Μη σε γελάσει ο βάτραχος και το χελιδονάκι, αν δε λαλήσει ο τζίτζικας, δεν είν’ καλοκαιράκι.
![]()
A béka és a fecskeraj senkit ne csapjon be! Ha a kabóca nem kezd énekelni, a nyár nem jött még meg!
A béka és a fecskeraj senkit ne csapjon be! Ha a kabóca nem kezd énekelni, a nyár nem jött még meg!Mondja a görög június havának első szakaszában.
No ezt épp tegnap hallottam. S mit hallottam még?
A kabócák recsegését. Gyengén ugyan és még csak a délvidéki szigetszakaszon elhaladva. De néhol már fülsüketítően recsegtek.
Akik már nyaraltak Görögországban, tudják a nyári nap és a kabóca zenéje együtt jár.
Mi is a kabóca?
Lássuk mit ír a Wikipedia.
" Mivel adnak hangot az énekes kabócák?
Az énekes kabócák szabályos dobfelszereléssel rendelkeznek, amelynek alapja két, vékony kitinhártya, a potrohuk tövén. Ezek fölött egy-egy fedő csüng, akár egy fél cintányér. A kabóca azonban sajátos módon nem a fedőket mozgatja, hanem a hártyákat hozza rezgésbe, egy vékony kitinpálcával, amely két, erős izommal áll összeköttetésben. Amikor a hártyákat megrezegteti, azok hozzáütődnek a fedelekhez, és zörgő, surrogó zajokat keltenek. Ezek önmagukban nem lennének különösebben hangosabbak, ám a természet ezúttal kiváló akusztikusként működött közre: a potrohuk üregei rezonálókészülékként jelentősen fölerősítik a „dobpergéseket”. Az énekes kabócák koncertnaptára szintén a tücsköktől való eltérést jelzi: míg azok rendesen, az esti órákban kezdik meg a programjaikat, a kabócák a napsütéses órákat tekintik a szórakoztatás idejének. Ez a szokásuk azonban gyakran veszélyt hozott rájuk: az ókorban például a görögök megfogták és ugyanúgy kalitkába zárták őket, ahogyan az énekes madarakat. Igaz, meg is becsülték őket, hiszen Athénban az arisztokrata nők fejdíszei közt aranyból készült kabóca is volt. A kínaiak szintén tartottak kabócákat, díszes kalitkákban.
Érdekes, hogy már az ókorban észrevették: a muzsikálás a hímek specialitása. A német természettudós, Alfred Edmund Brehm (1829-1884) Az állatok világa című könyvében idézi a rhodoszi Xenarchoszt, aki ezt a – szerinte nagyon udvariatlan – versikét írta erről:
„A kabóca vígan él,
Felesége nem beszél.”