Térkép: http://maps.google.hu/maps/ms?msid=209553487693462088128.000466d45649823e27f52&msa=0
Az Evros folyó deltája
Nemzeti park, gazdag élővilággal.
Az Evrosz folyó deltája
Tychero
25 millió éves vulkáni kőzetek
 |
 |
LAGINA – MACEDÓN SÍRKAMRA
Ez a sírkamra a legöregebbek egyike egész Thrákiában, az i.e.4.sz.-ban épülhetett. 1989-90-ben tárták fel. Fedett folyosóból (dromosz), egy kis kamrából és egy fő temetési kamrából áll. Pontosan kivágott kövekből készült, amik teljesen illeszkednek egymáshoz, vakolat használata nélkül.
Lagina - sírkamra
ANAVRA SZENTÉLY - LIKOFOS
Likofos falu területén kívül található, jelenleg katonai terület. A sziklába vágott szentély bizánci templom volt, sőt később is imádkoztak itt a helyiek. A sziklafülkék formája és helyzete viszont az ókori szentélyekkel mutat hasonlóságot.
A néhány alacsony falmaradvány valószínűleg a bizánci kori épület része. Későrómai és bizánci kori kerámiákat találtak körülötte, valamint három, római időből származó márvány szarkofágot.
Anavra szentély
GIBRENA ERŐDJE
A környék fontosabb települései az Evros folyó partján és hegyi erődök körül létesültek. A legjelentősebb Gibrena, ami ősi thrák erődítményből fejlődött a vidék középkori legerősebb erődítményévé.
A ma is 3 méteres magasságú, hosszú falak által közrefogott belső terület még nincs feltárva. Néhány különleges épület, korakeresztény ciszterna és katonai szállások találhatók ott.
Gibrena erődje
DERVENI, A RÉGI ZEREINIA - KORNOFILIA MELLETT
Történelem előtti időkből származó, ősi, stratégiailag fontos és megerősített thrák település volt.
A Derveni lelőhely a Mangazi folyó forrásánál helyezkedik el. A folyópart közelében több régi település leletei kerültek elő. Az egyik lelőhely gazdag római kori leletei a Dadia kolostorban találhatók.
A folyó eredetének közelében két domb között keskeny völgy van. Innen biztosítani lehet az ellenőrzést az utakon és a folyón – az itt vezető utak kötötték össze a Balkán belsejét és Európa egyéb országait az Égei-tenger és a Földközi-tenger keleti medencéjének vidékeivel. Ez a hely kiemelt katonai és kereskedelmi központ volt. Kora vaskori, sőt még korábbi települések nyomai is több helyen találhatók errefelé.
Az Evros menti tájakon jellegzetesek a kivágott sziklafülkék, amik valószínűleg vallási rituális helyek voltak, és a megalitikus kultúra egy részét mutatják be.
A vidék folyamatosan lakott volt az ókorban a leletek tanúsága szerint. Előkerülnek cserépdarabok és egyéb tárgyak, sokszor öreg házakból. A romok köveit a parasztok itt is felhasználták házaik építéséhez.
Az ókori írott források és különösen a római útibeszámolók segítségével ezt a helyet az ókori Zereneia, egy trák település maradványaként azonosítják a kutatók. Görög városállam típusú, önálló város volt, parlamenttel és önkormányzattal.
 |
 |
Kotronia megalitikus emlékei
Ennek a vidéknek a megalitikus emlékei főleg síremlékekből állnak, bővelkedik bennük a Keleti-Rodope hegység, mind Bulgáriában, mind Görögországban.
Soufli környékén erdőségben, Kotronia lakatlan falu közelében délre és keletre találhatók. A korai vaskorban keletkeztek, i.e. 11.sz.-tól az i.e. 7-6.sz.-ig, esetleg még korábbi periódusból valók.
Jellegzetes a síroknak egy különös formája, aminek dolmen a neve.
A dolmenek alacsony, hosszú dombok tetején emelkednek. Rendszerint nyugat-északnyugat/kelet-délkelet felé vannak tájolva. A dolmen, egy kis temetési kamra négy függőlegesen felállított, pala kőlapból áll, egy kőlappal befedve. Rendszerint teljesen be voltak fedve földdel, egy kis mesterséges halmot alkotva, ezek az esetek többségében már nem találhatók. Kotronia temetői jobb állapotban maradtak fenn, ezért alkalmasabbak a kutatásra. Legjobb turista célpont lehet 10 km-re délnyugatra a falutól egy csupasz, elnyúlt szikla, Petrotopos. 
SIDIRO
A muzulmán település területe a korai ókortól lakott. Sok erődített domb van a terület körül. A legnevezetesebb a Sátán-erőd. A településtől 8 km-re délnyugatra és keletre a Megalon Deriontól, a Sátán-folyó két ágra szakad egy domb körül, és újra egyesül attól délre. A dombon álló romok egy thrák erődítés maradványai. A falai 2 m vastagok, palakőből, vakolat nélkül építve.
Ada Tepe
A falutól km. 9 km-re délnyugatra van egy nagyjából 2 hektár területű domb, amin áll egy kisebb vár 1,7 m vastag falakkal. Négy torony helyezkedik el az erőd sarkaiban. A középkori vár belsejében van még egy épület.
Kb. 20-25 méterrel lejjebb még lehet látni egy száraz falazású ókori kerek épület romjait.
Dadia-Levkemi Nemzeti Park – Soufli
Gazdag és változatos madárvilág. 219 fajta madarat lehet itt látni. A ragadozó madarak különösen szeretnek itt fészkelni, Európa 38 fajából itt 36 megtalálható.
A legjelentősebb a fekete keselyű. Az itteni kolóniák Görögország és a Balkán-félsziget egyedüli szaporulata, és az utolsó mardványok Európában.
Olyan ritka fajok láthatók, mint az Aquila heliaca és a Aquila pomarina sasfajok.
 |
 |
SOUFLI KÖRNYÉKE
Ha Didimoticho felé hagyjuk el Soufli városát, a bal oldalon látható a „Nagy kő”. Ez a hely egy legendához kapcsolódik. Gimprajna hercegnő két fivére - Didimoticho királyai – építették az eget ostromló, bevehetetlen várat. A hercegnő, hogy segítsen fivéreinek, hozott magával egy hatalmas követ. Mikor erre a helyre ért, megtudta, hogy az erődöt már befejezték. Csalódottan és fáradtan ledobta a követ.
A környéken még számos látnivaló akad, történelmi települések a kora vaskortól egészen a 19.sz.-ig. A legérdekesebb hely talán Paleokastro (Régi vár), 3-4 km-re északra Souflitól.
SOUFLI
Ezen a helyen már az ősidők óta volt település. 1667-ben említi a várost Evlia Cselebi.
A selyemhernyó-tenyésztés és a selyem termékek gyártása már a 16.sz.-tól virágzott ebben a régióban. Az 1821-es görög forradalom után fellendült a selyemgyártás, és a település városias jelleget öltött.
A selyemipar sajátos szerkezetű épületeket alakított ki. A selyemhernyó-tenyésztés kényelmes épületeket igényel, bőséges helyet a selyemhernyó szárításához, fűtéshez és a lárvák tisztításához, délkeletre tájolva. Az épület helyiségeinek a többsége ipari célra szolgált, nem lakás céljára. Soufliban jellegzetes a „bitziklikia” vagy „koukoulospito” nevű, emeletes nagy épülettípus, ami csak részben szolgált lakás céljára, csak az emeleti sarkokban voltak kis lakószobák, a nagyobb részt a selyemhernyók nevelésére tartották fenn. Néha teljesen lehetetlen volt ott lakni a hernyók nevelésének ideje alatt.
 |
 |
Soufli egész életét meghatározza a selyem. Selyemüzemek, sok-sok üzlet, kereskedelem, az ünnepek is a selyemről szólnak.
Két múzeum avatja be a látogatót ennek a gazdasági tevékenységnek az egész folyamatába.
Ezen kívül Soufli mindig híres volt hagyományos hústermékeiről, pl. kolbászáról, valamint jó minőségű szőlőjéről, amiből cipurót (rakit) is készítenek. A hagyományok őrzéséhez hozzájárul a „cipuro fesztivál” november elején, vagy a minden év februárjában tartott városi karnevál.
Soufli városa még őrzi régi hangulatát, a keskeny utcák, belső udvarok viszonylag érintetlenek.
SOUFLI ÖREG HÍDJAI
A Rodope-hegység keleti lejtőin keresztülfutó Evros folyó mentén sok öreg híd áll. Ezek a kulturális örökség részei, és jelzik a fontosabb útirányokat, történelmi úthálózatot.
Soufli térségének három ismert hídja Sidiro, Giannouli és Pessani falvaknál található. Építési idejük a középső bizánci kortól a 19.sz.-ig terjed, és építészeti szempontból mindegyik jellegzetes. 
KÖZÉP-EVROS
A Thrákia szívében található vidék a Rodope-hegység keleti lejtőin túl folyó Evros mentén terül el.
A vidék fontos szerepet játszott a civilizáció történetében, mindig a kultúrák és emberek keresztútja volt. Ez volt a thrákok kedvenc helye, később görögök telepedtek be. A bizánci korban Konstantinápoly védőbástyája volt, és ebben az időben magas színvonalú volt a kultúrája, a szellemi és művészeti élete. A törökök a 14.sz. második felében foglalták el, további terjeszkedésük központja lett. 1920-ban szabadult fel a terület.
Közép-Evros területét két gazdag történelmű város, Soufli és Didimotiko jellemzi.
ORFEASZ KÖRNYÉKE
A Souflitól néhány kilométerre északnyugatra fekvő hegyi falvak is szolgálnak látnivalóval.
Az alacsony hegyeknél, különösen Roussa körül kora vaskori temető található. Legérdekesebb sír a dolmen (i.e.9.sz.). 5 kőlapból áll, a nyílása szűk. Ezekben a sírokban nagy edényekben helyezték el a halott maradványait, hamvait.
Roussa - dolmen
A Roussától a Hilgia hegycsúcsig vezető úton i.e.2.évezredből származó alakokat ábrázoló sziklafaragásokat láthatunk.
A pomák falvak építkezésében jellegzetes a pala széleskörű használata.
Goniko és Roussa falvak között a Kizil Deli török bektasi kolostort a 15.sz. elején alapították.
Pár km-re északra, Kyriaki és Korymvos falvakban késő-bizánci templomok állnak.
Lavara faluban áll az 1834-ben épült nagy háromhajós St. Athanasios templom, keletkezéséről egy hazafias legenda szól.
DIDIMOTICHO
Souflitól 27 km-re északra találjuk Didimotichot, a bevehetetlen bizánci erőd-fővárost. A modern város amfiteátrumszerűen fekszik a két domb, Kales és Hagia Petra között, ezért hívják így: Didymoteichon, az Iker-erőd.
A bizánci időben épített kettős falú, 24 tornyú vár - ami az egyik legnagyobb erődítmény a Balkán-félszigeten - adta a mai nevét. A történelem folyamán mindig fontos város volt. Fekvése előnyös, az Erythropotamos (a Vörös vagy Bolond folyó), ami a város körül folyik, itt torkollik az Evros folyóba.
Már a korai vaskorban is két település volt ezen a helyen. Traianus római császár a „Pax Romana” idejében nagy várossá fejlesztette, és a feleségéről Plotinoupolisnak nevezte el. Végül a bizánci császárok kiváltságos helyzetű erődvárosa lett. Több bizánci császár is ebben a városban született.
1361-ben elfoglalták a törökök, és európai székhelyüket itt rendezték be.
A város eleven olvasztótégelye a görög és a balkáni kultúrának és történelemnek, tele meglátogatni való helyekkel.
Plotinoupolis jólétéről tanúskodnak az ásatások során előkerült leletek - Septimius Severus császár arany mellszobra (Komotini régészeti múzeumában van kiállítva), Janus isten kétarcú márványfeje, i.sz.2.sz-ból való padlómozaik, ami a Héraklész haláláról szóló jelenetet és a Zeusz mint hattyú és Léda legendáját ábrázolja; valamint egy vízvezeték, ami egy mély falazott ciszternát és egy boltozatos kamrát foglal magába.
Septimius Severus császár
Didimoticho vára
A Kales domb a bizánci világ rejtélyeibe avatja be a látogatót. A bizánci falak több mint egy km-re terjednek, részben kettősek, tornyokkal megerősítve, legtöbbjük ma is áll, némelyiken kerámia díszítés vagy belevésett monogram látható. A fal északi részén ciszterna található, Pentazono azaz öt öv a neve, vészhelyzetben szolgáltatott vizet a domb bizánci lakosainak. Egy másik torony a régi hídhoz közel a török évek alatt az államkincstár lehetett.
A vár területén egyedülálló módon sziklába vágott barlangok százai vannak, amiket a domb bizánci lakosai a mindennapi szükségleteikre vájtak. Néhány közülük még mindig őrzi az ókori Thrákia nyomait.
Törökkori emlékek:
- a Nagy Szultán Mecset. az európai kontinensen egyike a legrégebbi iszlám vallási épületeknek, ólommal fedett, meredek tetővel, két erkélyes minarettel, egyedi iszlám művészi falfestéssel
- Pyrostia, egy temetői emlékmű a 15.sz.kezdetéről
- három nyilvános fürdő (hamam).
Keresztény templomok:
- A késő-bizánci St.Athanasios templom (1834)
- Mellette egy bizánci temetőkápolna ásatása
- A bizánci Szent Katalin temetőkápolna
- A Megváltó Krisztus (1846-48) temploma a régi bizánci Pantokrátor monostor helyén épült. Itt őrzik a védőszent csodatévő bizánci ikonját, valamint egy mesterien készített kétarcú bizánci ikont, ami egyik oldalán a didimotichoi Szűz Máriát, a másikon a keresztrefeszítést ábrázolja.
- A Szűz Mária elszenderedése (1839-43) templom
- A Szent György örmény templom (1828-31)
- Kápolnák: a csodatévő Szent Marina, Szent Paraszkevi, a szemgyógyító, és sok más
- A hatalmas Felszabadító Szűz Mária templom uralja a modern várost.
A régi zsinagóga helyén a holokauszt emlékére állított robusztus gránit szoborcsoport látható.
Nagyszámú hagyományos épület látható a városban.
Múzeumok:
- Néprajzi Múzeum
- Hadtörténeti Múzeum
- egyházmegyei egyházi múzeum (a Felszabadító temploma alagsorában)
- Dimitrios Nalbandis Városi Képtár
DIDIMOTICHOTÓL NYUGATRA
Az Erythropotamos folyót folyásirány ellenében követve, található Vouva nagy barlangja. 1962-ben tárták fel a cseppkőbarlangot. A bent talált leletek szerint az i.e.4.évezredtől lakott volt. Nem látogatható, mert kevés bent az oxigén.
Ezen a szakaszon fel lehet fedezni minden faluban egy-egy elfeledett késő-bizánci templomot: Kyaniban a St.Demetert, Vrysicában a Szűz Mária elszenderedését, Asproneriben a boltozatos St.Athanasiost, Savránál az elhagyott St.Demeter templomot, a régi temető mellett tökéletes késő-bizánci sírtáblákkal.
Vrysicában a falu régi iskolájában megnézhetjük a Hagyományos Kultúra Gyűjteményét, valamint a Zindan-Tepe régészeti lelőhelyet különböző korokból származó sziklakivágásokkal.
ELAFOCHORI
Thrák sír - egy márványból épített családi sírboltot rejt a domb, a korai hellenisztikus időből (i.e.4-3.sz.)
Folyosója, előcsarnoka van. 1953-ban fedezték fel, 1976-ban állították helyre.
METAXADES
A vidék építészetében a faragott helyi kő dominál, szép példáit láthatjuk mind Metaxades faluban, mind Alepochori, Paliouri falvakban, valamint a környék más településein a görög-bolgár határ mindkét oldalán.
Ezekben a falvakban áll három sötét és szerény, ablak nélkül és harangtorony nélkül a17.sz. végén és a 18.sz. elején épült templom. Régészeti és művészeti jelentőségük hatalmas, falfestésük különböző stílusú.
Mikri Doxipara-Zoni
Sírdomb i.u.2.sz. elejéről
Egy gazdag földbirtokos család négy tagjának - akik azonos időben haltak meg - a hamvait, maradványait rejti. A Hadrianopolis és Philippoupolis közötti út mentén emelték, hogy őrizze az elhunytak emlékét századokon át. A terület ma Kyprinos határain belül fekszik, és csatlakozik Mikri Doxipara, Zoni és Chelidona falvakhoz.
Az ásatások során feltártak négy nagy sírgödröt, ahol a három férfi és egy nő elhamvasztott maradványait számos áldozati tárgy kíséri a túlvilági életbe: agyag-, üveg- és bronzedények, bronz lámpák és lámpaállványok, fegyverek, ékszerek. Az öt kocsi, amivel a halottakat a temetési helyre vitték, szintén el lett temetve a lovakkal együtt. További öt ló csontvázát is feltárták. Az összes kocsinál fém dekoráció és fém alkatrészek maradványai találhatók, két esetben a fa nyomai is látszanak.
PYTHION
Didimotichotól keletre a bizánci Konstantinápoly kultúrájának hatása látható két kicsi faluban. Pranginál a bizánci település helyén a feltárások során egy kis templomban gyönyörű márvány dombormű ikonosztáz került elő.
Keletebbre, Didimotichotól kb. 15 km-re, Pythion falunál (a bizánci Empythion településnél) bizánci vár áll. Bevehetetlen erőd koronázza meg a dombot, annak példájául, hogyan hatott a nyugati befolyás a bizánci katonai építészetre. Kantakuzenus János bizánci császár kincstára és búvóhelye volt.
A faluban egy szerény falusi sír állít emléket a nemzeti mártírnak, VI.Kyrillos konstantinápolyi pátriárkának.
Pár km-re északra, Rigio falu mellett találhatunk két ásatást: tipikus thrák sírkamrák kerültek elő.
Pythion vára
EGYHÁZI MŰEMLÉKEK
A régióban a bizánci időktől kezdve sok templom és kolostor létesült. A török századokon át a helyi kolostorok váltak a kereszténység erődeivé.
Két kolostor, Dadia és Kornofilia, hivatalosan a 18.sz. elején létesült, noha alapításuk ennél korábbi lehet.
A Szűz Mária kolostor, a „Portaitisa”, fél kilométerre Kornofiliától, az Athosz-hegyi Iviron kolostor tulajdona, híres lelki központ volt századokon át. Építészetileg érdekes, késő-bizánci templommal, fából faragott régi ikonosztázzal és régi ikonokkal. Ma újra vallási központ, valamint a vallási turizmus fejlődésének jó példája, van saját hotelja, saját, az apácák tevékenységéből származó hagyományos termékei.
Szintén csodálatra méltó a Szent György templom nagy ikonosztáza Soufliban. A templom és a hatalmas templomtorony a 19.sz. közepén születő görög polgárság erejét mutatja.
Hasonlóan jelentős a Kornofiliában található Nagyboldogasszony templom (1858), valamint Levkemi temploma (1902). Érdekes még a síkság másik oldalán szintén Levkemi településen a 18.sz. kezdetéről való alacsony és szerény Szűz Mária születése templom; Soufli felső városrészében a St.Athanasios templom (alapítva 1840); a legendás „Karkatzilia”; Lagina St.Paraskeva plébániatemplomában Kelet-Thrákiából származó régi ikonok érdekes gyűjteménye.
A helyiek vallásossága nagyon erős. A régió városaiban és falvaiban a vallási rendezvények a jelentős események. A Soufli környékének minden falujában tartott vallási fesztiválok, valamint Kornofilia kolostora messze földről vonzza a hívők ezreit.