Megjött a március, és magával hozta a tavaszt. Ez az első hónap a természet kivirágzásában.
A mai emberek legtöbbje már városokban él, hol a természetet leginkább kirándulások során tudják megfigyelni. Nem volt ez mindig így. A mai ember a technológia korát éli. Még az ókortól a máig, kb. 100 évvel ezelőttig a természet uralkodott a világon. Az emberek megélhetését a mezőgazdaság adta, így szeretettel és nagy-nagy figyelemmel követték a természetet. Az ókorban templomokat állítottak annak. Minden növény, minden állat, a természet minden porcikája oly élő volt számukra, hogy szobrokat állítottak nekik, keletkezésükről történeteket találtak ki, és emberi tulajdonságokkal ruházták fel azokat. Felhasználták, de félték és tisztelték, írott és íratlan törvényeket hoztak a természet védelmére.
Ha az időjárási csapások a terményeik vagy állataik elvesztéséhez vezettek, könnyebb volt azt a veszteséget elviselni, ha arra magyarázatot találtak. A gyermekek nevelése, korai munkára való tanítása is csak "komoly -játékos" módon történhetett a mesék által segítve.
A föld minden lényének bálványszerű imádata volt az életük. 12 fő isten, megszámlálhatatlan fél- vagy alisten, és végtelen számú nimfa és démonszerű lény létezett. Láthatóak és láthatatlanok. A görög nyelvnek is van erre egy tökéletes szava, az On vagy Ond. Mi az on, azaz a lét? Egy porszem, a szél, a hangya, a fa lelke, a víz ereje, tehát bármi, akár tárgy, akár fizikai jelenség, mi az élet létezéséhez adja a kapcsolatot. Mindaz, mely az élet láncához, a létezéshez szükséges. A létezés formái minden nép mondájában, így a görög nép mitológiájában ezer arcot öltenek, emberi érzelmekkel rendelkeznek.
Televízió, rádió nem létezett, a könyv is ritkaság volt, így a mesékkel, melyek az időjárás megfigyeléséből származtak és az azokhoz tartozó kedves történetekkel színezték napjaikat, ünnepeiket. Ma már mesének érezzük ezeket, de akkor az valóság volt számukra.
A természet talán ezt bosszulja meg, hogy kezdjük őt elfelejteni. Talán ezért is van az, hogy mikor kezdünk elveszíteni valamit, mely adottnak számított életünkben, hiányától egyszerre felébredünk és újra küzdeni kezdünk érte.
Ma már egyre többen foglalkoznak a gyógynövényekkel, az azokkal való gyógyítással, és a bionövények termesztésével. Így újra éledhetnek azok a történetek, melyek időszámítás előtt akár 3-5000 évvel csíráztak ki egy-egy növény megismerésekor, felhasználásakor.
Az időjárás ugyan változóban van, de sok minden igaz még ma is a régi megfigyelésekből. Görögország klímája a mediterrán és a szubtrópusi klíma közé esik. A nagy hegyek, a sok-sok víz, melyek a tavakat, folyókat és a tengert alkotják, valamint az a tény, hogy itt jégkorszak soha nem volt, egy nagyon gazdag növényi flórát hozott létre. A meleg sokkal hamarabb beköszönt, több költöző madár itt kitelel, mert ha az időjárás betartja az éghajlatra kötelezőket, akkor megtalálja az a madár az ország melegebb, áttelelhető vidékeit. A március nálunk a tavasz, de talán olyan meleg, mint otthon az április vagy a május első hete. A fűtés nappalra teljesen abbamaradhat, kivéve ott, hol idős beteg emberek vannak, vagy hol csecsemő van a családban. A mezőink, melyek még a hó alatt is üde zöldek, megtelnek miniatűr kis virágokkal, és már márciusban sok gyümölcstermő fánk teljesen elvirágzik. Az emberek kint vannak a szabadban, elkezdődik a szántás-vetés, metszés és az ősszel ültetett növények ápolása, melyekből húsvétkor már az ünnepi asztalra kerül a spenót, az articsóka, a kapor, a sokféle salátanövény, az újhagyma, az új fokhagyma.
És most mesélek nektek azokról, melyeket egy-egy növény dédelgetésekor hallok, vagy munka közbeni pihentető kerti kávézgatás közben még felelevenítenek az itt élő emberek.
A szövegünk időjárást bemutató képei között most a sziget déli fekvésű Limenárjából láttok képeket, és az ott élő és dolgozó neves szobrászunk alkotásaiból. Kosztasz művész úr minden alkotásához egy-egy történet tartozik. Bárki kap, vesz a műveiből, mindig kap egy édes mitológiai történetet, oly díszcsomagolásként, melyet örökre megőrzünk emlékezetünkben, és valahányszor szobrára néz valaki, megelevenedik a szobor a történet elhangzása után.
A történeteimhez bőven válogathatok képes illusztrációkat az alkotásaiból.
A március hónap mai nevét a rómaiaktól, Mars istenről kapta. Régen a görögök egyértelműen saját nevet adtak a hónapjaiknak is, hogy megszemélyesíthessék azokat. A görögök harcos istene Árisz. Március hónapot egyszer Áriszhoz kötötték. Megint mások úgy vélik, a március elnevezés Mercurius-hoz fűződik, kit a görögök Hermész néven tisztelnek. Így különféle misztériumokon Dimitra és Perszefoné fő isteneket Hermész is kísérte.
Mindkettő isten méltán képviseli a márciusi hónap jellemzőit.
Árisz a harcos isten, ki a hideg és a meleg csatáját fejezi ki. Számomra talán Hermész isten a kifejezőbb. Kísérő ő a halál beálltakor az alvilágba is, így az újjászületés elengedhetetlen vezetője. Hírhedt pajkossága, jókedvű csalafintasága szintén a márciusi időjárás jellemzője. Olykor komisz, máskor kedves. De mindig fiatal és szép.
Nézzünk egy pár képet a Hermész-ábrázolásokból.
Az évezredek során becézték is a márciust. Név szerint: Ανοιξιάτης – Tavaszi, mert ez az első hónapja a tavasznak; Γδάρτης - Kopasztó, mely elnevezés a változó időjárásra vonatkozott; Βαγγελιώτης- Vangeliotis az egyházi ünnepre utalva; Κλαψομάρτης-Síró március , Κλάψας – Nyavalygós; Λωλομάρτης - Bolond március; Γδάρτης - Nyúzó; Παλουκοκάφτης vagy Πασαλοκάφτης - Gallyégető; Φυτευτής - Ültető.
Amikor a görögök megszemélyesítették március hónapot, sok-sok történetet fűztek hozzá, mely leginkább az időjárására vonatkozik.
Egy alkalommal a fiatal Március titokban megitta a többi hónap borát. Ezért elítélték. A per éppen egy hónapig tartott. Ha vétlennek mondták ki a bírák, aznap az idő napfényes és derűs volt. Aznap, mikor bűnösnek ítélték, esett az eső és villámlott.
Egy másik történet szerint Március házasságot kötött kettő asszonnyal. Egy csúnyácskával és egy meseszép nővel. Amikor a széppel hált, aznap az idő ragyogó volt. Amikor a csúnyácskát szerette, aznap borongós, ködös, esős idő volt.
De mikor a szépasszonnyal volt Március és zokon vette azt a csúnyácska, a szép nap is megszakadhatott és esősre változott.
Márciusi hagyomány, hogy az első napokban az anyukák a gyermekeik kezére egy fonott piros fehér fonalat kötnek. Ez a hiedelem szerint megvédi a gyermekeket a nap erős és káros sugaraitól. Március 1-től hó végéig, 31-ig viselték a gyermekek csuklóikon és bokáikon a fonott fehér és piros cérnakarkötőt.
A néphagyomány szerint a március védi a gyerekeket az első tavaszi égető naptól. A március haváról tartják azt is, hogy véd a szúnyogoktól, a bolháktól, és azt mondják, hogy eltávolítja a betegségeket.
A karkötőnek ma is nagy divatja van. Nők, férfiak, és gyermekek egyaránt viselhetik. Természetesen ha drágakő medált tesznek rá, a fára már nem kötik, mert a szarka fészket nem rak.
Mai időkben a csukló-karkötőt február utolsó napján készítik és március első napjában kötik fel, hogy a gyermek védelmet kapjon, mikor a hó első napján kimegy a házból. Hó végén, mikor az első fecskét vagy az első gólyát meglátják, a kertjükben egy rózsabokorra kötik a gyermekről a karkötőt, hogy azt a fészket rakó madár leszedje és a házuk verandájára vagy a ház kéményére fészket rakjon.
A karkötő neve: ΜΑΡΤΗΣ. Egyes területeken a húsvéti feltámadás napjáig viselték ezt a gyermekek. Fontosnak tartották azt is, hogy a hold megvilágítsa a rózsára kötött fonott karkötőt.
A néphagyomány gyökerei az ókori Görögországba vezetnek, pontosabban az elevszinai misztériumok idejéből való. Az elevszinai beavatottak a misztérium egyik szentjének - Króki - Κρόκη - kötöttek fonalat a jobb kezére és a bal lábára.
Ki volt Κρόκη - Króki?
Mindig minden párosan létezik. Króki a nő, Krókosz a férfi. Ókori templomi ábrázolásokban általában a női ábrázolással találkozunk, hisz az egyházat az időben a nők képviselték. Az alábbi képeken láthatjátok Krokit, mint hölgy és mint virág ábrázolás.
Króki, vagy Krókusz a télutó első vadon növő virága. Termesztett változatának latin neve: "Crocus sativus Cartwrightianus"
Az ő neve is időszámítás előtt 2500-ra vezethető vissza. Κρόκος - Krokos a minoszi időkben Hermész isten barátja volt. Egy nap a két erős barát bajnokságot tartott, és játék közben Hermész megütötte Krókusz fejét, ki meghalt. A fiatal Krókusznak 3 csepp vére a földre csöppent, melyből a helyszínen azonnal virág nőtt. A barát vére szentté lett és abból lett a sáfrányvirág gyógyerejű vörösessárga bibéje. A görögök a mai napig "vörös arany" névvel illetik a méregdrága fűszerbibét.
A sáfrányt többen az ókori Mezopotámia térségéből származtatják. Így az elnevezésének története is területről területre más. Egy más történet szerint ez a szép fiatal Νύμφη Σμίλακα - Smilaka nimfa hiábavaló szerelméért halt meg, melyből a krókuszvirág nőtt ki. A sáfrányvirág már az ókornak nagyon drága és fontos növénye volt. Már a főniciai időben θεά Αστάρτη - Astráti istenhez kötődik, kit a sáfrány istennőjének tiszteltek. Használták a fáraók korában a múmiák festésére, kelmefestésre, de drága fűszerként is fogyasztották.
Kréta szigetén a minoszi időkben (i.e. 2500-1500 között) kapta a ζαφορά - zafora nevet. Létezik abból az időből feljegyzés: "Έγινες κίτρινος σαν τη ζαφορά"- Sárga lettél, mint a sáfrány. Ott Krétán nem termesztik, vadon nő ötféle sáfrány a mai napig. Észak-görög területen, főleg Kozáni térségében, ma nagyon sok mindenkinek e virágnak a termesztése adja a legfőbb megélhetést.
A sáfrány virága volt az Elevszinai Króki Istennője, kit márciusban a fonott karkötővel megtiszteltek.
A misztériumok elsőként az észak-görögországi Samothrákin jelentek meg, mint Kaviri misztériumok éltek az ókori emberek körében. Ezt a példát követték Délen az Athénhoz tartozó területeken. Itt mint elevsziniai, avagy magyar változatú fordítás szerint eleusziszi misztériumok néven ismert a egyházi ceremónia. A tavasz megünneplése volt az egyik leglátványosabb és legfontosabb ceremóniája.
Azzal mindenki egyetért, hogy a tavasz első hónapja.
Március elválaszthatatlanul kötődik a húsvét előtti nagyböjthöz, így a legfőbb böjtök időszaka.
Márciusban van az évfordulója az 1821. évi görög nemzeti forradalomnak.
1821. márciusára emlékezve kapcsolják össze a kereszténység nagy ünnepét, az Angyali üdvözlet ünnepét - Ευαγγελισμό της Θεοτόκου – (magyarul Gyümölcsoltó Boldogasszony) a szabadságharccal.
Ο Ευαγγελισμός της Θεοτόκου-t, mint Boldogasszony ünnepét az ortodox vallás egy évben ötször ünnepli. Ez az év első ünnepe. Sokan kérdezik, miért épp a görög felkelés napján ünneplik, hisz i.u. 431 előtt már Szíriában, Kis-Ázsiában és Konstantinápolyban ünnepelték.
Το 560 ο Ιουστιανιανός ο Α’ πρόβαλε την 25η Μαρτίου, ως την κατάλληλη ημέρα για τον εορτασμό του Ευαγγελισμού της Θεοτόκου.
560-ban I.Jusztinián császár jegyezte be a Boldogasszony Szűz Mária ünnepét március 25-re.
Ελληνική Επανάσταση του 1821 http://vilcsi.mindenkilapja.hu/html/18480890/render/a-gorog-szabadsaghar
A görög forradalom: 1821. március 21-én tört ki a fegyveres felkelés az Oszmán Birodalom ellen annak érdekében, hogy megdöntsék a török uralmat és független nemzeti görög államot kiáltsanak ki. A felkelés vezetői Krétáról és az északi makedón térségből származtak.
A kettő ünnepet azonos napon együtt ünneplik.
A második rossz dolog, amitől az emberek féltek, március hónap három első napja, az első 12 napja, a hónap közepének három napja és a hó utolsó három napja. Úgy gondolták, démoni lények-οι Δρίμες rosszat tudtak tenni az erdőben, ruhákban és az emberi egészségben. Úgy gondolták, ha ekkor vitorlát mosnak, fát vágnak, az mind elszakad, elkorhad. Ezért nem mostak ez időben ruhát, vagy ha mosni kellett, lópatkót dobtak a mosóvízbe. Úgy hitték, a vassal megpatkolják a démont. A hajmosást és sok más munkát is kerültek ez időszakban.
A hó utolsó három napjának nevet is adtak.«ΜΕΡΕΣ ΤΗΣ ΓΡΙΑΣ»- Az öregek napja névvel illették.
A hagyomány szerint egy idős asszony márciust ki szerette volna csúfolni. Dicsekedett mindenhol, hogy az ő birkái és kecskéi mind túlélték a telet és a hideget. Ezt kiabálta mindenkinek: -Πριτς, Μάρτη μου, τα γλίτωσα τα κατσικάκια μου! Ej, Márciusom, énrajtam biz nem fogsz ki. Az én kecskéim mind megmenekültek! Mit tett erre Március? oly hideget teremtett az utolsó napban, hogy az öregasszony jószágai mind csonttá fagytak.
Azóta mindenki tiszteli a Márciust!
Nem mindig január elseje volt az év első napja. Volt időszak, mikor a március első napja szerencsehozó napnak és az új év első napjának is számított. Aki elsőnek jött vendégként a házba, az fontos volt emiatt. Varázsnapnak tartották az első napot. Több területen ezen a napon agyagamforából körbelocsolták tiszta vízzel a házat, majd az amforát a küszöbön kívül összetörték. Megint más hagyomány volt Kréta szigetén az, hogy a friss zsenge ágakkal megostorozták az állataikat és az ismerőseiket. Azt tartották, hogy az életerőt adják át ezáltal.
Más hagyomány a ΜΕΡΟΜΗΝΙΑ, azaz az időjárás-előrejelzésre is hagyománynak számított március. Jegyezték az első 12 napot, melyet kivetítettek az egész évre.
Nagy ünnep volt ΑΓΙΩΝ ΣΑΡΑΝΤΑ, mely március 9.-éhez kötődik
A nép a 40-es számot szent számnak hiszi. Jeles egyházi ünnep. Ezen a napon 40 szent mártírhalált halt Sevastiában i.u. 320-ban. E napnak az emlékére sok mindenhez kötődik a 40-es szám.
Észak-Görögország területén és a szigeteken megint más szokások léteztek.
Név szerint: «ΧΕΛΙΔΟΝΙΣΜΑ»- Fecske köszöntés.
A gyermekek házról házra mentek köszönteni. Ahol volt már virág, ott abból koszorút fontak, ahol késett a virágok nyílása, ott borostyánindából fontak koszorút és házról házra jártak énekelve köszönteni.
|
Χελιδόνα έρχεται, από Μαύρη θάλασσα. A Fekete-tengerről megjött a fecske. |
χελιδονάκι πέταξε, ήβρε κήπον κι έκατσε, |
A gyermekek verseltek és énekeltek. A háziasszonyok a fecskék „kosarába” és a tojó madaraik fészkébe borostyánt tettek. A tyúkok első friss tojásaiból a szomszédba is adtak át. Azt tartották, a friss tojás ha "szétszóródik", a gyermekeiknek mindig lesz majd friss tojás ennivalónak, mert a tyúkok ezáltal még többet tojnak. A friss hajtású mélyzöld borostyánág szimbolizálta az erőt, az életet és a termékenységet. E szokás az ókortól napjainkig tart egyes falvakban.
Ezekkel a sorokkal kívánok mindenkinek szép márciust és szép tavaszt!
Az énekes, verses köszöntő, mivel a gyermekek végig járták a házakat.
Énekben
https://www.youtube.com/watch?v=X0vUOwkf5Hw
Χελιδονίσματα _Τα κάλαντα του Μάρτη
https://www.youtube.com/watch?v=wJCyd3D09Jc
ΧΕΛΙΔΟΝΙ ΠΕΤΑΞΕ-ΙΟΝΙΟΣ ΣΧΟΛΗ-ΜΕΓΑΡΟ ΜΟΥΣΙΚΗΣ-2013
Versben:
https://www.youtube.com/watch?v=sVutyCiWhxQ
Μαθαίνω για τα Χελιδονίσματα.
https://www.youtube.com/watch?v=Wj48Y4Me2cA
ο Μάρτης ,Μάρτης μίλησε_Παντελής Θαλασσινός
Március március beszélt
https://www.youtube.com/watch?v=BKcjmI5fTQs
ΡΕΝΑ ΚΟΥΜΙΩΤΗ- "ΜΑΡΤΗ ΜΟΥ ΚΑΛΕ ΜΟΥ ΜΗΝΑ"
Márciusom kedves hónapom
https://www.youtube.com/watch?v=K2itpiansa0
Λ. Κηλαηδόνης & Ν. Γκάτσος, Μια Κυριακή του Μάρτη
Március egy vasárnapja