Az új év nyarára új lehetőséget ajánlok a sziget csodáinak felfedezésére:
Gyalogtúra Adenából, az ős-Potámiából a mai Potámia falujába.
Potámia mai falujának lakossága kb. 450 családból áll, mintegy 2000-es lélekszámmal.
Potámia nevének jelentése: folyók.
Ennek az egykori deltának a nyomait még ma is felfedezhetitek.
- Pontios hotel parkolójától le a Tarsana kikötőbe: Stamatous folyó
- Anassa hotel és benzinkút: Korvakia folyó
- Viki parti apartmanházunk melletti partszakasz: Panotnyi vrisi folyó.
- Alexander Golden 5 csillagos szálloda partjától egészen a Kastallia apartmanunkig: Katotnyi vrisi folyó.
Ezek közül a Panotnyi vrisi és a Katotnyi vrisi voltak a nagyobbak. Szabad folyással csobogtak az öreg kőházak között. Abban az időben Potámia mai területén kb. 300 ház - kőkunyhók, emeletes uradalmi kőházak, kis bakcékkal, periboliák, azaz veteményes kertekkel - valamint vízimalmok álltak. Az életmódváltozás szele és a folyók téli áradása miatt a folyókat szabályozható duzzasztógátakkal zárták el, majd öles csövekben vezették le a Potámia-Skála Potámia közötti területre, hol a mai napig kis víztározókba gyűjtik a felgyülemlett folyóvizet, aminek feleslegéből az olívaligetes kertek locsolása történhet. Figyeljétek meg a falu házainak kiskertjét. A kerthatár szegélyeinél kővályús vízelvezetők vannak. Nyári éjszakákon, ha felsétáltok a faluba, minden kertben élvezhetitek az egykori folyó csobogásának hangját. A helyi gazdák késő délutántól, este 8 órától hajnalig eláraszthatják kis veteményesüket, ha bejelentéssel élnek a közösségi ház vízfelelőse felé, aki kinyit a duzzasztóból egy egy nagy csapot.
Hogy a mai falu mikortól lett lakott, ez vitatott téma. Egyes öregek megesküdnek arra, hogy mai lakosságának száma a második világháború idején is ennyi volt. Megint mások azt mondják, hogy az egyiptomi török időszak idején csak kevesen laktak errefelé, ill. a parti szakaszokhoz közel inkább csak a halászok és az agyagedény-készítő mesterek családjai és a vízimolnárok által volt lakott e terület. Az emberek többsége a nagy adók miatt és a jobb mezőgazdasági, állattartási feltételek, kőfejtési lehetőségek miatt inkább 4-700 méteres tengerszint feletti magasságban élt. Ott nem voltak kijelölve az akkori hatóságok által a magánterületek. Mindenki szabadon gazdálkodhatott. Maga jelölte meg a birtokhatárait azáltal, hogy mekkora területet tudott megművelni. Gondolok itt a szarvasmarha-, birka-, kecsketartásra, méhészetre, szőlészetre, fűszernövények, fenyőgyanta gyűjtésére. Természetesen léteztek családi háborúk a területbirtoklás miatt, amelyben mindig az erősebb család győzött.