--- Krétai fotók --- Krétai fotók --- Krétai fotók --- Krétai fotók --- Krétai fotók ---
--- Athéni képek --- Athéni képek --- Athéni képek --- Athéni képek ---

Persze a biztos döntésig több kalkulációt is végeztem, mivel felmerült a repülős magán út lehetősége is. De akárhogy számoltam, az autós út 4 főnek kb. 120 eFt-tal került kevesebbe, mint a repülős. Autós útnál a benzin- és autópálya-költségeket plusz a kompjegyet vettem figyelembe. Repülőnél pedig a repülőjegy árát, a feladott csomagok árát, és a 14 napos autóbérlés árával számoltam. Nekünk ez a 120 eFt többlet nem ért meg annyit, hogy gyorsabban odaérjünk. Hiszen már maga az utazás is a nyaralás része. Na jó, nem a legjobb, de akkor is. Már az úton lehet készülni a két hét csodára.
A kompjegy megvétele és az indulás közt pontosan 100 nap volt, ami természetesen további böngészéssel, tervezéssel telt el. Rengeteg anyagot kinyomtattam, átnéztem, és az indulásra pontos tervvel álltam a család előtt. Aminek bizonyos részei természetesen kimaradtak, mert mindig többet tervezünk, mint ami megvalósul. :)
Tervezgetés közben bennem megfogalmazódott +1 nap programja is Athénban, de még nem mertem előállni vele, mivel a párom szabadságáról nem a legjobb hírek voltak. De június elején előálltam a tervvel, ami ellen természetesen nem volt senkinek kifogása. :)
Az út oda és vissza is problémamentesen és a tervek szerint zajlott. Oda egyetlen hosszabb várakozás adódott a szerb-macedón határon. Már a határ előtt kb. 1,5 km-rel megálltunk, és lépésben haladtunk a határig, a két határ közt is folyamatos volt a kocsisor. Ez a határátkelés majdnem 2 óránkba tellett. Sőt ezek után még a macedón első fizetőkapunál is álltunk több mint 20 percet. De szerencsére a sok szerb Szkopjénél eltűnt, így a későbbiekben már nem okoztak gondot. Nem tudom, mi volt ez a nagy szerb áradat.
A szokásos pihenőinket megtartottuk, és a hosszú távolság miatt eggyel ki is bővítettük. Ezek voltak: a magyar határon az átlépés után egy rövid technikai szünet (10 perc). A lapovoi ÖMV benzinkúton tankolás, és egy kis mozgás (25 perc). Az RT Petrol kút a görög határ előtt 15 km-rel tankolás és a folyó ügyek intézése (15 perc). A görög határon átlépés után hosszabb kajaszünet és mozgás (kb. 45 perc). Majd még egy az Aegean benzinkúton, itt jégkrémet vettünk és mozogtunk egy kicsit (40 perc). Ez a kút egy jó megálló lesz, de most még a mellette lévő étterem csak épül. (Hazafele oldalon már készen van egy kulturált étterem. A kapható kajákról nem tudok nyilatkozni, mert nem próbáltuk. Mindenesetre túl sokan (=senki) nem voltak.)
Ha nem lenne a sok fizetőkapu, akkor a görög szakasz Larisától Athénig dögunalom lenne. De a 11 db görög fizetőkapu mindig felébreszti a sofőrt. :) Ezeknél a kapuknál összesen 23,35 Eurót (kb. 7000 Ft) kellett kifizetnünk, melyért 550 km-t autózhattunk. Ha utána számolunk, akkor annak, aki csak az M5-öt használja itthon, nem is olyan rossz Ft/km arány.

A hazaút már teljesen problémamentes volt. Mindenhol pár perc alatt átjutottunk. Igazából semmi említésre méltó nem történt, hacsak az nem, hogy Röszkénél az autó elkezdett belül „füstölni”, ami csak gőz volt. Mint kiderült, a klíma kifolyója dugult el már megint, mert hamarosan a víz is megjelent a lábunknál. 2006-ban az első hosszabb úton az autóval már egyszer kipucoltam, hol máshol, mint Thassoson, most megint eldugult.
A megállók ugyanazok voltak, mint odafele, csak pont a másik oldalon, és mivel Paralián aludtunk egy éjszakát, azért a görög határnál lévő hosszabb pihenőt kihagytuk. Sőt a Duty Free-be is csak én szaladtam be az ajándék „memory csokiért”.
A szokásos napló időpontokkal és kilométerekkel. (A dőlt betűs idők a görögországi időzóna szerint vannak írva!!)
ODA | VISSZA | |||||
időpont | km | időpont | km | |||
Budakalász | 20:58 | 0 | Budakalász | 20:31 | 1524 | |
Röszke határ érkezés | 22:49 | 191 | Röszke határ indulás | 18:37 | ||
Röszke határ indulás | 23:33 | Röszke határ érkezés | 18:07 | 1332 | ||
1. fizetőkapu (3 Euró ) | 0:31 | 287 | 5. fizetőkapu (3 Euró ) | 17:20 | 1236 | |
2. fizetőkapu (2,5 Euró ) | 1:11 | 352 | 4. fizetőkapu (2,5 Euró ) | 16:42 | 1172 | |
3. fizetőkapu (biléta) | 1:45 | 407 | 3. fizetőkapu (6,5 Euró ) | 16:08 | 1117 | |
Lapovo ÖMV benzinkút érkezés | 2:34 | 499 | Lapovo ÖMV benzinkút indulás | 15:16 | ||
Lapovo ÖMV benzinkút indulás | 3:00 | Lapovo ÖMV benzinkút érkezés | 14:24 | 1024 | ||
4. fizetőkapu (6,5 Euró ) | 4:07 | 619 | 2. fizetőkapu (biléta) | 13:21 | 906 | |
5. fizetőkapu (2 Euró ) | 4:16 | 641 | 1. fizetőkapu (2 Euró ) | 13:07 | 883 | |
Érkezés a Srb - Mac határra | 5:51 | 777 | Indulás a Srb - Mac határról | 11:39 | ||
Indulás a Srb - Mac határról | 7:40 | Érkezés a Srb - Mac határra | 11:30 | 746 | ||
1. fizetőkapu (50 Denár) | 7:39- 8:12 | 794 | 3. fizetőkapu (50 Denár) | 11:21 | 731 | |
2. fizetőkapu (60 Denár) | 8:38 | 840 | 2. fizetőkapu (60 Denár) | 10:57 | 688 | |
3. fizetőkapu (50 Denár) | 8:56 | 872 | 1. fizetőkapu (50 Denár) | 10:41 | 658 | |
Érkezés az RT Petrol kútra | 9:45 | 942 | Érkezés az RT Petrol kútra | 9:56 | ||
Indulás az RT Petrol kútról | 10:00 | Indulás az RT Petrol kútról | 9:23 | 588 | ||
Érkezés a Gr. határra | 10:10 | 957 | Indulás a Gr. határról | 9:15 | ||
Indulás a Gr. határról | 12:20 | Érkezés a Gr. határra | 10:01 | 572 | ||
1. fizetőkapu (1,20 Euró ) | 12:58 | 1022 | 11. fizetőkapu (1,2 Euró ) | 9:28 | 508 | |
2. fizetőkapu (2,20 Euró ) | 13:03 | 1037 | 10. fizetőkapu (2,2 Euró ) | 9:19 | 493 | |
Indulás Paraliaról | 8:55 | |||||
Érkezés Paraliara | 20:10 | 460 | ||||
3. fizetőkapu (2 Euró ) | 13:38 | 1095 | 9. fizetőkapu (2 Euró ) | 19:39 | 424 | |
4. fizetőkapu (2 Euró ) | 13:53 | 1113 | 8. fizetőkapu (2 Euró ) | 19:25 | 406 | |
5. fizetőkapu (1,4 Euró ) | 14:09 | 1131 | 7. fizetőkapu (1,4 Euró ) | 19:12 | 388 | |
6. fizetőkapu (3,1Euró ) | 14:29 | 1167 | 6. fizetőkapu (3,1 Euró ) | 18:52 | 352 | |
Érkezés az Aegean benzinkútra | 15:06 | 1234 | Indulás az Aegean benzinkútról | 18:15 | ||
Indulás az Aegean benzinkútról | 15:45 | Érkezés az Aegean benzinkútra | 18:06 | 285 | ||
7. fizetőkapu (2,7 Euró ) | 15:54 | 1253 | 5. fizetőkapu (2,7 Euró ) | 17:55 | 265 | |
8. fizetőkapu (1,65 Euró ) | 16:26 | 1311 | 4. fizetőkapu (1,65 Euró ) | 17:22 | 148 | |
9. fizetőkapu (2,45 Euró ) | 17:03 | 1370 | 3. fizetőkapu (2,45 Euró ) | 16:49 | 106 | |
10. fizetőkapu (2,55 Euró ) | 17:27 | 1413 | 2. fizetőkapu ( 2,55Euró ) | 16:27 | 76 | |
11. fizetőkapu (2,1 Euró ) | 18:01 | 1474 | 1. fizetőkapu (2,1 Euró ) | 15:53 | 45 | |
Indulás Athén Akropolis parkolóból | 15:15 | |||||
Érkezés Athén Akropolis parkolóba | 6:50 | 12 | ||||
Érkezés Piraeus-ba | 18:30 | 1512 | Érkezés Heraklion kikötőbe | 0 | ||
Érkezés a szállásra | 1541 | Indulás a szállásról | -31 |
{mosmap kml='/phocamapskml/0701.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
{mosmap kml='/phocamapskml/0718.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

{mosmap kml='/phocamapskml/0702.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
Mivel előzetesen 10 napra terveztünk programot, ezért már az első teljes napunkon sem lustálkodtunk. Egyből kirándulni mentünk. Az első célpont a Preveli kolostor volt. De az utunk a Kourtalitis szurdokon keresztül vezetett, így az első megálló az ott kialakított parkolóban volt. Mivel az autóút mellett van, így többen is megálltak itt fényképezni. A szél erősen fújt, néha megállni is nehéz volt.
A rövid megálló után folytattuk utunkat a Preveli kolostorhoz. Az út melletti Moni Preveli romokat csak az autóból néztük meg. Az innét kb. 3 km-re lévő Piso Preveli kolostorba viszont be is mentünk. Szerencsénk volt, mert rövid délutáni zárás előtt érkeztünk, így be tudtunk még jutni. Jegyár: 2,5 Euró a felnőtt, gyerek ingyenes.
A kolostortól visszafele megálltunk egy pár kép erejéig egy katonai emlékműnél. Majd a velencei kőhídnál álltunk meg. Innét a Preveli Beach volt a cél. A strandra két úton lehet eljutni. Az egyik parkolója aszfaltozott úton közelíthető meg (a felső kolostortól visszafele jövet a katonai emlékmű után nem sokkal kell jobbra letérni) és viszonylag sokat kell meredeken lefele gyalogolni. A másik út a velencei hídtól indul, és hamarosan véget ér az aszfalt. Ez az út kb. 6 km porban, viszont kevesebb és kevésbé meredek a gyaloglás. Mi a második lehetőséget választottuk, így a strandra a vízben lévő nagy szikla felőli oldalról érkeztünk. A strandon viszonylag sokan voltak, több hajó is várt az utasaira. Partja aprókavicsos és viszonylag gyorsan mélyül. Úszkáltunk és napoztunk egy keveset. Én felsétáltam a folyóparton a pálmafaligetbe is. Majd elindultunk vissza a kocsihoz.
Következő cél a Triopetra Beach volt. Itt már nem fürödtünk, csak lementünk a partra fényképezni. Nagyon erős szél fújt, ami vitte a homokot. No ez szúrt, csípett, bökött,…… bőrradírozott. Szóval innét hamar visszafordultunk.
Hazafele még megálltunk Spili-ben sétálni és vacsorázni. Spili hangulatos kis település. Fő látványossága a 20-25 oroszlánfejből folyó víz. A vacsoránkról Mia írt előzőleg. „Rövid séta és nézelődés után egy viszonylat félreeső, már-már kifőzde-szerű tavernára esett a választásunk ebéd gyanánt. A hely nevét ugyan elfelejtettem, de a nagy parkoló felé nyúlik be a terasza, ahonnan a távolabbi hegyekre álomszép a kilátás. Remegő kezű nénike veszi fel a rendelést: gemista, tzatziki, sült krumpli, souvlaki, grillezett csirke került az asztalunkra, és szó szerint degeszre ettük-ittuk magunkat 23 euróból. Hogy autentikus volt-e, nem kérdés, sőt az út során talán itt ettük a legfinomabb falatokat. Igaz sem raki, sem süti nem járt a lakoma után,…. ”
Később olvastam át még egyszer a leírását és magunkra ismertem. Mivel mi nagyobb gyerekekkel voltunk, ezért az ár egy kicsivel több lett. Kár, hogy sütiért nem mentünk be mi is. :)
Spili után már csak a hazaút volt vissza. Sötét volt, mire a szállásra érkeztünk.
Első napnak tökéletes volt. Ízelítőt kaptunk Krétából. Szurdok, kolostor, csodás partok, szél, finom vacsi.
Napi megtett km: 256 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0703.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
Ezen a napon csak a sós vizet szerettük volna élvezni, ezért nem mentünk messze, csak a teraszról is látható Ligary Beach-re. A partja szűk, aprókavicsos, bentebb nagyobb sziklák is vannak. Viszonylag gyorsan mélyül, de mivel úszni tudunk, ezért nagy gondot nem okozott. Nem a legjobb strand, de a napi célnak megfelelt. A hosszú út, az első napi túra után nem vágytunk még újabb hosszú autózásra.
Napi megtett km: 17 km
Térkép nem készült. :)


A kolostortól Rethimno-ba indultunk. A távolság nem nagy, 21 km. Itt a belváros és vár közötti nagy, fizetős parkolóban álltunk meg. Innét indultunk a régi kikötő felé, ahol én „sokkot kaptam”. Pontosabban nagyon kiakadtam az amúgy szép terület éttermekkel való betelepítésén. Nem lehet ott máshogy végigmenni, csak az asztalok és az épület fala között kialakított, napernyőkkel fedett járdán. Persze minden házban étterem, kávézó van, ahol az embert folyton leszólítják. Nálam nagyon felment a pumpa… De szerencsére egyszer ennek is vége lett és kiértünk a parti sétányra, ahol nem sokat mentünk, mert a szűk utcás óváros volt a cél. Itt sétáltunk és nézelődtünk, majd visszamentünk az autóhoz. Úgy döntöttünk, hogy a várba nem megyünk fel.
Újabb 21km után elértünk a Kournas tóhoz. Itt nem sokat időztünk. Megnéztük, de bevallom, engem nem fogott meg.
Innét eredetileg Chania előtt Stavrosba indultunk, de menet közben az órára és a GPS távolságra pislantva úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk és egyenesen Chania-ba megyünk. Itt az óvárostól nyugatra lévő ingyenes parkolóban sikerült megállnunk. Itt is a régi velencei kikötőn keresztül indultunk. De itt annyival szerencsésebb a helyzet, hogy a házak és a part közt nagyobb a hely, így nem voltunk kénytelenek végigmenni a kialakított teraszok alatt. A kikötőben mindent megkaphatott volna az ember, még hintózni is lehetett volna. De nem nekünk, mert mi valahogy nem szeretjük ezeket a helyeket, az ilyen szolgáltatásokat. Végigsétálva a kikötői partot, egy kis utca kis gyros-osában rendeltünk. A gyrosok elfogyasztása után folytattuk sétánkat a belvárosban, mely hasonlóan szűk utcákból állt, mint Rethimno. Összességében Chania talán jobban tetszett, mint Rethimnó, de lehet, hogy ez csak a kikötői „sokk” miatt van. Végül is bármely városban el tudnám képzelni akár minden este is a nyaralás alatti sétálgatást.
Chaniából már egyenest a hotelba indultunk. A városból kifele menet volt egy kis dugó, de azért kiértünk a főútra. Persze már sötét volt, mikor hazaértünk.
Napi megtett km: 274 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0705.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
Ezen a napon reggel még egy kicsit lustálkodtunk, mivel csak fürdőzést terveztünk. Mikor elérkezettnek láttuk az időt, nyugatra indultunk, hogy keressünk valami jó strandot. De útközben eszembe jutott, hogy valahol, valamikor rátaláltam egy „lyukas sziklára” az északi parton. Így az lett az első cél, aminek a közelében volt egy part is. A sziklát meg is találtuk. A főútról kellett jobbra letérni egy híd után, és egy földúton kellett pár métert menni. A tőle keletre lévő strandra is lenéztünk, de nem nagyon tetszett, így visszafele indultunk. A következő megálló Bali volt. Itt van több kisebb strand is, de mindegyik nagyon zsúfoltnak tűnt. Az egész település egy felkapott nyaralóközpont benyomását keltette. Mivel már nem volt kedvünk autózni, és a sós víz is vonzott, ezért a legszélső partnál megálltunk lesz ami lesz alapon. Nem a legjobb választásunk volt. A vízben sziklák voltak, nehezen lehetett bemenni. Azért maradtunk egy darabig és jókat mosolyogtunk az embereken. Volt egy, valószínűleg orosz, fotós srác, aki elég érdekes testtartásokat tudott felvenni a fotók elkészítéséhez. Volt egy érdekes család is. Szóval azért jól elvoltunk. :) Lehet, hogy valaki rajtunk is mosolygott.
Napi megtett km: 105 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0706.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

Agios Nikolaosban a belváros egyik utcájában sikerült parkolni. Pont volt egy hely az út szélén. A városban sétáltunk és nézelődtünk a belső tó és a kikötő környékén. Megmondom őszintén, engem nem fogott meg a város.
A séta után már csak a hazaút várt ránk.
Napi megtett km: 241 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0707.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

Elofonissire megérkezve leparkoltunk a homokba, és elindultunk a part felé. Itt kerestünk egy ideálisnak tűnő helyet, lepakoltunk és elindultunk a víz felé. Több mint egy órát sétáltunk a hol bokáig, hol térdig érő vízben. Gyönyörködtünk a színekben, melyeket - hiába a jó fényképező - nem ad vissza a fénykép. Megmondom őszintén, hogy néha a fényképezőről el is feledkeztem. Miután kisétáltuk magunkat, elindultunk snorkelezni. A sekély vizet elhagyva sikerült víz alatti sziklákat találni, amely körül volt vízi élet. Volt rengeteg hal, minden méretben, és több színes példány is felbukkant.

Mikor elérkezett az idő, elindultunk hazafelé. Mivel tudtuk, hogy későn érünk a szállásra, ezért útközben kerestünk lehetőséget a vacsorára. El is jutottunk egészen egy Elos nevű kis faluig, ahol egy egészen kicsi tavernát sikerült kiválasztanunk. Olyan igazi görög hegyi tavernára gondoljatok, ahol nincs több 15 asztalnál, a konyhába be lehet látni, és az egész üzletet láthatóan egy család viszi. Az ételválaszték nem volt nagy, de annál ízletesebb volt. Fiam talált egy különlegességet is, melynek a neve „csigariasztó” volt (Chigariasto). Pont azt olvasta, mikor jött a tulaj, hogy mit kérünk. Mi persze kérdeztük, hogy mit ajánl, és egyből mondta is, hogy „cigariászto”. Miután kiderült, hogy ez báránysült, a fiam rendelt is egyet. Hogy mi mit ettünk, már nem is emlékszem, annyit mosolyogtunk a szóviccen. De egy biztos, nagyon elégedetten és tele hassal távoztunk a tavernából.
Ez egy felejthetetlen nap volt.
Napi megtett km: 412 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0708.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
Ez a nap a strandolásról szólt. Igaz, autóztunk is érte egy keveset. A déli partot céloztuk meg. Ott is a Shinara Beach-re esett a választásunk. Jól döntöttünk. Az öböl partja aprókavicsos, és viszonylag hamar mélyül. A part közelében sziklák vannak, mely körül az élővilág is színes. Nem kevés időt töltöttünk maszkban a víz felszínen lebegve. Itt már érdekességet is láttunk. Szerintem egy kis muréna volt, de nem esküszöm meg rá. Az első rejtekhelye alól még ki tudtuk ugrasztani, de a következő kő alól már nem. Egy darabig vártunk, de többet nem jött elő.
A vacsoránkat a pelagiai Socrates vendéglőben fogyasztottuk el. Többször jártunk ott, az étel mindig kitűnő volt, a végén az ajándék sem maradt el soha. Kártyával is lehetett fizetni.
Napi megtett km: 195 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0709.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}



Matala után visszamentünk a hotelbe, ahol a medencét próbáltuk ki.
Napi megtett km: 183 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0710.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}


Az átöltözés után első utunk természetesen a vízbe vezetett, ahol kicsit lehűtöttük magunkat. Majd elsétáltunk a parton nyugatra, ahol megtaláltuk a "kagylós partot", azt, ahol a föveny apró kagylókból volt. Az én eredeti tervemben még távolabbi célpont is szerepelt, de a nagy meleg miatt lemondtam róla. Így a kb. 1 órás séta után visszatértünk az eredeti partra és ismét a vízbe indultunk. Snorkellel nézegettük a víz alatti

Visszaérve és felszállva a hajóra, az hamarosan indult is. Ierapetrán kikötöttünk, elsétáltunk a parton az autóig, és élményekkel teli indultunk vissza Agia Pelagia-ba.
Sajnos, ahol az ember jól érzi magát, ott gyorsan telik az idő. Mindenesetre Chrissit kár lett volna kihagyni. Feledhetetlen és csodálatos élmény volt ez a lakatlan sziget!
Napi megtett km: 243 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0711.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

Este sokadszor a Samaria nevű gyrososnál ettünk, ami nekünk nagyon bejött. A fiúk kedvesek és gyorsak voltak. A kapott kaja pedig mindig nagyon finom, és ez nem csak a gyrosra volt igaz.
A hely szerintem megérdemel egy kis reklámot, ezért idemásolom, amit találtam róluk. GYROS Samaria Grill House - Agia Pelagia, Crete
https://www.facebook.com/Pita.Gyro
https://www.youtube.com/watch?v=V3gIuu81cqA
Napi megtett km: 73 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0712.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

A felvett útvonal a jobb oldali képen látható (kattintásra nagyobban is megnézhető). A teljes táv 9,3 km volt oda-vissza, melyet kényelmes tempóban 3,5 óra alatt teljesítettünk.

A hajó hamarosan kikötött Roumeliben. Az emberek leszálltak és ki erre, ki arra elindult. Mi is összeszedtük magunkat, megigazítottuk a szerelésünket és elindultunk fel a szurdokba. A faluból kiérve az út először egy széles betonúton haladt, ahol még néha-néha autó is megjelent. Pontosabban taxi, amely az elfáradt túrázókat hozta le a szurdok kijáratától. A kijáratnál megvettük a jegyeket és elindultunk a már csak földes, kavicsos, később sziklás úton. A szurdok szikláin nagyon érdekes alakzatokat lehetett felfedezni. A földmozgás dolgozott ott rendesen. Az út hol a patak egyik, hol a másik oldalán vezetett. A patakon való átkelést többnyire épített hidakon lehetett száraz lábbal megtenni. A szurdok legkeskenyebb részén áthaladva még mentünk feljebb a következő pihenőig, ahol újratöltöttük az üvegjeinket és falatoztunk egy kicsit, majd indultunk vissza. A visszaút egy kicsivel könnyebb volt, mivel nem kellett a szembe forgalomra külön figyelni (arányaiban nézve viszonylag kevesen választják a mi utunkat).

Ezután még sétáltunk egy kicsit, és hamarosan indult vissza a hajó Chora Sfakionba. Sfakionban volt egy kis dugó, mivel minden busz egyszerre indult volna, illetve erre rásegített, hogy éppen esküvő volt a helyi templomban. Innét egyből nem haza, hanem az Aradena-nál lévő vasszerkezetű, fapallós híd felé vettük az irányt. Ehhez persze meg kellett mászni egy újabb szerpentint.

A hídtól már egyenesen haza mentünk. Persze ehhez először le kellett kanyarogni a hegyről, majd Chora Sfakionból ismét fel. Felfele állapítottuk meg, hogy jó volt a hídhoz való kitérő, mivel a hajó érkezése után induló buszok valószínűleg más tempóban haladtak, mint mi.
Egy fárasztó, de újabb csodás napon voltunk túl.
Napi megtett km: 282 km + hajóút
{mosmap kml='/phocamapskml/0713.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

Napi megtett km: 97 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0714.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
Az utolsó teljes napunk Krétán. :(

A beszélgetés után tovább indultunk, mert várt még ránk Heraklion. A fővárosba érve kerestem egy ideálisnak tűnő helyet, ahova nem tudtam eljutni a dugók miatt, így a parthoz közel, egy viszonylag szemetes helyen lévő „parkolóban” sikerült megállnom. Elsétáltunk a Régészeti múzeumig, aminek egy része felújítás alatt volt, de a híresebb kincseikből volt azért egy kisebb kiállítás az alagsorban. Egy másik pedig a szobrokról és mozaikokról az emeleten. Érdekes, hogy a fényképezőt szabadon lehetett használni, egyedül csak a vaku bekapcsolása volt tiltva. A múzeum után még egy jó ideig sétáltunk a városban, majd hazaindultunk. Összegezve a három nagyvárost, talán Heraklion tetszett a legkevésbé.
Utolsó vacsoránkat egy újabb Agia Pelagia-i parti tavernában fogyasztottuk el.
Napi megtett km: 72 km
{mosmap kml='/phocamapskml/0715.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
E

Napi megtett km: 10 km a bepakolásig
{mosmap kml='/phocamapskml/0716.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}

Az Akropolisz után még tettünk egy kört a városban. Útba ejtettük: a Zeusz templomot, a Hadiánusz kaput, a régi olimpiai atlétikai stadiont (útközben az athéni villamost is megcsodáltuk), a Parlamentet, a Metropolitán Katedrálist és a Szelek tornyát.


Ettünk még egy felejthető ebédet egy étteremben, és visszamentünk a kocsihoz, majd elindultunk hazafele. Pontosabban Paralia volt az úticél, mert az egésznapos séta után nem akartunk hazaindulni.
Paráliáig az út eseménytelen volt, és legalább olyan unalmas, mint a lefele. Parálián abba a hotelbe mentünk, ahol 2010-ben is megszálltunk egy éjszakára, de nem volt szabad hely. A tulajnak ismerősek voltunk, ezért megpróbált segíteni, de az általa ajánlott szálláson nem találtunk megfelelő szobát, így elindultunk tovább. A város északi széle felé mentünk, ahol viszonylag hamar találtunk 2db 2 ágyas stúdiót (4 ágyas nem volt), aminek az árát sikerült elfogadható összegre lealkudni, így felpakoltunk.
Pakolás és tisztálkodás után elmentünk a paraliai forgatagba vacsorázni. Kréta után nagyon más volt az az üdülőhelyi környezet, így gyorsan ettünk egy gyrost és visszaindultunk a szállásra. Útközben még vettük crepest. Itt történt olyan eset, amiért rossz érzés volt, hogy magyar vagyok. Míg vártunk az óriáspalacsintára, megérkezett egy magyar társaság. Ránézésre sokszoros életfogytiglan. Olyan VIII.ker. legalja. Három részre oszlottak, egyik fagyit vett, másik üdítőt, harmadik palacsintát. Össze-vissza fizettek, volt aki igen, volt aki nem. A végén a felszolgáló hozza a számlát az egyiknek, amin persze minden fel volt számolva, amit még nem fizettek ki. Természetesen nem tetszett. Hangosan kritizálták és hívták a pincért, aki marha türelemmel elmutogatott mindent, hogy mi micsoda, és ki ette. Persze a pincérnek volt igaza. A legnagyobb beszólás viszont a következő volt: „Né má xy, milyen jó rezsója van, milyen jól csinálja. Ilyen krpeszt te is tudnál otthon sütni…..”. Útközben ilyen feliratokat láttunk: "Görög étel magyar szó, Nikolasznál enni mindig jó!" és "Hungarian - Józsi étterme - Taverna".
Szóval a rezsó és a feliratok után csendben, de vidáman mentünk aludni. Szerencsére a gyerekek is értik, hogy mi a különbség......
{mosmap kml='/phocamapskml/0717.kml'|kmlrenderer='geoxml'|kmlsbwidth='800'|width='800'|height='500'}
Krétára bármikor visszamennénk! Nekünk nagyon tetszett! Igaz, hogy tenni, dolgozni kell a szépségéért, mivel nem adja könnyen magát. Ezt mutatja a szigeten megtett több mint 2500 km is (és még így is kimaradt pár előzetesen betervezett látnivaló ). Azt mondják, a szigeteknek lelke van. Van, akit megérint egy hely, van akit nem. Mi az előbbiek közé tartozunk.
Kár, hogy anyagilag többet kell rá áldozni, mint Thassos-ra vagy Lefkadára. Ha kevesebbe kerülne, nem lenne kérdés az elkövetkezendő pár év nyaralásának helyszíne!
Knossos: felnőtt – 6 Euró; gyerek: ingyenes
Preveli kolostor: felnőtt – 2,5 Euró; gyerek: ingyenes
Arkadi kolostor: felnőtt – 2,5 Euró; gyerek: ingyenes *
Heraklion Régészeti múzeum: felnőtt - 4 Euró; gyerek: ingyenes
Psychro barlang: felnőtt - 2 Euró; gyerek: ingyenes
Spinalonga belépő: felnőtt - 4 Euró; gyerek: ingyenes
Samaria Nemzeti Park: felnőtt - 5 Euró; gyerek: ingyenes *
Athén Akropolisz: felnőtt - 12 Euró; gyerek: ingyenes
* A 17 éves lányunkat itt nem engedték be ingyenesen. Amúgy mindenhol ingyen léphetett be ő is. Egyedül az athéni Akropolisznál kértek igazolványt, hogy igazoljuk a korát.
Piraeus – Heraklio komp egy útra: autó - 68 Euró; felnőtt – 33 Euró; gyerek: 21 Euró
Sfakia – Agia Roumeli egy útra: felnőtt - 10 Euró; gyerek: 5 Euró
Plaka – Spinalonga oda-vissza: felnőtt - 8 Euró; gyerek: 8 Euró
Ierapetra – Chrissi sziget oda-vissza: felnőtt - 20 Euró; gyerek: 10 Euró