra, mint a kelták is, megemlítik, hogy a gky-nek mágikus ereje van. Használták mérgek elleni ellenszerként. Szent növénynek tartották . A druidák szertartási növénye is volt. A növény bája és rejtélye a terjedésében is van. A magocskákat - amik cseresznyére hasonlítanak - megeszik a madarak. A magok viszont csak akkor tudnak kicsírázni, ha a madarak emésztőrendszerén haladnak át.

A skandinávok mitológiája szerint a szerelem istennője, Frigga kapcsolódik a gkihez.
A Frigga fia - Balder- mindentől sértetlen volt. Sem föld alatt, sem felett nem tudott neki ártani senki.
Balder egyik ellensége - Loki, a gonoszok istene -, tudta, hogy csak egy növény van, amely nem nő sem a föld felett, sem a föld alatt, és ez volt a fagyöngy.  A fagyöngy, ami csak az alma és tölgy törzsén nő. Készített tehát egy nyilat a fagyönyből és megölte Baldert. Három napig a világegyetem minden eleme megpróbálta Baldert életre kelteni. Végül anyjának, Frigga-nak sikerült őt életre keltenie. A hagyomány azt mondja, hogy a könnyei piros bogyós gyümölccsé váltak a gkín. És Frigga, örömében, aki elhaladt a gkí ág alatt, mind megcsókolta.
Lehet, hogy ez a történet a kapucsókok, vagy a bejáratnál való csókok eredete is????


 


Kívánok minden olvasónknak, barátaimnak boldog karácsonyi ünnepeket!
 


 

Hozzászólások  

0 #1 KarácsonyBíróné Pesti ZSUZSANNA 2011-12-24 01:00
Boldog Karácsonyt kívánunk mi is neked és családodnak!Mi újság felétek most pihiztek ti is ugye?Jó lenne egyszer személyesen is találkozni.Sok puszi nektek.Zsuzsi és családja
0 #2 BBKYarod 2011-12-24 01:00
Kedves Ági!Köszönjük az igen informatív írást és a benne foglalt jókívánságokat is!Békés, Boldog Karácsonyt Neked és Családodnak!Puszi az egész Szigetnek és minden lakójának!Gajdics Gyula és Éva
0 #3 Menyhért, Boldizsár, Baltazár.Ági 2011-12-25 01:00
Kedves Emil!Hogy hogy dagadt az én keblem is. Párommal ez az egyetlen vita forrásunk! Ez viszont ölre megy.Elolvastattam vele, hogy gyere drága, olvasd el mit írnak rólunk barbár pogány magyarokról! És mind ezt görögül!Megkeresem a eredeti linket:http://anastasiag.pblogs.gr/pages/38.htmlAm in tegnap vitatkoztunk:Menyhért, Boldizsár, Baltazár.Egy karácsonyi film volt.Ez egy hosszabb téma. Barinyi Jós Ferenc könyvei írásainak alapján órási vitákban kezdtünk.http://www.google.com/search?client=firef ox-a&rls=org.mozilla%3Ahu%3Aofficial&channel=s&hl= hu&source=hp&biw=1024&bih=489&q=Bariny+J%C3%B3s+Fe renc&btnG=Google+keres%C3%A9s&oq=Bariny+J%C3%B3s+F erenc&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=108034l114149l 0l117739l17l17l0l9l0l0l396l1794l0.4.2.2l8l0Olvasga ss a könyveiből. Hatalmas anyag található írásaiban.Pánossal vitáinkban azért nem tudok győzni, mert nem tud okosan érvelni. A legtöbb görög ember ilyen. Csak hatalmas öntudatot neveltek beléjük minimális görög történelem tanítás során. Az ő történelmük is nagyon nagy. Sokkal többet taníthatnának nekik. Viszont az ő kevés tanulmányaikkal ezerszer többet tanítanak HIVATALOSAN, mint nálunk ami gyermekeinkkel. Csak önérzetével érvel. Tárgyi dolgokat nem tud mondani. Beszélgetni, kitaglalni csak azzal lehet, akivel a részletekbe is beletudunk menni.Áldott karácsonyt! És légy büszke magyarságodra! És tanítsd majd az unokáidra a történelmünket!Szeretettel: Ági2011.12.24. 14:20 keltezéssel,Emil írta:> Kedves Ági!> Iliász barátom Szalonikiben, akivel szinte naponta beszélgetek telefonon,> büszke Görög lokálpatrióta!> Nagyon ideges lesz, ha megtudja ünnepi szokásaik magyar eredetét!>> Természetesen nem hagyom ki ez ügyben információid tovább adását!> -)) !> Boldog Karácsonyt neked és családodnak!> Emil Gyálról.>>>
0 #4 ViszontKővágó Attila 2011-12-25 01:00
Nagyon köszönöm, Nektek is Boldog Karácsonyt kívánok!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel