A karnevál szorosan összefonódik a mindennapi életből vett történésekkel. Fontos kulturális örökség.
A görög karnevál főleg szatírahelyzetekre összpontosít, kiemeli, milyen eseményre vagy incidensre került sor az év folyamán vagy akár a távoli múltban, főleg görög, valamint nemzetközi szinten.
A szatíra többdimenziós jelleget szerzett. Közvetlenül kapcsolódik a helyi kultúrához. Témája karikatúraszerű megcsúfolása az embereknek, a politikának, a regenerációs erkölcsöknek és a szokásoknak.
Elméletileg a második hét karneváljának utolsó pénteke és szombat-vasárnapja a farsangok zárónapja. Hétfő a böjt kezdetének ünnepe.
Régen a kettő hetet végig karneválozta a nép. Most kis közösségek úgy osztanak be napokat, hogy az egész országban mindenüvé jusson karneváli nap.
Mindennap mutathattam volna a kettő héten belül ilyen karneváli felvonulást. A nemzetiségi csoportok ezen a záró ünnepségen túl tartottak a két hét egyéb napjain is mulatságokat. Nagyon komolyan veszik az ünneplést, és időjárás ide vagy oda, mivel újév napjától készülnek, terveznek, dolgoznak a jelmezeken és a szövegeken, azt meg is tartják. Van, ahol kolompozó napnak hívják őket. Az számomra teljesen azonos az otthoni busójárással. Van bimbóünnep, van lisztes ünnep. A korsótörés, a tevehajcsár ünnepe, a házasság ünnepe, ezek mind az évezredek során idekerült népek hagyományőrző ünnepei. Gondoljatok bele, hogy a római kor, a török korszak, az 1920-as kis-ázsiai bevándorlás vagy a második világháborús betelepítések során kerültek ide más-más kultúrák. Ezek ma mind egybeolvadva a kettő hét ünnepébe harmonikusan feloszthatják a területeken, ki mit szeretne kifejezni a tavasz, a megtermékenyítés dioniszoszi ünneplésével.
A legfőbb farsangozó területeken (Patra, Xanti, Retcimno) betartják mind a 3 napi őrületet.
A kisebb farsangi területeken választanak a napok közül egyet. Így beosztják, hogy a szomszéd területeken is legyen elég "maskarás arma".
Tehát mi felosztottuk Potámia és Panagia közt. Péntek este mindenki tavernákban farsangolt. Szombaton szintén. Vasárnap Potámia, hétfőn Panagia karneválozott. Aki részt szeretett volna venni minden farsangon, így módja volt elmenni Xanthiba, majd folytatta Potámiában, majd Panagiában.
Raxoni és Máries is így osztotta fel egymás közt. Limenária Theologosszal osztja a napjait. Limenas, a főváros nem tart saját ünnepet. Választhat a sziget három farsangi központja között, hol szeretne részt venni. A maskarások mennek tehát az azonos kis betanult játékkal a szomszéd falu karneváljára.
Most az idén kevesen voltunk. A szélorkán miatt nem jöttek elegen Thesszalonikiből és a szárazföld egyéb részeiről. Féltek, hogy itt ragadnak a hajó-kijárási tilalom miatt. Ma, kedden mindenhol munkanap van, tehát tegnap a koulouma napján éjjelig be kellett fejezni a bulizást. Tegnap tehát a böjti hétfő is volt, mi megfelel az otthoni húshagyó keddnek.
Kerestem régi filmeket erről. Majd rájöttem, hogy épp mostanában néztünk utána a filmforgatás történetének. Tehát 1960 előtt nem volt fejlett ez a világ. Az is érezhető, hogy 1980-ig tartott a teljes hagyományőrzés. Majd 1980 után a turizmus mindenhová betörése a főbb karneválokat egyenruhásította. A záróünnepek tehát országosan azonosak lettek. De a kettő hétben, ha valaki a terület igazi arcára kíváncsi, akkor az egyéb farsangokat kell megnéznie.
Jól van ez így. A múlt és a jelen bújik meg ebben a kettő hétben, beleszőve játékaiba a nemzetközi politikai helyzetet, hogy azt az ország hogyan éli át, a nép mit gondol róla. Ebben a kettő hétben mindent szabad. Feloldása ez a télnek. Jön a tavasz, új élet a földben, a szívekben és a gondolatokban. Akiket érdekel, azoknak érdemes átolvasni régi írásainkat. Írunk a farsang keletkezéséről, mondanivalójáról.
Tegyünk egy visszatekintést a régi karneváli hangulatra.
Nézzünk vissza az 1960-as évek karneváli képeire.
Az itt bemutatott énekek keletkezését 1960-ra tesszük. Sajnos abban az időben, itt a szigeten, ha készült is filmfelvétel az akkori karneváli felvonulásról vagy az énekesekről, az nem maradt meg . De ma idős emberek, kik akkor hallották az énekeket, még emlékeznek rá, és megörökítették az utókor számára.
A dalszöveget azért nem fordítjuk, mert erős szatíra jellege miatt csak 18 éven felülieknek való.
A nagy országos karneválok helyszínei Pátra, Xanthi, Kréta-Retcimno , Korfu és Leszvosz-Agiasos.
A karneválokról az első filmfelvétel 1960-ban készült. http://mam.avarchive.gr/portal/digitalview.jsp?get_ac_id=2615
1970. Karnevál https://www.youtube.com/watch?v=4WZoBD1N0Ds
Pátra. 1979. 03. 04. Πατρινό Καρναβάλι https://www.youtube.com/watch?v=j4hJmhCe3LM
Pátra 1980. https://www.youtube.com/watch?v=R0IlyCWcFUc
Πατρινό Καρναβάλι της δεκαετίας του '80 ΑΡΧΕΙΟ ΑΝΔΡΕΑ ΜΠΟΝΕΛΗ
Pátra 1982 https://www.youtube.com/watch?v=Rl6TWrj5Mhs
Πατρινό Καρναβάλι 1982 (Mix clip 4hrs)
A 80-as évektől máig nagyon nagy változások nem történtek a karneváli életben. Jellege azonos maradt napjainkig.
Mindenhol jókedv, öröm és viccelődés. Καλή Καθαρά Δευτέρα και καλή Σαρακοστή!
Kívánok mindenkinek könnyű böjtöt és örömöket a Húsvétig!
Az idén készült Thassos-i (Potámia-i és Panagia-i) karneválképeim.