SAMOTHRAKI SZIGET

Élet Samothraki szigetén

Élet Samothraki szigetén

  Samothráki élővilága és az emberek 

  

Állatvilága

A víz közelsége határozza meg, milyen állatfajok jellemzőek a szigetre. Vízi állatok – halak, delfin -, madarak, vadkecskék, nyúl, teknős, kígyó, gyík, és időszakonként párás helyen vagy eső után pillangófelhők. 

Nagyon sokféle madár és hüllő él e szigeten, az érintetlensége miatt.
Nem célunk az állomány teljes felkutatása és annak e honlapon való részletesebb ismertetése.
Csak ízelítőt szeretnénk adni belőle azok számára, akiket mélyebben érdekel ez a téma.

madarak   (443 faj)          
emlősök                           
kétéltűek                     
hüllők                      
kígyók                         

Ez a honlap ugyan Grevena területéről készült, de tárháza a teljes görög élővilágnak, mivel ott hatalmas, ember által érintetlen területek találhatók. (Mocsaras, lápos,  tengeri, tengeri tó, valamint hegyvidéki terület.)
Samothráki szigetének környéke hasonló adottságokkal rendelkezik. A sziget Görögország két legnagyobb folyójának (Nestos és Evros) deltájától és az azokat közrefogó  tótengerektől délre fekszik. Samothráki, mivel az év nagy részében a civilizáció zavarától csendesen pihen, és rendelkezik a fák és a hegyes vidék minden adottságával, menedékhely az élővilág részére.
Érdekes módon a helyi, e témával kötelezően foglalkozó,  ott élő szakemberek még nem készítettek saját felmérést. Oka talán, hogy ez az északi  rész Görögország legkisebb sűrűségben lakott területe?
Ezért mutatjuk ezt a grevenai gyűjteményt  mint  összefoglaló anyagot e csodás képekkel illusztrálva.
Görög nyelven van ugyan, de a képek megtekintésével akár egy játékos nyelvlecke is lehet a "természetben búvárkodóknak".
Csemegézzenek kedvükre.

Ahhoz, hogy itt nyaralásuk során ezek az élőlények személyes élményt is nyújtsanak, fontos alapfeltétel a nyaralási időpont kiválasztása, és a helyi kirándulás magányosan való megtétele.
Gondoljunk arra, hogy nem oly rég, az igazi turizmus beköszöntése előtt Thassos szigetén az Aranypart öble volt a kövér barátfókák napozó- és költőhelye. A turizmus megjelenése, a partszakasz kozmikus átalakítása elűzte őket onnan a  rejtettebb sziklás barlangokhoz. Ott is létezik még terület, hol a különleges madarak menedékhelyet találnak. A Potos felett levő Astris szigetéről ezért nem beszélünk hát. Élnek ott olyan fajok, melyek egyszeri 10 perces zavarás után  megennék fészkeikből az addig dédelgetett tojásaikat, majd soha többé nem térnének oda vissza.

Samothráki még sokat őriz az érintetlenségből. Tekintse mindenki  kiváltságos isteni ajándéknak, ha sikerül saját lencsevégre kapni egy-egy ritka példányt.
Mi csak néhány fajt emelnénk ki az itt élő vagy időszakonként idelátogató madárvilágból.

parlagi sas

keselyű

kárókatona

artemis

bagoly

cigányréce

sólyom

flamingó

   
 

Növényzete

A szigetet sűrű, buja növényzet borítja. Domináns fái az olíva, a tölgy, a gesztenye, juhar és a Kentros ciprus bokorszerűen, valamint a platánfa. Samotrháki talán az egyetlen sziget, hol nagy kiterjedésű ősplatán erdőség van.
A sziget északi részének sűrű növényzetében vannak olyan fák, melyek nemcsak Görögország, hanem a Földközi-tenger térségében is ritkák.

Itamos (Taxus Baccata) - a helyi nevén: «σταυρόξυλο»  -  keresztfa

Az ókorban úgy ismerték, mint a halál és élet szimbólumát.                                                    
A mitológia szerint Ártemisznek, a vadászat istennőjének szent fája volt ez. Mérgező nyílvesszőt készítettek belőle. (A növénynek egyetlen nem mérgező része a fa héja.) Hitték azt is róla, hogy még azt is megöli, ki árnyéka alatt alszik. Mérgezőnek vélték még a fa által kibocsájtott levegőt is. Keménysége miatt főleg fegyverek készítésére használták, bár a faszobrászatnak is kedvelt fája volt.
A fa nagyon lassú növésű. Valóban mérgező részei vannak, főleg a levélzet. Az északi területek fáihoz, a szelíd lucfenyő-félék családjába tartozik.


Az «Άρκανθο» Arkantho, helyi név szerint: «κάτσταρος »             
Arkevthos ,Άρκευθος (Juniperus)                                  
Arkevthos oxikedros, Άρκευθος οξύκεδρος (Juniperus oxycedrus )       -   vörös boróka
Arkevthos kini, Άρκευθος η κοινή (Juniperus communis)                      -   közönséges boróka

Ez az örökzöld cserje eléri a 9 méter magasságot és 4 méter átmérőt. A növény minden része aromás. A levelek fiatal korukban tűszerűek, később hegyesek lesznek. Virágzata nem öntermékeny, kétlaki (ritkán egylaki). Termése bogyószerű, eleinte zöld, majd fekete, végül októberben kék színt vesz fel. Termést a második (hazánkban) vagy a harmadik évben októberben hoz.
Ellenáll az aszálynak, a fagynak és a szélnek. Olyan területeken nő, ahol nagyon kevés a napsütés és sok az eső, tisztásokon, lápos részeken. Bár nagyon ellenálló, fiatal korában nem tud megélni a nagyon alacsony téli hőmérsékleten, a késői fagyoknál. A meszes és savas, tőzeges, és a jó vízelvezetéses talajt kedveli (mészkő és pala).                        
A fája nagyon tartós és nem korhad. Szerszámok és ceruza gyártására használják. Rovaroktól mentes a magas aromásolaj tartalma miatt. Nagyon hasznos növény a gyógyászatban (vízhajtó, tonotikus), de használják a gasztronómiában is sütés-főzésre és illatszerekhez is. A gyümölcse édes-keserű, kellemes fűszeres illatú, ami indokolttá teszi használatát az élelmiszerek és üdítőitalok, valamint a gin és likőr gyártásában. Használják a gyógyszeriparban is, azonban nagy adagban vesekárosodást okozhat.


A Földközi-tenger legritkább fája is itt található:                         
Keltida, Κελτίδα (Celtis ,Celtis occidentalis, Celtis sinensis)    -   ostorfa (1) ,  ostorfa  (2) 
Közös név: melikokia, mikrokokia, koutsomilia

60-70 faja ismeretes. Európai nevén mint csalán- vagy vadmálnafa ismert. Lombhullató fa. 20-25 méter magasságig nő. Levélzete egyszerű, éles fogazatú, alul szőrös. Nagysága 5-15 cm. Sötétzöld, késő ősszel halványsárga. Virágzata hermofodita, kicsi és szirmok nélküli. Termése kicsi lila bogyók. (Csonthéjas gyümölcs.) Nagyon népszerű a madarak és a vadon élő állatok közt. Bár tolerálja a szárazságot, inkább a jó vízelvezetésű semleges vagy lúgos talajon nő. Nem nő árnyékos helyen. Hosszú életű fa, ellenáll a légszennyeződésnek. A fa gyümölcse édes, és nyersen is ehető. A gyógyszeripar a termését és leveleit összehúzó, nyugtató és gyomorerősítő hatásáért használja fel. Főzetét használják hasmenés, vérhas és fekélyek ellen. A fa kérgéből sárga festéket is nyernek. A faesztergályosok előszeretettel használják fel törzsét, mert nagyon hajlékony, rugalmas. Ezért sétapálcát is készítenek belőle. Őshonos a mediterrán területen és Iránban. A meleg és a szubtrópusi területek növénye.


Egyéb fák :
gesztenyefák, éger, vad olíva, alma, vadkörte


Különleges fái még:
Sklithro Sfedámi, σφεντάμια      -   juharfa vagy kanadai platánfa

 

Ősi neve Sfedamnos volt. A bizánci korban kapta a Sfedámni nevet. De többen platánnak is hívják. Nevezetesen: kanadai platán. Az asztalosok kedvenc fája komódokhoz, fiókok készítésére. A fa gyökerét pedig hangszerkészítők kedvelik, főleg gitár, de minden húros hangszer készítésére kiváló. Mivel a fa nem szív fel vizet, használják még hidak, bárkák, edények készítésére. Bár kivágják és felhasználják, egy babona is tartozik e fához. A fa lelke vigyázza a házat. Ezért bűnnek tartották annak kivágását.


Skithra, Σκλήθρα (Alnus glutinosa)       -    mézgás éger, enyves éger

  

Lombhullató fa. A mérsékelt hőmérsékletet kedveli, hol magas a páratartalom, szereti a nitrogénszegény, nehéz szerves talajt. A fa magassága 15-25 méter is lehet. Gyér lombkoronája van, levelei kerekdedek, csipkézettek (4-10 cm). Virágzata egylaki, először márciusban zöld, majd júliusban piros. Beporzása a szél által történik. Gyümölcse szeptembertől novemberig érik, 2 cm-es, eleinte szürkészöld, majd sötétté válik. Megmarad egész télen a termése. Kérgét a magas vegyi tartalma miatt a gyógyászat használja: hashajtók, anitemetikumok, hemostats. Kérgében van egy fekete barnító anyag, mit textil- és bőrfestésre használnak.
A gasztronómia a leveleket használja fel, pl. a filézett hal sütéséhez. A halat a falevelekbe göngyölve nagyon finom aromát kap az étel.


A déli területen olívaültetvények, valamint a délnyugati rész kis völgyében kb. 5000 hektár mezőgazdasági terület található.
A sziget bozótos területén vadrózsa, szamócafák, vadkörte, mirtusz, vadszőlő és az erika dús cserjéi nőnek. 

Kevésbé ismert cserjéi: 
Shina , σχίνα, Anacardiaceae           –    szömörcefélék


Spártó, σπάρτο (Spartium junceum)    -   jeneszter

   


A folyók menti erdőségek platánfákból állnak. (Platanus orientalis)    –    keleti platán



 

Közöttük nőnek babérfák, leanderek, páfrányok, a fűszernövények közül főként a menta és a kámfor.
Aloniából Lakkoma  felé tartva az úton szintén ritka fajta kaktusznövények élnek.

Ligaria   Agnus Castus (Άγνος,  ο αγνός, ή Λυγαριά ) , Vitex agnus-castus     –     barátcserje 



 

Területe

Élőhely:      
                                      
Mesterséges tájak 20%: Szántóföld, évelő növények, gyümölcsösök.             
Sziklás területek 15% : Szárazföldi sziklák, kavics, hegyi sziklák és sziklás part.
Erdős területek 33%: alluviális (hidrofil) és nagyon nedves erdők. Lombhullató lombos erdők és örökzöld lombos erdei élőhelyek. Területhatár-képző erdő (utak menti).                                                           
Legelő 10% : Havasi és alhavasi gyepek.                         
Cserjével borított területek 20%:  Kemény levelű cserjések, és bozótosok.

Földhasználat:
                                                      
-  mezőgazdaság (17%)                                            
-  halászat /akvakultúra/ (6 %)                                                
-  katonai célok (4 %)                                                                                     
-  nem foglalkoztatott (15%)                                               
-  egyéb (10%),                                                      
-  turizmus / pihenés (20%)

Védelem állapota

Nemzeti:         részleges védelem                                     
Nemzetközi:   nincs
Alonia-Samothraki:             5.000 hektár terület a madárvilág és a vadvédelem részére. (IBA)  Wildlife Refuge   ( vadrezervátum )  
Katsampas-Samothraki:  19.000 hektár terület vadvédelem részére. (IBA) Wildlife Refuge ( vadrezervátum )



Éghajlat, klíma

http://www.meteo.gr/cf.asp?city_id=72
http://www.samothraki.gr/dimsamoth/
http://www.samothraki.com/htm/indexf_g.htm


A tengervíz hőmérséklete   2011-ben   és   2012-ben           (  Forrás :     www.samothraki.com  )

 

  

Dátum Vízhőmérséklet
01.04.2012 13,8
08.04.2012 14,6
15.04.2012 14,5
22.04.2012 15,7
29.04.2012 15,8
06.05.2012 19,1
13.05.2012 20,4
20.05.2012 20,4
27.05.2012 20,9
03.06.2012 23,1
10.06.2012 23,1
17.06.2012 23,6
24.06.2012 23,8
01.07.2012 24,1
08.07.2012 26,7
15.07.2012 28,1
22.07.2012 25,9
29.07.2012 27
05.08.2012 28,1
12.08.2012 27,6
19.08.2012 26,6
26.08.2012 27,5
02.09.2012 25,8
09.09.2012 24,5
16.09.2012 24,4
23.09.2012 24,7
30.09.2012 23,6
07.10.2012 24,3
14.10.2012 24,1
21.10.2012 22,8
28.10.2012 21,7
04.11.2012 21,3
11.11.2012 19,1
18.11.2012 18,7


Az időjárás és a lakosság

A tél

A sziget mintegy 3000 lakosa közül csak kb. 800 fő tud helyben áttelelni.
Az erős szelek, a hó, és nagyon magas páratartalom uralják a szigetet. Az itt maradt szigetlakók leginkább állattartók. Nehéz, de szép, zárt életük van ekkor a szigeten. Elkezdik a rakifőzést, készítik a házi sajtokat, fetákat, leszedik kevés olívafájukról a termést, hogy betároljanak egész évre az olívaolajból és bogyóból. Halászattal csak kevesen foglalkoznak. Kemény itt a tenger. Nem enged sok kikötőt és mindennapi halászatot. Kis bárkával csak a hét három-négy napján szerezhetnek eleséget. Nagy halászhajóval - a trátával - messzebbre is elmerészkedhetnek. Rossz tengeri viszonyok esetén a kint járó hajók a szembeni szárazföld partján Fanari kikötőjébe és Alexandroupoliba mennek, tengeri halfogásukat átadva a kereskedelem felé. 
Szunnyad hát a sziget és a természeti elemek uralják. A teknősök, a kígyók és a kisebb hüllők az avar alá bújva téli álmot alszanak. A birkák és a kecskék szabadon szelik át a sziget egész területét. Mindent ellepnek. A Saost egészen a Profétis Iliaszig majdnem az egész tél időszakában hó borítja. A vadkecske - mely a legmagasabb csúcsok sziklaakrobatája - lehúzódik a lankásabb, alacsonyabb, védett hegyvidékre.

Samoutráki télen:



A tavasz

Tavasszal már megjelennek az állandó szigetlakóknak bejelentett emberek is. Rendbe teszik húsvétra a házaikat, mezőgazdasági területeiket. A természet talán ilyenkor veszi fel legnagyobb pompáját. Hirtelen köszönt be a meleg, felváltva az addigi északi szelet a forró déli széllel. Dimitra búzaföldjei pipacstól és vadrepcétől lesznek virágosak. Az apró fekete kormoránok hatalmas, széttárt szárnyakkal a nap felé tárulkozva élvezettel napoznak az ilyenkor már sokszor tükörsima tengerből kimeredő kősziklákon. Mediterrán vízimadarak lepik el a nyugati lápos partszakaszt és a vizek menti részeket. Flamingó és egyéb ritka madarak, melyek valószínűleg az Evros deltájának mocsaras, lápos részéről költöznek ide azalatt, míg a sziget békés életét éli. S míg be nem áll a nyári forró klíma.
 

A nyár

Hamar elkezdődik. Májusra a helyiek népesítik be a sziget. A természet lényei a hegyek közé vagy vissza az Evros-deltába húzódnak. Júniusra megjelennek a „rongyos” emberek. Még nem a hippiket értem alatta. „Művészi öltözetű”, sportos, vagy valóban egyszerű ruhát viselő szigetrajongóktól lesz színes a lakott terület. Ők a termálfürdő és a gyalogtúrák kedvelői.                       
A szelek alábbhagynak, június végére beáll a hőség.                       
A déli part Paxi Ámmos homokos partja kezd benépesülni tengeri fürdőzőkkel. Ott a táj mintha Dél-Kréta idilli tájává változna. Csúcsfokára kerül a délibábos hőség a nagy hegy alatti tengerpartot övező sivatagban. Az ott fürdőző, napozó vendégek vagy a helyi vízisportosok által a habokba merülve nyernek frissítő energiát, vagy felváltani kényszerülnek fürdőhelyüket az északi part köves, sziklás, de platánárnyas, forrásvizes fürdőzésére. Az északkeleti Kipos parton fürdőzők is bemenekülnek a naptól átforrósodott köves partról az egykori kertek terebélyes fügefái alá.
Júliusban még nyugodt az élet. Természetkedvelők mindenfelé. Estére Kamariotissa, Hora és Profétis Iliasz tavernáiban, bárjaiban gyűlnek össze mind az állandó lakosság, mind a turistaként érkezett vendégek. Az így már 5 ezerre is tehető összes létszám, mint egy felbolydult, vidám méhkas. Hajnalig tart e három falu szórakozóhelyein és bárjaiban a zümmögés. Reggelre elcsendesedik minden és mindenki. Ez is egy éles ellentét. A szélsőségesség igaz a domborzati viszonyokra. Éles határokat vonnak az évszakok is. Az élet a sziget egész évére kiterítve, ugyanezt a szélsőséget teremti. Az üdülőtelepeken csend és béke. A nagyobb településeken, az esti órákban, mint egy világváros, hol millós lakosság van.    
E bűvős hármasság teremti meg a sziget varázsát.
Majd jön az augusztus hava. A nyári viharok ideje ez. Tombol a hőség. Majd a Feggári Istenei sárga, éles fényű villámaikat küldik a földiek felé. Fülsiketítő lármával, földet rengető erővel.Megszűnik a nyugalom. Izgalom és energia veszi kezdetét. Lüktet a zene mindenhol. Színes, cifra tollú emberek érkeznek a szigetre. Bár a világszerte ismert hippifesztivál csak pár napos, a teljes hónapot kitölti e furcsa egyedek jelenléte a szigeten. Felszabadult erkölcs, és megint a szélsőségesség mindenben.
Hippifesztivál


Az ősz

Szeptemberre megnyugszik a sziget. Meleg a tenger, de a szél időszakonként ismét megerősödik. A szigetlakók újból a természet embereiből állnak. Éjjelente a becsukott kertkapuk és lakásajtók őrzője a szabadon kószáló, kíváncsi kecskenyáj. Hajózni már csak megválasztott napokon lehet. Kezdi téli ritmusát felvenni minden. Hallatszik még a szívet melengető gitárszó az itt nyaralóktól. A tavernák sem mindennap ontják a kecskehús illatát.
Október közepéig látogatható a sziget. Sűrű párafelhő vonja be a hegyeket. Már csak a tenger és a termálforrás hívogatja fürdőzőit. Művészi képpé válik a táj. Nosztalgikus, illatosan meleg, bágyadt szeretettel ölelő.

Samothráki szigetén járva mi szakad fel benned?

Mi suhan át lelkeden, ha a fülemüle énekét hallgatod?

 

“…Így volt ez bizony lelkecském, s így van azóta is. Háromféle ember él a világon: a rontó-ember, a gyűjtő-ember és a látó-ember. Te látó-ember leszel, ugye?

Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.

Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniök kell.

A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les reád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek.

De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak. De akkor már a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről …

Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt.

De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb ruháikat öltik magukra, és megdobálnak láthatatlan puha-illat-labdáikkal. Minden olyan szép, puha és illatos körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz az erdőn át, és arra gondolsz, hogy szép. A virágok, ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt suttogva beszélgetnek. A forrás, ahogy csobog, csillog, mesél. A madarak, ahogy dalolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról ágra. A mókusok, nyulacskák, minden. Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.

Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.

A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.

Te minderről semmit sem tudsz akkor. Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek körülötted és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta az a nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy kék pipájából, és jóságosan alámosolyog.

Csak, amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonzod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem.”

(Wass Albert: Tavak és erdők könyve: Mese az erdőről)


UNESCO PROGRAM 2012-2013

Örömmel tölt el, hogy ismertetéseink által részesei lehettek egy olyan típusú turizmusnak, mely már majdnem ismeretlenné vált számunkra. Ez a hagyományos görög turizmus, melynek főszereplői nem az európaivá vált turistanegyedek, hanem ismét a természettel való szoros kapcsolatunk.
Leírásainkban közreadtunk olyan anyagot, melyre Európa is felfigyelt.             
De már nem az urbanizációis hadjáratával, hanem az Ember és Bioszféra-MAB UNESCO programmal. (Man & Biosphere - ΜΑΒ )                      
Mint említettük, ez ideig még nem történt teljes mértékű felmérés az itteni gazdag ökológiai világról. S mivel várható a turizmus betörése e szigetre is, félő, hogy követve a máshol kötelező érvényű szabályokat, hasonló károk keletkezhetnek akarva-akaratlanul.
Az idén október 17-22. között a bécsi Institute of Social Ecology küldöttsége, professzorokból és 15 doktori hallgatóból álló csoport a szigetre látogatott.
Céljuk, hogy a rendkívüli természeti szépségű és gazdagságú szigeten egy olyan programot dolgozzanak ki, mely megvédi a természetet és harmóniát alkot majd az emberek megélhetése és a turizmus esetleges romboló hatása között. A teljesen kidolgozott programot 2013-ban hozzák nyilvánosságra.
A csoport tagjai természet- és társadalomtudósok -biológusok, szociológusok és antropológusok -.                                                   
Az Unesco MAB programhoz való csatlakozást Samothráki szigetének vezetősége és teljes lakossága kérte. Oktatások történtek-történnek majd gyermekek, felnőttek, mezőgazdászok, állattartók és szállodatulajdonosok részére.  Ez az első és egyben egyetlen területe az Ember és Bioszféra MAB programnak egész Görögországban.                                              
Bizakodjunk, hogy erőfeszítésük és együttmükődésük sikerrel jár, egészséges egyensúlyt biztosítva így a természet és a szigeten élők között.

Ismertetéseinkből eddig is kiderült szándékunk, mely megegyezik e program szemléletével. 
Nem törekszünk a vendégcsábításra. Nem a turizmust normál értelemben kiszolgáló témákat adtuk közre először.
Éreztetni szerettük volna, hogy a sziget valós megismerése nagy figyelmet, odaadást és jó lábakat igényel.           
A fürdés szempontjából ez szintén igaz. A köves tenger partjain való tengerimádatot csak az fogja felvállalni, ki nyitott a természet minden kinyilatkoztatására.  
Klímájából, természeti adottságaiból eredően sokszor oly megrázó szépségeket nyújt, azoknak, kik a természet igaz emberei. Nem a napjainkban bevált turizmushoz szokott emberek terepe ez a sziget.
A sziget terepének nehézsége szerencsére szelektál is az idelátogatók között.
Ez a program ezt szeretné állandósítani.

Az alábbi linken a kutatócsoport terepen készített fotóit láthatjuk. 


Mosolyognak a fák is. Mikor téged jönni látnak.
Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.
Otthon, utad elmesélve látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem.