Az óév utolsó napján sokan tesznek fogadalmat.
Én ezt a fogadalmat június közepén tettem, amikor az Apollon Travel vendégeivel a szigetkörbe kirándulás alkalmával felfedeztük Louvoulos Kostas ikonfestő, mozaikkép-készítő, fafaragó és szobrászművész alkotó és kiállító műhelyét. Látva azokat a csodálatos alkotásokat, meghallgatva biztatását, hogy bárkit megtanít, elhatároztam, amint alkalmam nyílik, felkeresem, hogy ellessem a művész titkát. Erről az élményemről itt írok. Eddig csak a természetes anyagok szeretete volt meg bennem. Imádom a fafaragásokat, a fonott, az agyagból készült dolgokat, és mindent, ami kézművesség által készül, felhasználva a népi motívumokat. E szeretet és a művész szívélyes invitálása volt tehát az első hajtóerő. Október közepén ellátogattam tehát a művész limenáriai műhelyébe, hogy valóra váltsam a magam felé tett ígéretet.
A művész kérdezte : milyen anyaggal szeretnék kezdeni. Mivel a követ tartósabbanak érzem, azt kértem, az legyen az első. És mivel rajzolni nemigen tudok, gondoltam, először a szerszámok használatát kell megszoknom. Éreztem azt is hogy, az aprólékos, finom munkához nemigen lesz sem türelmem, sem tudásom. Kiválasztottam egy jókora kőtömböt, amiből egy "ókori gurnát" azaz egy tálat szerettem volna készíteni.
A tál elkészült, majd a mester követelte, adjak legalább egy egyszerű formát neki. Így lett kész 2x5 óra alatt a teknősbéka tál.
A kezem nagyon elfáradt, felhólyagosodott, és mint egy lisztes molnár, úgy néztem ki a munka végére.
A faszobrokig még nem jutottam el, egyelőre a korhadt fa tisztítását tanulom. Itt persze megint gondom, hogy nincs türelmem az aprólékos munkához. Látom a gyermekek alkotásait, akik egy 6 db-os fúró-faragó készlet segítségével 10 óra alatt elkészítenek pl. egy 30x40 cm-es Poszeidon képet. Ők elektromos gépeket még nem használhatnak. Az alapoknál kezdik, és csodálatos képek kerülnek ki a kezük alól az első próbálkozásra!
Limenáriában két olyan üzlet van, akiknek a tulajdonosait - 70 év feletti idős embereket - tanította Louvoulos úr. Az egyik idős ember keze reumás beteg volt, a látásuk is, mint öregemberé szokott lenni. Ők a fafaragás mesterségét lesték el Kosztasztól. Az eredmény : a kézujjak úgy megfiatalodtak a munkától, mintha 40 éves lenne az illető. Üzleteket nyitottak, amik Limenária legmutatósabb kézműves üzletei lettek. Az egyik üzlet 3 éve, a másik 5 éve működik.
Én téli időtöltésként fúrok-faragok. 5 alkalommal voltam a műhelyben, reggel 10-től 15 óráig. Itt látjátok a munkáimat. A mester, ha osztályozná a munkámat, csak a Hermeszt venné osztályozhatónak. A többi csak gyakorló anyag. A Hermesz-fej szoborra egy gyenge 4-es osztályzatot adna. Hiányzik a finomítás. Még egy fél napot kellene csiszolgatni fél mm-es, csíkra vágott csiszolópapírral. Hát ez az, amire nem vagyok képes. Elnéző mosollyal jegyezte meg elégedett kifejezésemre: Európai a stílusom. Azaz elnagyolt. A gyermekektől megköveteli a legfinomabb részleteket is.