A Tudás fája

Fordítás  Georgos Lekákis:  Samothráki – Szent Sziget  című könyvéből

Samothráki 20 egyedi jellemzője


1. Az Égei-tenger területének legmagasabb hegye a Saos

A szigeten a legmagasabb csúcs a Saos-Feggari. Nevének jelentése: sértetlen, egészséges, megmentő. Miért kapta ezt a nevet? Az özönvíz során megmentette az embereket a magassága miatt az árvíztől. A „holdat érintő” hegycsúcsa vízmedencés fennsíkokkal, erdővel, völgyekkel, és vízeséses patakokkal borított. Homérosz szerint az Olimposz istenei onnan irányították a trójai háborút. Maga Homérosz is onnan követte figyelemmel.

2. Görögország legmagasabb  vízesése, a - Kremasztó Neró - Medál Víz, a magassága 180 m.

A vízesés a sziget déli partján van, és csak tengeren, hajóval közelíthető meg. Azért hívják így, mert a vize a tengerbe ér. (Ahhoz, hogy valaki ezen a bolygón egy másik olyan helyre menjen, ahol a vízesés a tengerbe zúdul, Grönlandra kell utaznia!) Télen, a nagyon bő vízhozam miatt nem a sziklákat nyaldosva csordul alá, hanem a levegőben merőlegesen zúdul egészen a tengerig. Innen az elnevezése. Ez a vízesés a 180 méteres magasságával Európában a 4. helyen, a világban a ranglista 11. helyén áll.

3. A világ első (kő)térképe itt látható

A régészeti lelőhelyen a Nagy Istenek szentélyétől, a Neoriotól keletre található egy különleges kőtömb (1,20x0,80m.) A földből áll ki. Erre a kőtömbre ráépítettek egy falat. A fal mükénéi technológiával épült (i.e. 13. század), és egybesimul a furcsa sziklával. Az alapos kutatások végső eredménye, hogy maga a kő formája megegyezik Samothráki domborzati formájával, miből arra következtettek, hogy Samothráki térképét adták meg ez által az ókoriak. Ez a világ legrégibb térképe.

4. Az első tiara a világon, amelyet a pápák a legfőbb hatalom jelképeként a fejükön viselnek (tiara - süveg)

A Nagy Istenek szentélyének örömteli isteni alakjai - a Koryvantes lények (fegyveres táncosok) -, a Nagy Anya Istennő szentjei sisakot viseltek. Viselték, mikor sétáltak és táncoltak. A korivántion főpapok ezt a sisakot ókori nevén tiarának nevezték. És mivel Itáliából a Sálius (Σάλιους ιερείς ) papok is jártak Samothrákin, ez a korivantiki tisztelet átkerült Itáliába is. Megmaradt a keresztény vallásban is, mint sisak- vagy süvegviselet és elnevezés is.  Más szóval, a pápai jelkép az ókori görög vallású Szamothraki Kaviri misztériumából származik.

 

1.) Korivantiki Misztériumok- Labirintika Misztérium

Fogalommagyarázat: „Kορυβαντική λατρεία” = Korivantiki tisztelet
„A korivantiki szentek közvetítésével a Salius szentek is hirdették. A kereszténység kezdetén a Salius szentek vitték tovább Itálián keresztül Rómába a kereszténység kezdetén.”
Mit jelent a korivantiki misztérium?
Kik voltak a főpapjai?
Honnan, mely korból ered?
A Kaviri misztériumot nagy titoktartás őrizte. A misztériumok lényege jóval ősibb, mint gondolnánk.
A Kaviri misztériumok magukban hordták az előző korok vallási jellegét is, így az ókori krétai minoszi idők Labirintus Misztériumát, mint a Korivantikus Misztériumokat is.
Tehát Labirintus misztérium=Korivantiki misztérium=Kaviri misztérium
Itt Kaviri misztériumnak neveztetik, mivel más területen van, más korban, és más kulturát is magában hordoz.

 


 
A kép címe: Korivantikai misztériumi jelenet Knosszoszból. /Minosi korszak i.e. 2500-1450/

Ez a téma hosszú kidolgozást igényel.
A Kaviri misztérium magába foglalja a teljes minosi kori kultúra lényegét és elvi menetét. 
A minosi kultúra teljes hanyatlása i.e. 1450, a Santorini vulkán kitörése után következett be.
Ez a hitvilág öröklődött át a Kaviri Misztériumokba.

Felhasznált irodalom: 

 

A Kaviri Nagy Istenek

 

 

 

2.) Milyen jellemvonásokkal ruházhatók fel a Salius szentek?

 

Görög fordítások szerint:

http://www.churchgoc.org/os_simeon/sali_tou_theou.html

 

                              

Egy theológiai professzor/ Kornarakis/ szerint:
"Az ember jellemét a viselkedése határozza meg.
E szentek viselkedése a közös logika szerint furcsa és szokatlan.
Életmódjuk, viselkedésük általános képe hasonlít annak az embernek a képére, akinek - kisebb vagy nagyobb mértékben - de őrület van az agyában. Körülbelül ilyen külső kép van a „ Χριστόν Σαλοῦ - a Salius Szentek”-ről.
Külső szemlélők számára az őrület határán lévő emberként tűnik, de a valóságos belső lelki élete teljesen más, mivel ennek az embernek nem kóros pszhiopatológiai tünetektől ilyen a viselkedése, hanem a ritka erősségű karizmatikus hite miatt.

Salius Szentek jellemzése Martinis Professzor szerint:     /A római Pontificiο Institutο Orientale/:
Megdöbbentő, megrázó őrületbe kerülnek a szerzetesek Krisztus imádata során.
Ezen őrült szeretetük kinyilvánítása során üzennek a világnak.
A Salius szentek gondolatvilágának lényege:
Fedezzétek fel a mindenek bűnét!

Fedjetek fel minden bűnt, majd azt öltöztessétek fel szeretettel, mint a bűntelent.

Kik voltak ők?
A kereszténység kezdetén szerzetes hittérítők, kik járták a világot. Hittől túlfűtötten hirdették a kereszténységet. Vallási szektaként működtek. A vallási szétválás után megmaradtak a bizánci kereszténységben, mint ortodox egyházi szerzetesrend.
A salius szó latin-görög eredetű. Görög jelentése: őrült agyú, félbolond.

Magyar nyelvű említések a Salius szentekről:
"...A székesegyház Moszkva jelképe, nevét a XV-XVI. században élt Vaszilijről, a szent életű bölcsről kapta, akinek a neve „блаженный - blazsennüj” egyszerre jelent eszelőst és boldogot. Vaszilij Moszkva szerte ismert kéregető, csavargó volt, akinek népszerűségét bizonyítja, hogy temetésén a cár Rettenetes Iván is megjelent.
Sírja helyén építtette a cár az 1550-es években a krími győzelem emlékére a templomot, amely eredetileg a Mária Oltalma Templom névre hallgatott, a későbbiek során ragadt rá mai neve. ..."


3.) Mit jelent a tiára szó?

Tiara

Eredete az idők homályába vész, az utóbbi pápák már nem is viselték, mégis a tiara mindmáig hatalmuk jelképének számít. Nemcsak a pápai jelvényben, illetve az egyes pápák és a Vatikánváros címerében szerepel, de lépten-nyomon találkozni művészi ábrázolásaival.

Történészek szerint a tiara a camelaucum vagy phrygium nevű keleti süvegből fejlődött ki, ami a szabad emberek, így az uralkodók viselete volt. Annyi bizonyos, hogy pápák már a VII. század óta sajátos, fehér szövetből készült magas, zárt fejfedőt hordtak méltóságuk jeleként. A világi uralom megszilárdulásával, valamikor a IX-XIII. század között tűnt fel rajta az első aranypánt, vagy korona. A másodikat VIII. Bonifác (1294-1303) helyezte fel a tiarára, a harmadikat pedig nem sokkal később V. Kelemen (1305–1314), s innentől fogva nevezték „hármaskoronának” (triregnum) is.
A koronák hármas száma többrétű szimbolikus tartalmat hordoz, ám a XVI. századi koronázási szertartás szavai szerint arra utal, hogy a római pápa „a fejedelmek és királyok atyja, a világ ura és Krisztus földi helytartója”. A XIII. században már szerepel a hátsó részén a püspöksüvegéhez hasonló két szalag (infula). A csúcsdísz a kereszttel II. Gyula (1503–1513) tiaráján fordult elő első ízben. Közben az eredeti szövet helyébe ezüstszövet lépett, ami merev tartást kölcsönzött neki, hogy elbírja a nehéz arany- és drágakődíszítést.
A pápát a protodiakónus bíboros koronázta meg egy ünnepélyes szertartás során. A tiara nem liturgikus kellék volt – amikor a pápa misézett, régen is mindig mitrát viselt – hanem a szuverén uralkodó jelvénye. Csak körmeneteken, felvonulásokon és egyéb ünnepi alkalmakkor használta.
VI. Pál volt az utolsó, akit megkoronáztak – egy igen modern kinézetű – tiarával, 1964-ben azonban lemondott viseléséről. Ebben követték utódai, s azóta koronázási szertartás helyett a pápa „péteri szolgálata ünnepélyes megkezdéséről” beszélünk. A tiara azonban továbbra is használatos a Szentszék, illetve a pápa címerén. Hiszen a világi hatalomról való lemondás óta sem vált okafogyottá: ma Róma püspökének az Egyházon belüli legfőbb hatalmát jelképezi.

 /Az én megjegyzésem: A Kaviri Misztériumok alapjai a pelazgoktól származva kerültek a szigetre. A pelazg nép nyelvével és szimbolikavilágával. A pelazg-etruszkok és a szkíta-magyarok azonos nép. A végső eredet ezek szerint a pre-sumér történelmi időszakra vezethető vissza. Viszont megnevezésként valóban itt találkozhatunk vele Samothráki szigetén először./



5. Az első vegyes papság a világon. Az első papság, amely egyenlőséget teremtett mindkét nem között

Samothraki az adott kor szakrális központja volt. Itt imádták a Kaviri Nagy Isteneket.
A Nagy Anya, Axieros (Demeter), Axiokersa (Persephone), Axiokersos (Hádész).
Mindig párban ábrázolták a női és férfi isteneket. A férfi isteneket sötét öltözettel és szakállas formában ábrázolták.  A különböző áldozati szertartásoknál is azonos rangban szereplőnek jelenítik meg az istenpárokat. A cél "új világrend" létrehozása. Az "egyesítő kör". Egy másik érdekességet említve, most csak egy jelenetet ragadjunk ki az újszerűség igazolásául. Axiokersos megragadja Axiokersát, a nőt, aki később visszatér. Itt egy körforgás szimbóluma áll fenn. Egyensúlyábrázolás volt hát az évszakok és mindenféle ellentétek körmozgásában is. Éjjelből a nappalba. Halálból a születésbe. Minek főszereplői mindig a nemek egymáshoz való kapcsolata és azonos rangja. Samothráki ősi Pantheonjának két istenes és két istennős egyenlő rangú megjelenítése szimbolizálja hát a nemek közti teljes egyenlőséget.


6. Praousti gyümölcs

A paousti vagy praousti egy gyümölcsfa keresztezése, egy helyi szilvafajta. Augusztusban érik be. Nevét innen kapta.(Görögül augusztus-Αύγουστος.) A praousti Szamothraki hagyományos édessége. Elkészítése: a héjától megtisztítják, kimagvazzák, majd kb. 30 percig meszes vízben áztatják. Leöblítés után szirupban főzik. (1kg cukor, 1 kg tisztított gyümölcs.)


7. Innen származik a világ első modern típusú labdája.

Szamothrakin az időszámítás előtti 5-6.századról bebizonyosodott, hogy temetkezési szokásuk közt szerepelt a halott elégetése. Ezt leletek igazolják két évszázaddal későbbről is, egészen i.e. 300-ig. Feltűnő lelet: üres légterű golyó agyagból. Az eredeti léggömböt a sírba helyezéskor vonhatták be agyaggal, hogy megóvják. Ez ma az Archeológiai Múzeumban van bemutatva. Az első mai modern labda bizonysága is e szigetről származik.


8. Az első koncepció az isteni hármassággal

Az első írásos koncepció a Szentháromságról Siros szigetéről, Pythagoras tanárától maradt ránk. Az írás előtt azonban mindig egy gondolat jelenik meg, amit később írott formában jelenítenek meg. A Kaviri Szentélyben egy bizarr vallásos Szentháromság létezett: Héphaisztosz, Dionüszosz és Athena személyesítette meg. Erre tárgyi bizonyítékként az ásatási leletek pénzérméi szolgálnak.

 

Megjegyzés:

Az első szent hármasság a földalatti réteg, a föld felszíne és a levegő  volt.
Az ókorban, i.e. 2500-ban pl. a minoszi kultúrában a legnagyobb szentségben levő papnők ezt viseletükben fejezték ki.
Redős szoknya, más vallásokban hullámos, általában hosszú viseletként. Ez jelentette a földalatti erőket.
A viselet deréktól, azaz a hangsúlyozott övrésztől a nyakig, vagy köldöknél és emlőnél lemeztelenített volt, vagy dekoltázsos mellénykével kiemelt. Ez szimbolizálta a termékenységet, a földfelszínt.
Az ókori hajviselet a fonott haj. A fonás a türelem és az imádkozás szimbóluma, míg a hosszú hajfonat, mely végigért a derék alá, tükrözte a harmonikus egyensúlyt a három térelem közt.

Ezt követte a Kaviri Misztériumok három Nagy Istenének megjelenítése. De ők már írott és tanított, de még titkos dogmákat is közreadtak. Lásd a
 Kaviri misztériumok-ról szóló írásunk. Az általuk adott törvény kihirdetése a pénzérme formájában történt. Itt már a pénzre vetített megjelenítésükkel pecsétbe adták törvényeiket. A pénz, mint pecsét is szerepelt. A pénz képviselt hát ellenértéket, de törvényt is.
A törvényt ez esetben három Nagy Isten adta.


A késő keresztény vallás meghagyta a pénzt, mint ellenértéket. Szerepelt a pénzérme, mint "Törvényadó pecsétje", és ellenértékként. És a vallás ezt még bővítette. Az Isten szavait írásba, dogmákba, írott törvényekbe öntötte.  Ekkor már Atya, Fiú és Szentlélek szerepelt hármasságként.

Tehát a szent hármasság is egy nagy átalakuláson ment keresztül. Első kifejezése csak viselet. A második már 3 Isten formájában is kifejeződött. Kihirdetésük pénzérme formában kezdődött. Titkosításuk miatt csak a gondolata volt meg az írásos formának. A kereszténység átalakította a három formát, megtartva a három Istent, a pénzt és létrehozta a dogmát is. Ennek sugallatát a Kaviri Misztériumokból kapta.

Az ásatáson talált pénzérmék és rövid ismertetésük

Kiegészítő olvasmány  

Görög szó: νόμισμα = pénzérme.( nomisma= pénzérme)
Etimológiai gyökere «νέμω > νόμος, νομός > νόμισμα.
Azaz „nemo” > törvény, a megye pénzneme.

A szónak etimológiai gyökeréből következik, hogy létrejött egy közösségi társadalmi „termék” az ellenértékek törvényes értékmeghatározására.

Egyszerűbben kifejezve: nomisma( νόμισμα ) =
Megengedett a törvényes hatalom =
A törvényhatalmak által elismert és engedélyezett törvényes ellenérték. 

A ókori Nagy-Görögországban a pénzértéket /νομίσματα/ csak «νόμος, νόμοι» azaz  törvény-nek, megyei-nek nevezték.
 
Samothrakit eredetileg Samos névvel illették a sziget csúcsának nevéről. Pontosabban Σάμος Θράκης azaz Sámos Thrakis. A név összevonása a perzsa uralom idején, i.e. 513-tól történt meg. A hellenisztikus időszakban már maradt ez az elnevezés. I.e. 84-ben a szigetet a kalózok és földrengés pusztította el.
A pénzverés i.e. 600-ban kezdődött. Az érméket ez időszaktól i.e. 475-ig  három csoportba oszthatjuk.
Az első érméken szfinx látható, a második csoporton Athina sisakban, a harmadik típusú érméken bika megjelenítése történt.
A későbbi, klasszikus periódusról nincs információ, hogy létezett-e a szigeten saját pénznem.
Lysimachos, a trák király halála után (i.e. 300 körül) a szigeten Athena-t ábrázoló pénzérméket bocsátottak ki. A feliratos oldalán a Cybele Kaviri misztériumok szimbólumához fűződő képet láthatunk.
A független időszakban i.u. 280-100-ig, egy új pénzérme kiadása történt.
Megint a pénz egyik oldalán Athina, a másikon a Kaviri misztérium teljes alakú oroszlános szimbóluma. Ezek bronz és ezüst érmék voltak.

 

 

I.e. kb. 500-480.  Samothraki.
Az egyik lábát felemelő Szfinx – Az ordító oroszlánfej pettyes, mélyített keretben

   

I.e. kb. 490.  Samothraki. Ezüst vert pénzérme. Az egyik lábát felemelő Szfinx - Négyszögben négyzetes mélyített érme.

 

 

 

I.e. kb. 490.  Samothraki. Bronz kétdrachmás  pénzérem. Athina a tarajos korinthoszi sisakban - Az oroszlános trónján ülő Nagy Istenanya, kezében jogart és palackot tartva. Uralkodói aláírásként (?): MITRONAKTOS[-SAMO]-SAMO

I.e. kb. 280.  Samothraki. Athina a tarajos korinthoszi sisakban - Az  érme hátsó felén, alul  a trónzsámoly alatt oroszlános trónján ülő Nagy Istenanya, kezében jogart és PATÉRÁT – pajzsot - tartva.

 

   

I.e. kb. 400.  Samothraki. Athina, a tarajos korinthoszi sisakban - Meztelen harcos lándzsával és pajzzsal - mely hadihajót  ábrázol - a kezében. Az”ΣΑ” felirat jelzi, hogy helyi pénzverde készítette.

 

I.e. kb. 300.  Szamothraki. Athina, a tarajos korinthoszi sisakban – Kosfej szimbólummal. Felirat: ΣΑΜΟ  

   

 I.e. kb. 300-as évek vége.  Szamothraki. Athina, a tarajos korinthoszi sisakban – Ritka ábrázolási módú kosfej szimbólummal. Felirat: ΣΑΜΟ


 

 I.e. kb. 200-as évek vége.  Szamothraki. Ez a pénzérme a nagy mennyiségű kiadása miatt megtalálható Babilon, Athén, Thassos sziget és a thrák partok mentén a teljes partvidék hosszában. Egyik oldalán Athina, a tarajos korinthoszi sisakban. A pénzérme hátoldalán, egy trónzsámolyon ülve egy tunikát viselő, övet hordó istennő, fején csúcsos, henger formájú süveg, koronát jelképezve. Bal kezében jogart fogva, jobb kezében Patera, mint egy áldozati korsó. A trónzsámoly alatt egy fekvő oroszlán látható. Feltételezhetően a Nagy Isten Anya, a Földanya: Αξίερος – Axieros ábrázolása. Samothráki  A pénzérme bal oldalán a felirat: ΑΡΙΣTΟΞE- ARISTOXE.

I.e. kb.100-200.  Szamothraki. Ez lehetett a sziget utolsó saját pénzérméje. Nagyon ritka példány. Egyik oldalán Athina, a tarajos korinthoszi sisakban, de már eltérő módon az eddig ábrázoltaktól. A másik oldalán ismét Az alul oroszlános trónján ülő Nagy Istenanya, kezében jogart és PATÉRÁT tartva. A felirat a római periódusról tanúskodik.

 

9. Elsőként az "anax" szó használata, helyi fő hatalmasság jelentésben

A szó: „anax” (άνακτος - első rangban levő hatalmasság , ανάκτορο - palota, stb.)  a piramisok és a fáraók idejéből, tehát a régebbi időkből származik.
Samothrákin a hívők az Istenek nevét nem mondhatták ki. Csak mint Nagy Istenek vagy Hatalmasságok néven említhették őket. Hatalmasság, mint: «άνακες»  vagy  «άνακτες».
Samothráki népe a Kaviri Misztéiumok idejében vette elő újra ezt a fogalmat, és úgy használta, ahogy azt ma mi is értelmezzük.
Hogy ezt jobban érthetővé tegyük: A király az ország hierarhiájában az előkelő hatalmasságok rangsorában a 8. helyen állt. A király volt, ki az alája rendelt népnek kihirdette a jogokat és a rendet. Ő ugyan a szent papoktól, a szent papok az isteneiktől kapták azt, de mindig a király volt a kihirdető az alattvalók felé. Miután a nép nem látta a „feletteseket”, tehát a papokat és az isteneket, egy idő után megtévesztve az embereket, a király a legfőbb méltóságos rangot magára ruházta. Így a nép egy idő után a királyt nevezte „Anax”-nak, azaz a legnagyobb méltóságnak. Úgy, ahogy a mai értelemben használjuk.


10. Az ókor legnagyobb kör alakú építménye

A Nagy Istenek szentélyének régészeti lelőhelyén, Szamothrakin található egy kupolás kör alakú szentély, ami i.e. 288/89-285/81-ben épült a thrák király feleségének ajánlva : "εξ ου και Αρσινόειο". Ez az épület eredetileg i.e. 700-ban épült, melyet 500 évvel később e királynőnek szentelve építettek át. Arsinoé elvált a trák királytól, Lysimachostól , beleszeretve Ptolemaiosba, és Samothrákira jött. A körkupolás épület bejárata felett őrzi a táblás felirat a nevet. Jobbra a bejárattól két kis áldozati oltár volt, és egy négyzet alakú terület vízzel. Valószínűleg vizes áldozati hely volt. A kupolás épület átmérője meghaladja a 20 métert, magassága a 12,5 métert. Az ókori görög építészetben ez a legnagyobb kör alakú épület. A faragott márványköves körfal felső részénél, 7 méter magasságban kívülről, 44 dór oszlopos, sorjeleneteket ábrázoló díszítés látható A díszítőelemek magassága 2,85 méter. A jelenetábrázolások közt az épület belsejének megvilágítására szolgáló ablakok is vannak . Az ablakok szintén dór stílusú ablakpárkányokkal vannak díszítve. A párkánycsatorna díszítése oroszlánfejes és szőlőleveles indákkal szőtt. A hófehér márványtéglák Thassosról származnak. Pompájával Görögország legdicsőbb épületei közé tartozik.


11. Az orvosi mágnes első használata (mágneses terápia)

A Misztériumon beavatottak egy gyűrűt kaptak viselésre. Maga a gyűrű nem volt más, mint egy különleges, erősen mágnesezett vasgyűrű. Ezt terápiás célra használták a szentélyben a „gyűrűs orvosok”, tehát a szent orvosok és a papok.
A Nagy Istenanya imádata is a szentély területén elhelyezett, meghatározott hatalmas mágneses sziklatömböknél történt. Az ókoriak ismerték a mágnesseség hatását a szervezetre, ezért készítettek különféle mágneses szent tárgyakat.
Az i.u. 450 táján  Konstantinápolyban készített Nagy etimológiai Lexikon szerint, az orvosi mágnes terápiás célú használatára Samothráki szentélyében került sor elsőként.
Kiegészítő magyarázat:    http://www.magnesesterapia.hu/kezelesek


12. A szerencse Istennőjének / θεάς Τύχης / első alkalommal történő istenítése

Samothrákin nem csak a Kaviri Nagy Isteneket imádták.  A szentélyek titkos részében folyt a Szerencse Istennőjének imádata, kit szintén nagyon nagy tisztelet övezett az egyszerű halandók körében. Innen került el Nagy-Görögországba, majd átvette Itália is, főleg Róma területén tisztelték, mint Fortuna istennőt. Miért Samothrákin kezdődött a kultusza? Mert az istencsoportban a Τύχη/Szerencse istennője  és Kori/Persefoné társak volt, akiknek tisztelete a Kaviri Misztériumban fontos helyen szerepelt. Mert istenként a boldogság-harmónia–szerencse egymáshoz tartozók voltak. Ezt tanították is ott.  Ugyanolyan nagy tiszteletet kapott, mint a Nagy Földanya istenek.


13. Az első sörfőzés görög területen.

Ouarron király 3000 kg gabonát hatalmas agyagamforákba töltetett, majd elásatta azokat a földbe. (Ez mutatja a sziget gazdag gabonatermését is.) Samothráki első telepesei, a pelazg-sumér népek, már ismerték a sör készítését. Tőlük öröklődött át ide ennek az italnak készítése és fogyasztása, melyet a misztériumok beavatás utáni italaként is használtak. A római évek során terjedt szét Itáliában és Nagy-Görögországban is ennek az italnak a készítése. Erről leleteket a Bulgáriai Régészeti Múzeumban, Szófiában láthatunk.
Régészeti Múzeum Szófia     
A sör története    
Ninkaszi-himnusz


14. Az állati bőrök timsóval történő kezelése elsőként    /KAl(SO4)2.12H2O, azaz más nevén a kálitimsó/

Samothrákin az első lakosok a thrák nemzetségű Σαΐων- Saious népek voltak, kik először a thrák partokon éltek. Samothráki kiszolgálta a saiusokat a Trójával való kereskedelem közbülső pontjaként. Kereskedelmük főleg állati bőrökből állt. A saiousok földjén nagy méretű ókori bánya működött (ένυδρο θειικό άλας - H2SO4 - hidratált szulfát). Ezt használják a cserzésre. Ez abban a korban egyedülállónak számított. Ezért a török nyelvben megmaradt emlékezetül: 
σιαπ (Σιαπαίοι = στύψη ) SIAP (Siapaioi = alum ) //aluminium vegyületeket tartalmaz//
σιαπσί = στύψη =Bőrkezelés timsóval.

Felhasznált irodalom
wikipedia
Καθαρισμός νερού Θειικό αργιλιο-κάλιο    Στυπτηρία  KAl(SO4)2.12H2O
Himalája dezodoráló kő


15. Orvosi pólya - νάρθηκος - elsőként használva az orvostudományban

A Σαΐων- Saious nép főistene Dionüszosz volt, a szőlő és a bor védője. A termesztést és a borfőzést Evmolpias király tanította nekik. A boruk fejfájást okozott, ezért a fejüket szalaggal kötöttök át turbánszerűen. Turbán = (μίτρα ).
«Μιτροφόρος» = Turbánviselő = Dionüszosz
Dionüszosz legfőbb hívőjének, a saious királynak is először turbán volt a fejviselete, később lett csak korona. A féktelen ivászat következményeként sokan összetörték magukat, kezüket-lábukat. Ekkor a falándzsájukat vagy a rövidebb fatőrjüket használták sínként, amire turbánt kötöttek. Ez a fajta pólyakötés volt az első ortopedikus pólyakötés.


16. A lovas katonaság találmánya

A Σαΐων- saious nép szent állatai a lovak voltak. Ők voltak az elsők, kik a lovaikat a harcokban is használták.
Thrákia területén mindig híres lótenyésztő népek éltek. A trójai Priamosz király a thrák királyt, Rissout kérte fel a lovasképzéshez. A trójai lovak híresek voltak a mitológiai történetek szerint.


17. Az első szentek a világon. A „szent” szó eredete

A szótő  αξι - (Αξίερος, ) axi - (Axieros), ebből származik az άξιος – axios, az άγιος,  tehát a szent, dicső szavunk. Mivel ezek a szavak elsőként a Kaviri Nagy Isteneket illették, mondhatjuk, a szentek fogalma is tőlük ered.  Az ókorban a balta, a fejsze szóhoz is az «αξι-» előszót tették. Így alakult ki az αξίνα - axina szó, mely abban az időben szent eszköznek számított. A „szent” kifejezés később az egész világon használatossá vált.


18. A mentőmellény találmánya Dardanustól

Az Isten haragjától – mely az özönvízben fejeződött ki - félve Dardanos egy mentőszerkezeten távozott Samothrákiról. Abban az időben még hajókról nem beszélhettek. Ez egy szerkezet, mi fent maradt a vízen. A ballon részét levegővel felfújta, hogy az biztos ne süllyedjen el. Feltételezhetően egy bőrzsák, mely nem merül el, volt a világ első mentőmellénye.


19. Görögország legnagyobb víz alatti elektromos kapcsolata a sziget és a szárazföld közt

Samothrákin, Kamariotissától nyugatra egy szélmalom-park működik. A sziget és Alexandroupolis között a víz alatti elektromos kábel hossza 24 tengeri mérföld.


20. A legrégebbi fennmaradt keresztény templom

A régészeti terület mellett levő Gattilusi-toronyhoz érkezve, - balra - egy kb. 50 méteres ösvény vezet a kora-keresztény Szent Pál Bazilikához. Ez a parti útról is látszik. I.u. 49-51-ben épült, hogy megemlékezzenek arról, hogy Pál apostol egy éjszakára Samothrákira érkezett. Majd Neapolisba (Kavala) utazott, hogy Európa felé folytassa útját. Így ha igaz, e templomról mondhatjuk, ez volt az első keresztény templom.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel