Időpont: 2008-2012.
Minden évben júniusban kettő hét.
Főszereplők:
Barna családja:
Olgi, Barna, Saci, Boró, Matyi, Bogi
És mi. Ági, Marci, Pános és én.
Helyszín: Hajókirándulások, jeep safarik, görög estek, szigetkörbe túrák.
Tehát a szervezett kirándulások.
Igen, igen. Ők 5 éve minden évben, minden szervezett kiránduláson részt vesznek.
Erre gyűjtenek egész évben, hogy végigjárják újra és újra a már ismert utakat. Tudják, hogy bár minden évben azonosak a kirándulások, mégis újat és újat mutatok nekik. Sok nekik is, de a kamasz lányok lemondva néha egy moziról, egy ruháról, a perselybe dobják kis dugipénzüket, mondván, a nyári kirándulás ennél többet ér! Így lassan, de biztosan gyűlik a pénz a nyárra.
Már családtagokként érkeznek. Hazajárnak. És igazából már én sem tudom, hogy én tartok nekik idegenvezetést, vagy ők jönnek azért, hogy nekem mutassanak a régi utakon új csodákat.
Élvezettel kirándultunk az idén is. Az idei meglepetésük felém-felénk e csodálatos vers.
Budai Barna: Az Ipszárión
(ajánlom Áginak és Pánosznak)
Thászosznak árbocán
Felhő a vitorla,
Ipszárió némán
Figyel a hajókra.
Ókori cédrusok
Vállait ölelik,
Delfines hullámok
Nagyságát tükrözik.
Áthosz a távolban
Ortodox védvonal,
Lenti kolostorban
Vár Mihály arkangyal.
Északra elnézve
Szent Illés próféta
Megőszült mészköve
Kecskéit vigyázza.
Nap kel fel a vízből,
Vörös a mellvérted,
Nyugati szelektől
Szigeted megvéded.
Thászosz lelke ősi
Márványba elrejtve,
Ipszárió őrzi,
Ez hat az emberre.
Szédítő mélységek
Sziklán és tengeren,
Istenem értelek,
Tiéd a végtelen!
Budapest, 2012. június
Mikor és hogy íródott?
A nyári útra készülődés közben a kirándulásainkra gondolt Barna. A család szorgalmasan csomagolta a bőröndöket. Barna ült és felemelve tekintetét, görögve indultak a strófák.
Milyen ez a vers?
Magyar írta, de görög a stílusa.
Figyelitek a metaforákat?
Ez a görög verselés titka. Mind a költemények, mind a zenei szövegek fordításának nehézségét ez adja. Barna csak orvosi görög, ill. latin szavakat ismer. Tanulja a görög szavakat. De kevés a két hét a gyakorlatra. Több ideje nincs. Hogyan érzett rá a görög költészeti stílusra?
Számomra is talány. Vagy mégsem?
Amikor a szálláslátogatáson vagyok, ott száraz témáról beszélgetek veletek. A telefonom is mindig csörög. Néha-néha akkor is van időm egy kis viccelődésre, egy kis történetre. Megpróbálok közeletekbe jutni, megpróbáltok belém érezni. Majd indulnak a közös kirándulások. Mindig kis családban. Mindig baráti körként. Az első bemutatkozáson pillanatok alatt túljutunk. A következő percben már mindenki mindenkivel beszél, viccelődik. Néha engem hallgattok. Majd én benneteket.
Mire vége a kirándulásnak, bár olykor már esteledik, és fáradtak is vagyunk, nem akaródzik elválni.
Ekkor jönnek a randi megbeszélések, valamelyik parti tavernában, vagy egymás szállásán. Meg a telefonszám-cserék. Én oda már nem tartok veletek. Hazamegyek, a családomhoz. És mesélek.
Mesélem, miken nevettünk, milyen tréfás helyzetek voltak. Majd büszkén tanítom meg Pánosszal mindazt, mit tőletek tanultam aznap.
Látjátok, a csodák a közös kirándulásokon születnek!
Élvezzétek végig Barna családjával kirándulásaink képeit.
