2008.06.29. vasárnap - Ismét eljött a várva várt nap, mikor immár harmadszor elindultunk Thassos szigetére.

22:35 Egy kis késéssel a tervezettől, de elindultunk. Még az EB döntő vége előtt, de amúgy sem néztem.
0:32 A szintén szokásos McDonald's-os vacsora vétel, és útközben elfogyasztás után megérkeztünk a határra. Itt a másik család már várt minket. Pénzt most nem váltottam, mindent EURÓ-val és bankkártyával intéztem.
0:55 Miután mi is átértünk, és megbeszéltük a részleteket, elindultunk.
1:45 Érkezés az első fizetőkapuhoz (5 EURÓ )
2:24 Érkezés a 2. fizetőkapuhoz (5 EURÓ )
3:01 Érkezés a 3. kapuhoz, itt csak a biléta elvétele történik
3:50 Érkezés a lapovoi ÖMV benzinkútra, tankolás, kaja, pia, ...
4:20 Indulás tovább
5:19 4. fizetőkapu (13 EURÓ )
5:34 5. fizetőkapu (3 EURÓ )
7:03 Érkezés a SCG - MAC határra
7:15 Minden gond nélkül átértünk a határon és indultunk tovább.
7:25 1. fizetőkapu (1 EURÓ )
7:59 2. fizetőkapu (1,5 EURÓ )
8:16 3. fizetőkapu (1 EURÓ )
9:32 Érkezés a MAC - GR határra
10:21 Kaja, pia és pihenés után indulás tovább
13:15 Érkezés Keramotiba a komphoz
13:30 Komp indulás.
14:10 Lejöttünk a kompról, ismét Thassos szigetén vagyunk..
14:30 Megérkeztünk a Jota Apartmanhoz.

Az idők magyar időzóna szerint vannak írva.

Az úton nem volt semmi gond.
Mivel ez volt az 5. görög utunk, már talán nem is voltunk olyan óvatosak. Sokkal többet "vonatoztunk", de volt mikor én mentem a sor elején. Csúnya dolog, de volt olyan a szerb autóúton, hogy tartósan 140-nel mentünk. Az autópályán is inkább 130-140 volt a tempó, mint a 120. A főutakról meg inkább nem is nyilatkozom. Lényeg, hogy minden büntetés nélkül megúsztuk.
Taktika a határokon, hogy a szükséges papírokat egyszerre odaadom (macedónoknál útlevél és a biztosítási zöldkártya), így talán látják, hogy nem vagyunk kezdők. Nem is próbálkoztak be semmi neten olvasható lenyúlással sehol.
A fizetőkapuknál is mindig a pontos összeget nyújtom, és várom a papírt. Ez általában bejön, bár az egyik macedón így sem adott nyugtát (sőt, szerintem aki adott, az sem a gépből adta, hanem az asztaláról). Igaz, nekem nem is kell, és az sem érdekel, hogy hova teszi a pénzt, lényeg, hogy annyiért átengedjen. Hazafelé az egyik kapunál az 1 EURÓ-ból még kaptam is vissza 10 macedón denárt, na ezen csodálkoztam nagyon.
Említést érdemel, hogy volt egy útépítés Szerbiában, és négy hídfelújítás Macedóniában, már a főutas részen. A macedón volt inkább az, ami időveszteségbe került, mert ott 6 perc piros után volt 3 perc zöld. Itt kellett inkább várni. Viszont a tavalyi macedón autópálya-terelés már megszűnt. A tavalyi elterelt autópályaszakaszon is a hidakat újították fel.

Innét kezdve más lesz a beszámoló, mint eddig. Nem lesz napi bontás, csak a lényeget írnám le.

Az első hét, az szinte csak a pihenésről és fürdőzésről szólt. A strandokon és tavernákon kívül nem mentünk sehova.

A Jota Apartman volt az eddigi legjobb szállásunk a szigeten. Kár, hogy a medencéje még nem üzemelt (kellene egy úszómester, de annak a bérét még Jota nem tudja kigazdálkodni, mivel még 5 stúdiója nincs kész). Nem mintha ott szerettünk volna fürdeni, de azért néha jó lett volna egy esti csobbanásra. Az apartman egy kétszintes mazonetta apartman. Alul egy kihúzható 2 személyes kanapé, egy szerényen felszerelt konyharész, étkezőasztal és négy szék van (plusz a lépcső alatt tárolóhely). Felül összetolva két egyszemélyes heverő, egy kis szekrény és a fürdő található. Mindkét szinthez van terasz és klíma. A két teraszhoz jár egy asztal és 4 szék. A földszinten van TV is, de nem sok adóval. Csak a gyerekek nézték néha a rajzfilmeket. Mindez modernen és igényesen megvalósítva. Egy-két ötletünk lett volna, hogy mivel lehetne még javítani, de így is meg voltunk elégedve.

Kirándulások:
Ismét voltunk a szirének medencéjénél, mivel a másik család még nem járt ott. Még mindig felejthetetlen látvány. Idén a vízszint sokkal lejjebb volt, mint tavaly. Kár, hogy úgy indultunk neki a tavalyi tapasztalat miatt, hogy nem fürdünk, ezért nem vittünk magunkkal semmi fürdőcuccot. Még mindig az idevezető út viszi a legrosszabb jelzőt a szigeten, amin jártunk. Érzésem szerint még rosszabb volt, mint tavaly.
A szirének medencéjétől visszafele megálltunk Alikinél, és körbesétáltuk a félszigetet. Ez a körséta még nekünk is hiányzott, mivel 2006-ban csak a romokat néztük meg. Most az öböl felőli földes sétányon indultunk kifelé a sziget végén lévő régi márványfejtéshez. Útközben lementünk a barlangkápolnához. A félsziget végén sokat időztünk. Megpróbáltuk értelmezni a táblákat több-kevesebb sikerrel. Mindenesetre elég elgondolkodtató, hogy hogyan voltak képesek az ókorban ilyen lyukakat készíteni a márványba, meg egyáltalán hogy voltak képesek a márványt meghasítani. (Ezekről az útmutató táblákról, előbb-utóbb, ha minden jól megy, majd a Kirándulások / Aliki résznél olvashattok) Miután mindenki kisétálta, kigyönyörködte magát, a sziget végén tovább indultunk felfelé.  A domb tetején van a következő tábla, azt megint nézegettük egy darabig, de a rajta lévő emberalakokat nem sikerült megtalálni. Innét tovább az út már számunkra nem volt egyértelmű, de mivel ezelőtt már egy részéig a másik oldalról is eljöttünk, sikerült eljutnunk a bazilika romjaihoz (én párszor előre mentem és megnéztem, hogy merre tovább). Itt ismét felmerült bennem, hogy a görögök vajon miért nem becsülik meg jobban az emlékeiket? Ez a rész is (mint a limenasi Agora is) gazos, szemetes. A bazilikától folytattuk utunkat a kikötő felé, majd megnéztük a szarkofágot és beültünk az egyik tavernába vacsorázni.

A két hét legjobb programja a "Jeep Safari" volt - terepjárós túra a sziget földútjain. Azt nem szabad kihagyni. A megbeszéltek szerint reggel 8-ra hozták a jeepeket (2 db Suzuki Jimy). Legnagyobb meglepetésünkre 2 db teljesen új autót hoztak, elmondásuk szerint előtte való nap hozták ki a szalonból (amit én vezettem, abban 134 km volt). 9-kor jött Ági, hogy az egyik autóval még van adminisztrációs dolguk, ezért majd Limenas szélén találkozunk. Mi bepakoltunk, elmentünk, tettünk az autóba 20 EURÓ-ért benzint és indultunk Limenas irányába. Mikor összejött a 4 autó (már csak ránk vártak), indultunk is tovább Prinos irányába.
Prinosnál letértünk a főútról és Kazaviti felé vettük az irányt. Kazavitiben letértünk az aszfaltútról és innét kezdődött a hol jobb, hol rosszabb minőségű földút. Első megálló az Ag. Ioannis kolostor volt. Ide bementünk, Ági mesélt a történetéről, majd leültünk, és aki kért, kapott egy kávét.
A kolostortól utunk egy működő márványbányához vezetett, ahol szintén Ági elbeszélését hallgattuk és ámultunk, hogy mekkora tömbökben fejtik a márványt.
A márványbánya utáni következő megálló már az általam nagyon várt Ypsario volt (most voltam harmadszor a szigeten, de eddig ide még nem jutottam fel). A csúcson persze mindenki ámult az elénk táruló látványtól. Mesés, csodálatos, és még sorolhatnám a jelzőket. A fényképezők csak kattogtak. Mindenki próbálta megörökíteni a látványt. Ági alig tudott elrángatni onnan minket. Hiába mondta, hogy menjünk, mert van még mit megnézni és út is van még, mi nem szívesen hagytuk ott a sziget legmagasabb pontját.

A hegyről lejövet a következő célpont Kastro volt. De közben megálltunk azon a bizonyos "bibliai tájon", hogy kis csapatunk megegye Ági nagy ötletét, a két dinnyét. Kastroban volt egy fél óra szabadprogram. A falu maga üres, csak egy házban működik egy "taverna", ahol lehet vásárolni enni- és innivalót. A taverna tulajdonosától lehet elkérni a mellette lévő templom hatalmas kulcsát, ha valaki be szeretne oda menni. Nekünk szerencsénk volt, mert még kérni sem kellett, mivel volt egy csoport idegenvezetővel és már ők bent voltak. A szabadprogram után Ágival átmentünk a szemközti dombon lévő temetőhöz, ahol ismét tájékoztatott minket a helyről.
Kastro után jöttek a vízesések. Először még az erdőben az út melletti kisebb, majd onnét felgyalogolva egy nagyobb vízesést néztünk meg. Most is szép volt, de gondolom tavasszal, mikor a patakok is bővizűek, még látványosabbak lettek volna.
Ezek után a vízesések után elindultuk Theologosba, ahol egy újabb vízesést kerestünk fel. Ezt a vízesést Ági az előző héten találta, az út oda és vissza is elég kalandos volt, mivel kitaposott ösvény nem vezet oda. A teljes vízesés fotózása is elég bonyodalmas, mert a hely, ahonnét jól fotózható, elég nehezen közelíthető meg.
A fotózást csapatunkból ketten próbáltuk meg. Én megúsztam szárazon, de a másik vállalkozó nem. Szerintem Ági titokban azon reménykedett, hogy én is vizes leszek, mint az előző heti csapatból is valaki. J Theologosban még elsétáltunk a kőhídig, ahova kirakott járda vezet (megtalálásáról részletesebben a Kirándulások / Theologos menüpont alatt olvashattok majd). A kőhídtól a csapat egyik fele visszament, a másik pedig tovább a kiépített járdán. A hídtól nem messze van egy kápolna, ahova egyházi ünnepekkor megy ki a falu, de a járda tovább folytatódik. A járda végig kővel van kirakva, világítás is ki van építve. A járdáról kilátás nyílik Theologosra. Túlsó végén egy fahídon lehet visszamenni a falu másik végébe.

Theologosból már csak a hazaút volt hátra. Ezt már rendes aszfaltúton tettük meg. Este 7 órakor értünk vissza Skala Potamiaba. A csapat összes tagja poros, piszkos volt, de szerintem ezt senki nem sajnálta. Felejthetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak.
Hazaérkezés után még egy kicsit rendbetettük az autót, mert szegény az is vastagon poros volt. Nem tudom, hogy ha ilyen körülmények között használják, akkor meddig bírja a benne lévő CD-s rádió, de hogy nem sokáig, az valószínű. Takarítás után visszacsatoltuk a ponyvákat és bezártuk az autót, amit másnap reggel vittek el.

Még egy kirándulásunkról mesélnék. Ez a már többször emlegetett márványpartra vezetett, most láttam a térképen, hogy ahova mi járunk, annak Vathi a neve (itt van a hajókirándulás egyik megállója is). Az előtte lévő szintén márványpart neve St. Yiannis. Szóval a márványpartra, mivel ez egy kicsit érintetlenebb terület, ismét csak búvárkodni mentünk. Addig nem is nyugodtam, míg nem találtam egy tengeri csillagot. Még szerencse, hogy kis családom is megfertőződött a búvárkodással, így nem volt nehéz kivárniuk, míg apa kiéli búvárösztöneit. Persze mindenki hozott fel egy-két érdekesebb ereklyét a mélyből. Én a csillagot a kövek között találtam (tavaly a fűben), alig lehetett észrevenni, mert csak az egyik szára pirosodott. De mikor először lemerültem és odébb tettem a köveket, már láttam, hogy nem kis példányt találtam. Harmadik merülésemre sikerült felhozni, és nagy örömmel vittem ki a partra, hogy mindenki megnézhesse, és készíthessen egy fotót. Miután mind a heten (nem mint a gonoszok) tanulmányoztuk a csillagot, visszavittük arra a részre, ahol találtam. Mikor letettem az egyik kőre, még mindenki lemerült hozzá, hogy legyen egy ilyen víz alatti fényképünk is.

 (Akit érdekel a búvárkodás és a fotózás is, annak ajánlom a Hama termékei közül a Dicapak nevű vízalatti tokot. Én is idén teszteltem először, de meg voltam vele elégedve. Legtöbb kisméretű kompakt géphez jó az egyik változatuk, és nem olyan nagy befektetés, mint a gyári speciális tok.)

A nyaralás alatt kétszer voltunk görög-esten, mert az elsőre Ági szerint kötelező volt a megjelenésem, a másodikra pedig a másik család kislányának kérésére mentünk, mert nagyon tetszett neki a Pánosszal való táncikálás. Igaz, az esten csak asztalt foglaltattunk, mert a gyerekeknek nem jött be a menü (nem volt csirke suvlaki) és így magunk választottunk az étlapról.

 Idén ismét sikerült újdonságot is ennünk. Előételek közül megkóstoltuk a feta saganakit, ami olyan, mintha rántott sajt lenne, de a rajta lévő panírszerű burkolat az a sajtból jön ki a sütés hatására. Többször rendeltünk grillezett fetát, ez is nagyon finom volt. Főételekből újdonság volt a kokuretsi, ami báránybelsőséggel töltött hús, a cserépedényben sült bárány (ezt a Capitan Tavernában ettem, és a hely egyik specialitása). Utolsó este az Ágiékkal (Pános és Marci is ott volt) vacsoráztunk, és ő rendelt különböző dolgokat. Ekkor ettünk előételnek céklát, valamilyen fokhagymás burgonyapürét, és nem is tudom mit. Főételnek pedig rákot és aranyhalat. A nevüket ne kérdezzétek, mert nem tudom. Ági rendelte, mi csak ettük. Ezért a vacsoráért külön köszönet Áginak.

Egy este elmentünk naplementét nézni Skala Rachoniba. Találomra beültünk egy tengerparti tavernába, ahonnét az asztaltól teljes panorámájával láttuk, ahogy a nap elbújik a hegyek mögött. A taverna jó választás volt, mert nemcsak a látvány volt pazar, hanem a felszolgált étel is. A taverna neve, ha valakit érdekel, Gorgona volt.

A thassosi nyaralás végeztével még nem jöttünk egyből haza, hanem elmentünk a Meteorákhoz. Thassostól a Meteorák 430 km-re van, amelynek nagy része autópálya. Ott bementünk a Megalo Meteoro nevű kolostorba, a többit csak kívülről néztük meg. Aki még nem volt, feltétlenül menjen el, mert lenyűgöző látvány. Mi már harmadszor láttuk, de még mindig elcsodálkozunk a természet ezen alkotásán.

Ezen kis kitérő után még eltöltöttünk egy éjszakát Platamonason. És másnap reggel indultunk haza. A platamonasi szállást az Evia-szigeti Ágin keresztül foglaltuk, de sajnos nem azt kaptuk, amit kértünk. Hogy kinek a hibájából (helyi görögök, vagy másik Ági) azt nem tudom, de csalódtunk. Mindegy, arra jó volt, hogy egy éjszakát aludjunk.
Ébredés után magyar idő szerint reggel 8-kor indultunk haza, az út hazafalé is zökkenőmentes volt. Minden határon simán átértünk. Este 22:25-kor álltunk meg a kapu előtt (Platamonasból kb. 100 km-rel rövidebb az út, mint Thassosról).

Akinek kérdése van, szívesen válaszolok.
 
Ui:
A márványpartos leírásban említett térképet is felteszem majd, ha lesz időm beszkennelni. Az autóbérlős cég adta az autóhoz. Igaz, hogy 2007-es, de ilyen jó térképet még boltban sem láttam a szigetről. Pont olyan, mint nálunk a turistatérképek.

Nyaralás alatt a fórumról személyesen találkoztam vandaba-val, cserpák-kal és noriga-val. Így most már tudom a nickeket személyekhez is kötni. Köszönöm!
 

 

FÉNYKÉPEK  LINK

 


 

Hozzászólások  

0 #1 kompistvan Major 2009-07-15 02:00
Kedves Balazs,Isteniek a leírásaid, és többek között odafigyeltem hogy legyen nállam biztosítási zöldkártya.Tutira nem vittem volna.Szépen leírod hogy mennyiket fizettel a kapuknál de szinte egy szót se a komprol...gondolom nem usztátok át:-)ÜdvIstván

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel