Ahol az Istenek laknak

(Bevezető írás egy új terület felfedezéséhez)


Előszó

Ahhoz, hogy egy újat megismerj, először meg kell értened.

Görög szó: EROTA

Jelentése: SZERELEM

A szó elemzése: Rotáei. Jelentése: kérdez.

Filozofikus értelmezés szerint, ha valami-valaki felkelti érdeklődésünket, ha meg szeretnénk ismerni, mert hozzánk közel állónak érezzük, kérdezünk róla. Kérdés és szerelem tehát egymás kölcsönhatásában álló szó. Ahhoz tehát, hogy megszeressük, megkérdezünk róla mindent.
Hogyan fogadsz be valakit magadhoz?
Köszönsz neki. Ízlelgeted a nevét. Beszélgetsz vele és nézegeted. Többször randevúra mész vele. Minden oldalát próbálod megnyitni figyelmesen hallgatva őt. Szemeiddel simogatva iszod meséit, hogy magaddá tehesd őt. Éjjelente álmodban megelevenednek meséi. Mámorképként ő leszel. Majd nappal vele karöltve magányos sétát folytatsz, érzed amit érez, hallod amit hall.
Majd eggyé váltok. Megszeretted. Hiányában, rá gondolva, sóvárgó, fájó, de édes vágyódás tölt el.

Mondd ki a szót: Samoutráki.

Mit jelent hát e szó?
Mi tartozik hozzá?                                         
Miről regél az ismeretlen, titokzatos, félelmetes, vad sziget?

 

Kezdem a mesém. Nagyon régről. Oly régről, mire épp csak emlékezhetünk. Nagyon nagy terjedelmű lesz ez az írás. Miért szentelek ennek oly nagy figyelmet? Mert oly jelentőséggel bírt az ókori világban, mint a kisebbségben levő görög terület Delphoi jósdája, mint az attikai Akropolisz, vagy mint a minosi időkből a knossosi Akropolis területe. Kora is e köré tehető (kb. i.e. 700–800-tól az i.u. 400-ig.) Magában hordozza hát az ókor legrégebbi motívumait és a kereszténység előszelét. Egy olyan hitvilágról ad képet, mely egetverő módon megreformálta az ókori görög hitvilágot.
Lehetséges, hogy a későbbi korok és más földrajzi helyek Szent Grál-beavatás alapjai is az e helyen végzett szertartásra vezethetők vissza.  Mindezek bizonyítása nem célja ennek az írásnak. Távoliak a kapcsolatok.  De figyelmes értelmezéssel sok párhuzam olvasható majd ki az írás soraiból.
Samothráki ókori vallási igazgatási központ volt. Olyan külön állam volt az államban, mint a mai görög ortodox világban az Athos, vagy a katolikus keresztény világban a római Vatikán. Ily nagysággal bír hát ez a téma.                     
Ahhoz, hogy Samothráki mágikus kisugárzását megértsük, itt kell kezdeni az elemzést.  

Mitológia 1. rész

Kik voltak a Kavirik?

A Kavirik általánosságban a föld és a tenger mélyéből jöttek elő, tüzet lövelltek ki, rengették a földet. Nekik tulajdonították a földrengéseket és a tüzeket. Egyes említések szerint alacsony termetűek voltak, nagy nemiszervvel, természetfeletti erővel rendelkeztek. Megint mások szerint az Olimposzi Istenek elődei voltak.

A Kavirik az ókori görög mitológia istenségei voltak. A „Nagy Istenek”-ként is említették őket.

Különféle források szerint hárman vagy négyen voltak. Azonosították őket, mint Dias, azaz Zeuszként, valamint mint Athina.   A Nagy Istenek közé tartozott még a nőnemű Dimitra (Démétér) mint Axieras, Persefoné mint Axiokersa. A férfi nagy istenek között Hermészt mint Kadmilos-t vagy Kasmilos-t említik, valamint Ifeszto-t (Hephaisztosz ), mint Axiokersos-t. A misztériumokat tehát főleg e nagy isteneknek szentelték. Elsősorban Zeusznak, Athinának és Dimitrának. Legtöbb esetben nem említették őket név szerint, csak mint NAGY ISTENEK (hatalmas, erős és mindenható ). Nem ismerjük pontosan, milyen fontos volt az istenségeknél a nemek egyensúlya, és azt sem, hogy a felvilág és az alvilág azaz a Hádész istenségei milyen ranggal bírtak.

A misztériumok oktatási, tökéletes erkölcsi beavatás jellegűek voltak. Hogy hogyan történtek, pontosan senki sem tudja. Talán oktatási célzattal szóltak az istenekről, kik a Kaviria családfájában voltak. A tanítások bizonyítására szolgáló múzeumi tárlati anyagok szerint a Misztériumon meghívás történt Uránusz és Gáia mint istenek felé, és a titánok mint teremtők felé.

A szertartás résztvevői tanítást kaptak általánosságban a természet születéséről és haláláról. A Kaviria misztériumokon a szertartás elsősorban a születést és csak kevésbé a halált tartotta központi témának. Sehol az ókori görög irodalomban nem említik a Kavirion misztériumot a reinkarnáció vagy a lélek halhatatlanságának tanaként. A mai napig sehol nem találtak utalást az ásatási anyagok közt, mely szerint a kaviriai misztériumban utalás lehetett volna a halál utáni lélekre. Ez azonban nem bizonyít semmit. Az ókori évekre vonatkoztatva mindig csak feltételezéseket tudunk mondani, még bizonyított tények esetén is.

Ez egy általános rövidített változat a rejtélyes ókori szertartás értelmezésére.

A magyar nyelven található kifejezés a Kavirikre a Kabirok. Én személy szerint nehezen egyeztetem össze a görög megfelelőjével. De az érdekesség kedvéért olvassatok bele egy-két magyar magyarázatba, melyek - még egyszer hangsúlyozom - nem a görög prohellász hitvilág szerinti értelmezések. Miért hivatkozom mégis a magyar értelmezésre? Mert mint a fentiekből is kiderül, eredete sokkal régebbi annál, mint gondoljuk, és értelmezhetősége sokszor ellentmondásos és vitatott. Igazi mesevilág. Aminek lehetett valós alapja, de ma már csak romantikus vagy félelmetes meseként él tudatunkban.

Fontosságot adnék az elnevezésnek. Magyar értelmezésként Kabirok. Görög irodalmi kutatásaim alapján következetesen KAVIRIK-nak nevezem őket.
Magyar vonatkozású írások:                     
http://www.kislexikon.hu/kabirok.html                              
http://okoricivilizaciok.network.hu/blog/okori-civilizaciok-hirei/robert-charroux-a-kabirok-miszteriumai                                       
http://hu.metapedia.org/wiki/Kabirok                  
http://titkostortenelem.org/tortenelem/4-a-kabirok-titkos-eredete

A bevezető írásom részletesebb mitológiai leírása

Idegenvezetés az archeológiai területen:

Felhasznált forrásanyagok:
1.Πρωτογεράκη Konstantina Protogeráki által írt dokumentum                  
2. A görög Tv által bemutatott dokumentumfilm rövid írásos kivonata:
http://www.youtube.com/watch?v=9EvxH1t0KnA&feature=related


A Kaviria misztériumok és történetük
 
Kik voltak a Kavirik?
A Kaviria misztériumokat jóval nagyobb rejtély övezi, mint a görög mitológiát.
E témának érdekessége, hogy Samothráki nagyra becsült istenségeire rámondják, hogy Kavirik, de azt, hogy kik a Kavirik, nem tudják megfejteni.

Amennyire zavart kelt számuk, annyira zavaros az elnevezésük megfejtése is. Így egyes isten személyiségének, szerepének behatárolása is nehezen határozható meg.
Az ókori források is több változatot adnak származásukról. A hivatalos változat szerint a Kavirik istenségek trákopelágikus származásúak, a tűz és a művészetek istenének gyermekei, démonjai, vagy titánjai. (Trák-Trák térség; pelágos-tenger)

Mások szerint a Kavirik maga a Nagy Anya. A Földanya - a helyi nyelvhasználatban Axierosnak nevezték -, kit Dimitrával azonosítanak. (Dimitrát azonosítják még Elektrával, Lábrival, Stratidával és Ijetidával is.) Dimitra Kadmilosnak, a termékenység istenének felesége volt. Kadmilost is több névvel illetik. Azonosítják Hermésszel is, mivel a Hermészhez tartozó szentállat-szimbólum a kos volt, mely szimbolizálja a megtermékenyítő erőt és a vezért. A kígyófejes ábrázolások is Hermészhez tartoztak. Ezek is erőt és megtermékenyítést szimbolizáló ábrázolások. Pénzérmék, a templomokban talált, a misztériumokhoz használatos áldozati edények, tárgyak, és a templomi falitáblás vésett feliratok alapján következtethetünk erre.


 

Megint mások szerint ikerpár istenek voltak, kiket a Dioszkouroszokkal azonosítottak.
Egyéb állítások szerint az Istenek hárman voltak. Helyi elnevezésük: Axieros, Axiokersa és Axiokersos. Azaz Dimitra, Hermész, és a lányuk, Kori. Mások még hozzájuk tartozónak vélik Ádészt, Ekátit, Reát, Okrivádest, Uránost és Gáját.

Afroditéről is állítják, hogy a Kavirik Istenségekhez tartozott.
Három meztelen szobrot találtak az ásatásokon, szokatlan ábrázolási módban, akiket Athinával azonosítottak. (Közismert ábrázolási módja babérkoszorúval vagy sisakkal a fején.)

Ez a sokarcúság, mely a kaviri kultuszt veszi körül, arra enged következtetni, hogy a Samothráki misztériumok jellege általános és arctalan volt. Az Istenségeknek, akikben hittek, nincs megnevezésük. Ez is arctalanságra enged következtetni. Istenség megnevezésként használták:
«Μέγα πνεύμα» - Nagy Szellem Lélek
«Μέγας Ελευθερωτής» - Nagy Felszabadító
 «Μεγάλη ψυχή του κόσμου» - A világ Nagy Lelke
 «Λόγος» - Szó vagy Parancsolat

Amit biztosan tudunk, hogy az első ókoriak kb. i.e. 2000-ben egy listát írtak az Istenségekről: Dias azaz Zeusz, Dia, Ekátisz, Apollona, és Kavirik.

A Kaviria tisztelete Ifestohoz is kapcsolódott. A Kaviri misztériumok tisztelete főleg Samothrákin, Limnos szigetén, Imbros és Tenedos szigetén, Makedonia, Tráki, Viotia, Kis Ázsia területén, Kárpathos szigetén terjedt el. Ezen területek ókori vallási központja Samothráki szigetén volt.

// Kis Ázsia : a mai görög-török tengerparti területek kb. 1000 km-ig.
Viotia : Delphi környéki terület
Kárpathos szigete: Ciprus és Kréta közötti sziget
Imbrosz: Ma török terület, 1923-ig a trójai területhez közeli görög sziget volt. //


Fontos, hogy jobban értsétek, az ókorban mik voltak az azonos kultúrájú területek, mivel napjainkban is nagy hatása mutatható ki az őslakosság életében. Zenei és nyelvi kultúra.
Bővebb magyarázatot ehhez a témához későbbi leírásainkban adunk.

Lásd görög nyelvű linkek:
http://noctoc-noctoc.blogspot.gr/2007/05/blog-post_27.html
http://www.youtube.com/watch?v=uokTyKh89bQ&feature=relmfu
http://www.youtube.com/watch?v=XWUknDeEyOY&feature=related

Régi Imbros ma mint török sziget: " target="_blank">


Imbros neve szerepel ma Kréta szigetén: az Imbrosi szoros
http://www.youtube.com/watch?v=xEm2JxocQ28

Homérosz az írásaiban Samothrákit «Ζαθέη» azaz tiszteletreméltó és szent jelzővel illeti. Írásaiban szent területnek jelöli, hol az Isteneknek tartott titkos szertartások remegő félelemmel töltötték el az egyszerű halandókat.
"Ζαθέη Σαμοθράκη ένθα και όργια φρικτά Θεών άρρητα βροτοΐσιν"

Hogyan kezdődtek a Kaviria misztériumok?

A Kaviria istentisztelet rejtelmeinek kulcsaként nagy szerepet játszott a vulkánkitörések tüze, a tűz, melyről a nevüket kapták a misztériumi Istenek. A Kaviri misztérium tanítása az emberiség születése és újjászületése volt.
Limnos, Imbrosz és Samothráki lakosai azonosultak Proteával és Ifesztoval, akik megszemélyesítették a tengert és a vulkáni tüzet. Viotia területén Kaviri istenként Promiteaszt és fiát, Etneost bálványozták.

A Kaviri misztériumok rituáléjának elve elveszett az ókori idők mélységében, titkuk megfejtései eltérőek.
Hérodotosz azt állítja, hogy a pelagonoktól származott a Kaviri bálványozás.
Írásai szerint Samothrákin pelagonok laktak.

Pelagonok
Görögország őslakói, a tudósok túlnyomó többsége szerint indogermánok (Roth és Kiepert szerint semiták). Nevük nem népet jelent, hanem a műveltségnek bizonyos korszakát, mely időben megelőzi a jónok, dórok és eolok bevándorlását. A régi görögök önmaguktól különböző, de mégis [...]
http://www.kislexikon.hu/pelaszgok.html
A pelaszgok őstörténeti törzséhez sorolt nép Makedóniában, mely eredetileg az Axios völgyében lakott. Később az Erigon folyó mellékére vándoroltak, melynek környéke ezentúl Pelagonia néven szerepel. Fővárosát ugyanúgy hívták (most Bitolia) [...]
http://www.kislexikon.hu/pelagonok.html


A pelágonokhoz athéni görögök érkeztek, így történt a kultúrák keveredése a Kaviri misztériumokban. Innen származhat Hermész szobra a felfelé álló fallosszal. Amikor a pelaszgok elvándoroltak a görög Attika, azaz Athén területe felé, a bálványozás szokását átvitték a görögökhöz is.

A pelaszgok az egyiptomi kultúrából vették át a Kaviri kultusz részeit. Ők tanították az első görögöket, kötelezővé téve a Kaviri szentség felvételét Samothráki területén. Samothrákin kapott hát végső képet a Kaviri misztirium a pelaszgok által, keveredve már a görögös szimbólumokkal - pl: falloszos Hermész – is, ismeretét, tiszteletét kiterjesztve a görög területekre is. A Samothrákin működő kultuszközpont uralta az ókor kiterjedt nagy térségét, területenként kis módosulásokkal. A kultusz terjesztése a „Szent Szó”-ban kinyilatkoztatás továbbadásával valósult meg. Ez csak a beavatottak közt terjedhetett.
Bár vannak, akik a görög részen lakó pelagonoktól származtatják a Kaviri elméletet.

Egy keresztény író (id. u. 200)Ιππόλυτος- Ipolitos szerint:
„Samothráki misztériumnak nevezik azt, hol az első embert, Ádámot tisztelték.”
Samothráki templomában van két szobor, melyek meztelen férfit ábrázolnak az ég felé emelt kézzel és felfelé álló fallosszal. A két szobor Hermészt és Killinit ábrázolja.
A keresztény író szerint a szobrok megszemélyesítik az első embert és a lelkileg újjászületett embert. Az értelmezési ellentmondásokra példa ez is.
Ennek az Ádám-féle keresztény értelmezésnek komolyabb oka lehet.               

Az ókori beavatási szertartás menete több szakaszból állt és több helyiségben zajlott. Voltak katakombás alagsori termek is. Ezek beazonosíthatóan „orvosi laboratóriumi” vagy legalább is biológiai műhely-szerű célra szolgáltak.  
A görög mitológia szerint az első embert itt Samothráki szigetén alkották. Jasionként említik. /Jahve-Elohim-Ádám?/  Vajon ez csupán mitológia, vagy valóban történhettek is a beavatásokon mai értelemben vett genetikai klónozási kísérletek? Sok vitára ad ez okot. Mert a későbbi keresztény korszak meghatározása is úgy szól az elmúlt hitvilágról: „Hol az első embert, Ádámot tisztelték.”

A szertartás és a Kavirion emberi jellege

A szertartás jellegéről csak feltételezések vannak, mivel az  Istenekkel „eggyéválás” szertartását titokban végezték, és a rítus résztvevőinek nem volt szabad arról beszélniük.

Az, amit tudunk - és bizonyítható -, ellentétes azzal, hogy emberi jellege lett volna a Kaviriknak. Tehát nem ember avat be, hanem maga az Isten. A Nagy Istenekkel való eggyé válást - a „beavatást” - csakis Istenek, vagy általuk megbízott lény végezte el.

A szertartáson való részvétel teljesen biztos, hogy független volt a nemektől, a nemzetségi jellegtől, a rangtól és kortól. (Az Eleusziszi (athéni) misztériumokon csak szabad polgárok vehettek részt.)
Samothrákin férfiak, nők, gyerekek, rabszolgák és cselédség, parasztok, más nemzetiségűek, máshitűek is. Mindenki jogosult volt a misztériumra, melynek alapvető célja a teljes erkölcsi tisztaság volt. A beavatásnak fokozatai lehettek. A megtisztulás, a katarzis tényét mindenki megkaphatta. De bizonyos fokozatokat a nemüknél, koruknál, intelligenciaszintjüknél fogva nem tudtak elérni.
Az újjászületés, mint erkölcsi magatartás értelmezése volt mindenki számára elérhető.
Az újjászületésnek azonban a beavatási fokozatok szerint más, súlyosabb, mai ésszel orvosilag megfoghatatlan értelme is lehetett. Nem véletlenek a falloszt és a nemiséget jelölő ábrázolások, a titkos műhelyszerű katakombák és az empérikusság hangsúlyozására utaló leletek a beavatási szertartások területén.   

A beavatás misztériumát nemcsak egy személy, hanem együttes csoportok is megkaphatták. Azok, akik részt vettek ilyen misztériumokon, szerveztek a szent helyen kívül is, akár saját városukba szimpoziumokat. Ezeken a találkozókon csak a beavatottak lehettek jelen. A beavatási szertartás során titoktartásra esküdtek fel. A titoktartás megszegése halálbüntetéssel is járt.
A szentség felvétele, megtisztulásuk, tehát eggyé válásuk során felvállalták a tiszta erkölcsöt, mint társadalmi kötelezettséget. Végcélja a megtisztított és átalakított erkölcsös gondolkodás és magatartás volt.
Ókori írók mondják/ Διόδωρος – Diodoros,ο Σικελιώτης- Sikeliotis/:
«οι μυούμενοι εγίνοντο ευσεβέστεροι, δικαιότεροι και κατά πάντα καλλίτεροι».
„Az „eggyé váltak” tisztelettudók, igazságosak, teljességükben a legjobbak lettek.”

Létezik még egy kizárólagosság, mi megkülönbözteti az itt történt misztériumokat az egyéb helyek hasonló misztériumaitól.

Kötelező jellegű, alapvető előfeltétel volt az eggyé válási rituálé előkészítéséhez a bűnök bevallása és vezeklés, megbocsájtás kérése.

Erre szolgált egy e célra létrehozott külön szent hely, ismert nevén „Κοής”- Kois.
A vallatófülke egyik oldalán a bűnt bevalló, a másikon az azt meghallgató és feloldó szent személy. A bűnbánat-szentség lényege: bűnbevallás, bánat, elégtétel, feloldozás.
Még a gyilkost is feloldották a vétke alól. Bár az emberi élet ellen vétett bűn az ókorban hatalmasnak számított. Istenek ellen vétett bűnként vették. Isten az életet teremtette. Annak elvétele Isten felé elkövetett bűn. Ezért az a kérdés, amit feltettek a gyóntatók: „Vétettél Isten ellen?”  azaz, öltél embert? - más helyen felvetve, mint a szent gyóntató által kérdezve, sértésnek számított.

Így a bálványimádaton és a vallási értelmen túl azt is láthatjuk a Samothráki misztériumokról, hogy filozofikus alapjuk és közösségi erkölcsöt formáló jellegük is volt. Vagyonszerzésre való használata bizonyítottan kizárható. Erkölcsi és tanítási oktatási célzata volt.

A tényleges gyónás után, Koi és a misztériumot irányító vezető feloldozása után a  megtisztult személy elkezdhette az eggyé válás szertartását.

Valószínű, hogy az eggyé válás rituáléja éjszaka történt, fáklyafénynél vagy olívamécses világításánál. Sok olívamécsest találtak az ásatáson, a kerámiába vésett Θ jellel, melynek jelentése „Μεγάλων Θεών”, azaz „Nagy Isten”. Valamint a szentély falán sok fáklyatartó hely látszik.

A szertartást kérő személye egy trónon helyezkedett el, ezért a szertartás elnevezése trónolás, azaz  «θρονισμός». Ez már a feltételezhetően öt szakaszból álló beavatási ceremóriának az utolsó része lehetett.   
Az is kitűnik, hogy a szertartást végzők az „eggyé válók” körül táncoltak.
Több leírásban  - főleg Plutarkhosznál -  olvasható az alábbi frázis:   «Καθάπερ ειώθασιν εν τω καλουμένω θρονισμώ καθίσαντες τους μυουμένους οι τελούντες κύκλω περιχορεύειν»  -  amely leírja a beavatást kérő személy trónolását és a szertartást végzők körtáncának tényét a trónoló körül.

A trónolás után a szertartást végző szent személy elkísérte a beavatottat az addig megközelíthetetlen szentélyhez. Az új tag tehát egy vallási vezető felügyelete mellett valamilyen megszentelt áldozati tárgyat ajánlott fel, ami alapján bevették az „eggyé váltat” a szent családfába.
Ennyi volt a felügyelet mértéke. A megközelíthetetlen szentély előtt egy feliratot találtak az ásatás során. A felirat a szentély megközelítését tiltó tábla volt.

«Αμύητον μη εισιέναι».
 

Később a római korban a tiltó tábla latin írással is felkerült.
Az új beavatott tag részére olívaág koszorút ajánlottak fel bíborszínű övvel, mely megóvta őt a veszélyektől. Ezt az övet emlékeztető talizmánként kellett viselniük az „eggyé váltak”-nak. 

A talizmán szó a görög teleo szóból ered, melynek jelentése: megszentelni. A talizmánok mágikus tárgyak, amelyeket valahogy el kell látni energiával. Más szóval a talizmánokat erővel és energiával töltik fel, hogy el tudják látni a feladatukat. Rendszerint az adott időben készítik és töltik fel őket, hogy megkapják mindazt az alapvető energiát, amely feladatuk ellátásához szükséges. Feltöltés nélkül a talizmánok nem tudnak megfelelően működni.

Az eggyé válás szertartása lehetséges volt akármilyen évszakban, de főleg áprilistól októberig tartották. Ugyanis kitűnik, hogy nem volt szükséges, hogy egybe essenek a hivatalosan tartott vallásgyakorlati ünnepekkel.

Ezek a kötelező vallási ünnepek 9 napig tartottak, melyre minden helyről,-Thráki, Makedónia és az előzőekben már felsorolt területekről - követeket küldtek.

Még Samothráki minden városából is érkezett ide követ, melynek ténye arra enged következtetni, hogy e szent terület nemcsak Samothráki szigetéhez tartozott, hanem az egész ókori világhoz.

Az ünnepi szertartás idejére eloltottak minden tüzet a szigeten, és az új szent lángot Dilosról (Delos),  az ottani Szent Kavirik Isteneitől hozták.

Wilfrid C. Lemann, az amerikai származású archeológus - aki évekig vezette e terület feltárását - sem tudta biztosra állítani, mely pontos időpontra estek e nevezetes vallási ünnepnapok. Egy felirat alapján arra következtetnek, hogy az ünnepi időszak júliusra esett.

Annak ellenére, hogy az Istennel való eggyé válás szertartása kizárólagosan Samothráki szigetének szent területén történt a Kaviri Istenek tisztelete által, kb. i.e. 700-ra tanításai futótűzként elterjedtek. Túlnőve a már ismertetett területeket, kiterjedt a teljes görög világra.                           
Stávona és Pavsania leírásai alapján átterjedt hát a Jón-tenger teljes részére, Dilos szigetére, Siros, Páros, Hios, Théba, Pergamo és Korfu területére is. Théba területéről jegyezték még fel a Kavirion Istenei „Nagy Szentség”-ét és csodatévő erejét.            

A Kaviri Istenségek szent ceremóniái Samothrákin mintegy 1200 évig folytatódtak. Hiteles adatok vannak arról, hogy a rómaiak nagy védőfallal vették körbe a szent területet, annak ellenére, hogy i.u. kb. 200-ban nagy földrengések okoztak hatalmas károkat a szentélyek területén, melyet közvetlen a katasztrófa után megpróbáltak teljes mértékben helyrehozni.
A szent terület ebben a korszakban virágzott, híre csorbulatlan, az ókori vallás követői mindig teljes hittel követték egészen i. u. 400-ig, mikor új vallás vette kezdetét.
A szent terület maradványait az i.u. 600-ban történt hatalmas földrengés tette a földdel egyenlővé. A földrengést kihasználhatták a múlt hitvallásának teljes eltemetésére.

Más fontos adatok

Forrásanyag:     http://www.youtube.com/watch?v=9EvxH1t0KnA

• Nem volt kötelező jellegű az eggyé válás ceremóniája, csak látogatás szintjén is érkezhettek a szent helyre.

• Maga a szertartás szent kövek között történt. Ezek nagyméretű, természetes kőtömbök voltak. Az áldozat-bemutatások is e szent kövekhez közeli áldozati helyeken történtek. Színük bíbor, zöld, piros, kék és szürke. Hatalmas erőt kibocsájtónak gondolták azokat a monumentális köveket. Ásványi anyag tartalmuk főleg magnézium és szén. E kövekből gyűrűt is készítettek, viselésekor úgy gondolták, a szentek majd vigyázzák őket. Talizmán gyűrűként viselték hát.  Ezeket a magnetikus kőgyűrűket az „eggyé válás” misztériuma után kapták viselésre a beavatottak. A kőgyűrű viselésének sokkal több jelentése lehetett.

Talizmánként adtak az áldozatot bemutatóknak - főleg a hajósok és az utazók körében- egy bíborszínű kendőt. Ezt először körbekötötték a szeméremtest fölött. Jó szerencsét és a veszélyektől való védelmet vártak e kendő áldásaként.
A megtisztultak valószínűleg írásos dokumentumot is kaphattak a beavatásukról.  Volt egy szent kőtömb is, ahova bevéshették nevüket a ceremónia után.


Áldozati helyek:

  

Az állatáldozatokat az alvilág részére nyújtották. Tárgyai különféle állatok - bika, kos -, állati gerincek, zsigerek, vér. A véráldozatot megtisztulásért mutatták be .
Az áldozati oltárok kőből, agyagból és kerámiából voltak. Méretük különböző, formájuk kör, de lehetett szögletes is. Külön nagy udvarban voltak. Ezekhez elkülönítetten tartoztak az áldozati gödrök. Azokból is voltak kör, de szögletes formájúak is. Fapallóval fedhették be azokat.

• Az áldozati oltárokhoz elhelyezett tárgyak bármik lehettek. Találtak egy szegény halászhajóról származó sótartót is.

• A nagy vallási ünnepek valószínűleg úgy kezdődtek, hogy haladtak az egyik áldozati helytől a másikig.

•  A Pálio Poli forrásánál egy régi ortodox kápolna áll. A neve Ágia Paraskevi. Panigirije, tehát a vallási ünnepe július 26-ra esik. Nem lehet véletlen e kápolna emelése. Feltételezzük, hogy az egykori Samothráki-i ókori vallási ünnepkör idejére emlékezve nevezték el itt a kápolnát Ágia Paraszkeviről.

 • A nemzetközi vallási ünnepkör keretében bemutattak egy színházi előadást is. Dráma jellegűen egy szent esküvőt mutattak be. A Kádmosz és Harmonia táncát bemutató kőtábláról láthatjuk ezt, mely a körszínház előtt volt felállítva. Az ünnep része lehetett egy Dionisziakos verseny is, mely valószínűleg helyi történetek oktatásával zajlott le.

• Az Eleusziszi misztériumoknál a halál utáni boldog életet is ígérték a résztvevőknek.   A Samothráki misztériumok esetében erre még nem találtak bizonyítékot.

• Különbség még a két szent hely között, hogy Elevsziniában egy évig megfigyelték a beavatottat, ezért ott voltak, akik nem tudtak eljutni a beavatásig.  Míg itt a ceremónia után, ami esetenként több napig zajlott, közvetlen megkapta a megtisztulási rangot a liturgián résztvevő. Úgynevezett megfigyelési szakasz itt is volt, de ez inkább empátia próbatételi gyakorlat volt.

• A Samothráki misztériumok beavatottjai az „eggyé válás” után valóban oly jó emberekké váltak, hogy megtisztelt jelzővel illették őket.

• Az olíva mécsesek, melyeket a beavatás során használtak, nem kizárólagosan a szenthely megvilágítására szolgáltak, hanem a ceremónián résztvevők a kezükben is tartottak mécsest. A lángnak itt szimbolikus jelentése is volt. A lángot erőt és életet adónak gondolták. 

• A beavatás, a megtisztulás, majd az áldozatadás után nagy mulatságot is tartottak. Az áldozatóhelyek körül talált leletek közt voltak skarabeusz bogarak, ételtartó agyag- és kerámiaedények, és még nagyobb számban borivásra szolgáló kupák, kehelyfélék. Az edények közt voltak helyiek és máshonnan származók. Valószínűleg lerészegedésig ittak.       

Ivópohár:                        

Akik a beavatást kérték, a fejükön koszorút viseltek:                              

A palota déli részén kezdődhetett a ceremónia. A beavatásra várók, fejükön egy nehéz virágkoszorúval, alatta egy fátyollal, valószínűleg fehér lepel ruhát viseltek. 

A helyiség, ahol a beavatás ceremóniája történt: 

A misztérium egy szakasza nyilvánosság előtt, a legnagyobb része kis cellákban csak a beavatást végző szentek és a katarzist kérő részvételével zajlott. Nyilvános terem volt egy nagyon nagy helyiség is, három bejárattal. Ott azok lehettek, akik már a megtisztuláson részt vettek, és figyelemmel szerették volna követni az új megtisztulni vágyót. E helyiségben fapadok is voltak, ebből arra következtetünk, hogy a sok személyt befogadó termek némelyikében ülhettek is.

• A Kaviri misztériumokon az „eggyé váltak” szent tagjai voltak: Orfeusz, Iraklisz (Héraklész), a Dioszkuroszok: Kasztor és Polüdeikész, Agamemnon, Odüsszeusz, Jászón és más görögök is, kik részt vettek a nagy trójai háborúban.

• Στην Limnos szigetén a Kaviri Istenek voltak a szőlőtermesztés és a borászat védőszentjei.

• Samothráki Kaviri Istenei az egész görögség és a hajósok védőszentjei voltak. A hajótörésből megmenekültek áldozati tárgyakat helyeztek el a szent helyre.

• Pindaros írta: Samotráki szent területi misztériumának ismerői, hívői a föld mélységéig juthatnak. Ismerik az élet végét és a isteni erők forrását.

• Perseas, az utolsó makedón király Róma elleni harcában a Samothráki Nagy Istenek segítségét kérte.

• Filippos király - II. Fülöp király - szintén Samothráki beavatottjai közé tartozott, felesége, Olimpiáda (Nagy Sándor anyja) a Kavirion Istenek beavatást végző szentje volt.  Filippos beavatása során ismerkedtek meg.     Ennek köszönhetően lett beavatott a világhódító Nagy Sándor is.

• Tibérius császár utódja, Germanikos, Szíriába utazása (hogy átvegye a római hadsereg vezetését) előtt, az Égei-tengeren keresztül Samothráki szigetére indult, hogy részt vegyen az „eggyé válás” szertartásán. De az erős északi szelek miatt nem tudott célhoz érni. Ezt a jelet rossz ómennek tartották. Pár hónappal később Germanikos mérgezésben meghalt. Feltételezhetően a nagyanyja (Augustus felesége) mérgezte meg.

 

Múzeum:

Nyitva hétfő kivételével minden nap


 

 

Hozzászólások  

0 #1 A lecke feladva.Győzelem. 2012-11-09 01:00
Ági nagyon élvezetes az írás. Az már világos, hogy miért, az ajándék üzletekben vásárolható, sok erotikus porcelán, kerámia figura, tégely. Tapasztalatom szerint már kevesebb van belőlük, sajnálatos módon mi turisták nem ismerjük az eredetének meséjét. Jobb későn, mint soha. Szól a népi mondás. Köszönöm!
0 #2 Mindig tanulunkMessinia 2012-11-10 01:00
Ági, nagyon érdekes írás, köszönöm szépen Neked, hogy megosztottad velünk! Elolvastam a belinkelt oldalakat is, de a Tiéd százszor érthetőbb, itt könnyebb kibogozni a történetet. :) Soha nem hallottam még erről a misztériumról, illetve a sziget lakosairól, kár hogy sok dolog nem került még napvilágra ezekkel kapcsolatban. Minden irásodat szeretem, de ezek a régészeti/történelmi részek a kedvenceim. Az ókori kultúra maga a rejtély. Még egyszer köszönöm, hogy most is tanulhattam valamit újat. :)Puszi! :)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel