Kedves Ági!
Az ortodox Húsvét alkalmából kívánok Nektek áldott szép ünnepet és sok tojáskoccintást. Ajándékom legyen e szép és ritka virágnak a neve. Ugyanis ez nem tulipán (Tulipa), hanem szintén a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó kockásliliom (Fritillaria) nemzetségbe tartozik. A Tulipa és Fritillaria abban különbözik (általában), hogy az előbbinél a virágok felfelé néznek, az utóbbinál lecsüngenek. Nagyon sok a hasonló faj, alfaj (ssp.) és variáció (graeca, graeca ssp. thessala, gussichae, ionica, mutabilis, pontica, thessala, stb.), amely hasonlít a lefényképezetthez. Ezekről az alábbi honlapokon győződhetsz meg ill. a Google keresőben is találsz képeket és további információkat. Láthatod akár egy fajon belül is (pl. F. graeca - görög kockásliliom) a hatalmas változatosságot (a szinte teljesen zöldestől egészen a sötéten bordóval csíkozottig ill. halványan kockázottig) (a hibridekről nem is beszélve). Nagyon sok képet és információt átnézve (elég nagy az összevisszaság a nevezéktanban és az azonosításokban!!) én arra szavazok, hogy a fényképeden a F. graeca ssp. thessala = F. thessala (nincs magyar neve, de görögöt sem találtam! - legyen talán 'szaloniki kockásliliom'. Persze meg kellene őket közelről jobban vizsgálni és akkor talán az eredeti leírásokkal összevetve pontosabban lehetne meghatározni. (Az sem kizárt, hogy a F. pontica - pontuszi kockásliliom, amit Thassoson már találtak; vagy valamelyiknek egy olyan új variációja, ami csak Thassoson fordul elő, de ehhez már egy megszállott botanikus kellene).
http://www.fritillaria.org.uk/imagesanddata.htm
http://www.golatofski.de/Pflanzenreich/gattung/f/fritillaria.html
http://www.jansalpines.com/gallery/main.php?g2_itemId=21075&g2_page=2
Szeretettel Barna, Olgi, Boróka, és Sarolta
Hát lehet-e szebb előszó e szent napokhoz és az ünnepi írásomhoz?
Feltámadás, avagy a tömjén illatú - άρωμα λιβάνι - napok
Tömjénezés. θυμίαμα (ejtsd: Thimiama)
Újra és újra az ősmagyar történelemi szokások után kutatva
Az ókori időkben füstölőnek vagy tömjénezőnek nevezték az illatos gyantát, melyet Libanonban a libanoni fenyő megmetszéséből nyertek. A tömjénezés eredete tehát Libanon, Irak, Irán területére esik. Az istentiszteletkor használták a „pogány” magyarjaink és a zsidó nép.
Ez a felbecsülhetetlen értékű Isten elismerésének jelképe volt. Kifejezte Isten felé az engedelmességet, az odaadást, és az egybeolvadást Isten létével. A későbbi kereszténység, tehát a mai értelemben vett kereszténység átvette ezt a pogány szokást a saját vallási szertartásai közé.
Ekkor már ezt az értelmet kapva: tömjénezés közben az imádság felemelkedik Istenhez. Kifejezte a lelki melegséget, mély áhítatot. Illata és aromája az fohászat tisztaságát. A lelki aroma illata volt hát.
Illatát az Isten szavától, lelkéből eredő kilélegzett aromának szimbólumaként értelmezik. Anasa azaz kilélegzésként értelmezik.
A tömjénezőben a tűz kifejezi az engedelmességet, az engesztelést, az alázatosságot.
Az a tömjénező, melybe széndarabot tesznek, kifejezi az anyaméhet.
Szimbolizálja a Boldogságos Szűzanya méhét, amiből a tisztaság, jóság, igazság született. Hogy a széntabletta nem ég, csak füstöl, ennek is jelentőséget adnak. Ez egy mélyebb egyházi értelem, amihez hosszú és nehezen érthető bibliai magyarázatot adnak. Fő értelme Szűz Mária és Isten kapcsolata. Miszerint normál emberi anyaként magába fogadta Isten nemzését, kihordva az isteni magot, amitől nem égettetett meg, hanem életre tudta hozni, fel tudta nevelni, és dicsővé vált ő maga, Szűz Mária is. Az ő Istenanyává emelkedését is jelképezi a széntabletta füstje.
Ez egy nehéz bizánci magyarázat. Így tudom felétek egyszerűbb magyarázatként értelmezni. Az imádkozás idejében történő tömjénezés során a szén melegíti a környezetet, mely erősíti lelkünkben a hitet. A füst illata a Szentlélek illataként van ilyenkor jelen.
Mózesról is említést kell tennem a tömjénezés történeténél. Mózes, ki az Isten iránti engedelmessége megmutatására egy áldozati hajlékot készített.
A módra, hogyan építse ezt meg, magától az Úrtól kapott parancsot. Erről az Ószövetségben írnak a tízparancsolatban. Tömjénezni kellett napfelkeltekor és napnyugtakor.
Ezt a szokást átvette a keresztény istentisztelet. A kultusz azt célozza, hogy megteremtsék a buzgó imádság atmoszféráját és magukhoz vonzzák a megszentelő Isten kegyelmét. Amikor a tiszteletes a szent ikonokat tömjénezi, közvetőként jár el a hívő és az Isten között. 
Amikor a hívők felé tömjénezik, meg kell hajolni azoknak, és áhítattal térden várni az áldást és az Isten kegyelmét. A kis meghajlás azt jelzi, hogy alázattal veszünk részt a szent ceremónián, és fogadjuk az áldást. Ezt hangos fohásszal is ki kell fejezni, mind a pap, mind a hívők részéről. A pap mondja a fohászt, a hívők Ámin kijelentéssel válaszolnak. Majd ezt követi a közös őszinte imádság.
Ősidők óta az emberek szükségesnek gondolták a jó illatot. Az illatos szagok egyértelműen a pozitív energiát jelentették. Gyógyítást, lélekerősítést, lélekfelemelést, kellemes hangulatot, frissítést hoztak vele létre. Őseink használtak hozzá természetes gyógynövényeket: zsálya, kakukkfű, origánó, citromfű, babér, gyanta, citrusfélék illatos termése. A tömjén a vallási vagy mindenféle ünnepi rendezvények és ünnepségek legfontosabb kelléke volt.
Eddig az egyházi jellegűt mutattam be. Ez egy olyan tömjénező rudacska, melybe az említett növények olajos kivonatát tesszük bele. A mai használatban vannak még egyéb típusú tömjénezők is. Léteznek füstölők, azaz tömjénezők vékony szénporral is bevonva.
Használjátok ezeket ti is otthonotokba.
E sorokkal kívánok még egyszer áldott, egészségben és szeretetben gazdag, békés, boldog Húsvéti Ünnepeket.
Köszönöm minden kedves vendégemnek, olvasómnak, az ünnepekre ide érkezett vagy csak lélekben velünk levő szeretteimnek, hogy oly lelkesen, boldogan vesznek részt velem e napok ünnepeiben.
Tudjátok, az ünnepi napok folytatódnak még. Olvassatok utána: az 2012 - Egyházi ünnepek, panigirik és hagyományápoló ünnepek. Fontosnak éreztem ezt az egyházi jellegű írást, mert bármennyire szeretném átadni az ortodox ünnep felemelő érzését ittlétetekkor, ezt nem tudtam megvalósítani. Valószínű nem rajtunk múlott. Ehhez itt kellene élnetek…
De hiszem, ez a görög-magyar húsvét is örök emlék marad számotokra, és a következő években egyre többen üljük majd együtt ezt az ünnepet.
