A gyógynövény latin neve URGINEA maritima (Ugineia vagy a Skylla vagy Paralio)

Egyéb nevei: Skylokremydos, Skillas, Askellas, Kouvaloskera, Botsikas, Koutsounas, Agiovassilitsa, Askyokaras, Askeletoura  /Σκυλοκρέμμυδο, Σκύλλα, Ασκέλλα, Κουβαλοσκέρα, Μπότσικας, Κουτσούνα, Αγιοβασιλίτσα, Ασκυλοκάρα, Ασκελετούρα./

Magyar neve: Tengeri hagyma

Mivel Újév napjának köszöntéséhez küldöm felétek, ezt a  kapott nevét elemzem:

Szent Királynő: Az Agiovassilitsa neve annak köszönhető, hogy Újév napján a bejárati ajtóra akasztották. A túlélést szimbolizálja, mert nem kell vízzel locsolni, csírázni vagy ültetni,  élve marad hidegben-fagyban, nyári szárazságban akár föld nélkül is.  Minél mostohább a föld és az időjárás minősége, annál szebben és többet hajt ott a sziklás, táptalan földeken. Az egyik legismertebb, nagy hagymával rendelkező növény (20 cm átmérőig), virágzatával együtt elérheti akár az egy-másfél méter magasságot is. Virágai fehérek, zöld vagy lila ágacskákkal fürtökben. Minden fürtnek több mint 50 virága van, 6 fehér csillagzatban. A hagymalevelek lándzsásak, szélesek, simák és a virágzás után nőnek. A levelek hossza 30-100 cm, szélessége 3 és 10 cm között van. Görögországban a réteken, sziklás terepeken, pirított területeken, hegyvidékben találjuk. Víz nélkül nő. Éppen ellenkezőleg, amikor öntözik, nem hoz hajtást. E növényből 25 féle fajta létezik. De ismertebbek csak a fehér és vörös virágú fajtái, melyek gyógyhatással rendelkeznek.  Mindkettő fajtát az ókori irodalom sokszor megemlíti. Az ókorban, mint gyógynövényt tanították és használták, úgy is mint gyógyszer, de méregként is. Itáliában a leggyakrabban használt növény volt.  E növényről a feljegyzések visszanyúlnak i.e. 1600-ig.  Több egyiptomi papiruszon levő  orvosi szövegben szerepel.

Pythagorasz  szerint (i.e. 8. század) a növény nagyon intenzív vízhajtó hatású tulajdonságait, valamint a bőrre gyakorolt irritáló hatását ismerték (Hippokratesz és Galen). Hippokratész használta a sárgaság, az asztma és a görcsök kezelésére. Theophrastus (i.e. 3. század) és  Hippokratész használta a növény húsos héjait a szívbetegségek kezelésére is. Az ókori görögök, hogy kihasználják a vizelethajtó és a hashajtó tulajdonságaikat,  a növényből ecetes esszenciát készítve évszázadokon keresztül használták terápiákhoz.

A növény egyik hatóanyaga a patkányok számára igen mérgező.  A legtöbb állat nem eszi, mert nagyon keserű, de a patkányok kedvenc ételei közé tartozik. Ezt kihasználva az emberek a hagymát kicsiny darabokra szelték és elhelyezték oda, hol a patkány járhat. Egér- és patkány csaléteknek használták.

Korábban ebből a hagymából készítettek erősítőt is és lázcsillapítót. Napjainkban a népi gyógyászat használja a húsos levelét mézzel elkészítve a szervezet stimulálására és a láz ellen.

A falusiak hiedelme szerint az időjárás előrejelzésére is szolgált. Mondták, ha korán virágzik, a tél nehéz lesz, míg ha később virágzik, akkor gyenge tél és korai tavaszi lesz. Ha a virág élénk és teljes száron virágzik, abban az évben nagyon nagy hideg tél lesz.  Ha félszárán nyílt ki a virág, akkor enyhe télre várnak. Következtettek a virágzásából az árpatermésre is. Ha teljes virágzású volt, akkor bő termésre számoltak. Ha nem nyilt ki a virága, abban az évben nem volt árpatermés.

A gyermekek számára a virágzat megszáradt kemény üreges szára jó játék is. Használják fúvóka vagy szívó szálként. A kézügyeséget is fejleszti. Készíthető szélmalom vagy egyéb dekorativ játék a virág szálából.
Az ajtóra akasztás hiedelme sok mindenre kiterjed. Úgy gondolják, megvéd a rossz szellemektől, a szemmel veréstől. Már pusztán a növény jelenléte gyógyító erőt jelentett.

A télben ez a hagyma hozta az első hajtását. Az élet első jele hát. A virágának szárát frissen vagy szárazon összetörve összekeverték olívaolajjal vagy mézzel is, bár tudták, hogy hagymája erősen mérgező.  Külsőleg, az isiász ellen használják. Csak a virág szárát, bár abban is van valamennyi toxikus anyag. Virágzása augusztustól októberig tart. Ezt a gyógyászat szintén használja. A hosszú cikkekre szedett levele a leginkább hasznosítható. Íze nagyon keserű és rossz. Hatóanyaga glikozillarin, procylaridin, stillaren, dogglaukozid és dogifaeozid), növényi pigmenteket, növényi ragasztót, tannint, illóolajat és szénhidrátokat tartalmaz. A gyógynövényt használják serkentőként, köptetésre,  hasznos hurutos megbetegedések ellen, hörghurutra és egyéb tüdőbetegségek esetén. Szívbetegségek, pattanások, bőrbetegségek ellen.  Milyen formában?  Kivonatai lehetnek olajos,alkoholos tinktúra  különböző formákban, például kenőcs, kevert olaj, méz és ecet,  infúzióként vagy szirupként.  Az egyéb gyógyhatása és használata külsőleg vagy belsőleg  igen sok mindenre kiterjedt, de bővebb orvosi és gyógyszerészeti magyarázatra szolgál. /www.herb.gr./

De vigyázat! A vörös virágzatú hagyma erősen mérgező, nemcsak a patkányra, hanem emberre is igen toxikus hatású! Hagymájának fogyasztása esetén súlyos gyomor- és bélrendszeri gyulladás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, álmosság, görcsök, hőmérsékletcsökkenés és ritkán halál léphet fel.

Nyaralásaitok során vigyázva gyűjtsétek. Ha hazavisztek ebből egy növényt a kertetekbe, olyan helyre ültessétek, hogy gyermek közelbe ne kerüljön.

 Az ókortól napjainkig hagyomány az e hagymának e napon az ajtóra akasztása. Jó szerencsét és erőt adó. Legyen az ajtótokon szerencsehozó, életadó, és gyógyító.

Néhány link a tengeri hagymáról: Életmód50 , Édenkert  és Egészségtükör

 

Kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel