Térkép : http://maps.google.hu/maps/ms?msid=209553487693462088128.000466d45649823e27f52&msa=0
- "Thrák Meteorák"
A sziklacsoport az ismertetők szerint csak földúton közelíthető meg.
- Komotini
Sokszínű és sok vallású város. Ma fiatalos is, köszönhetően a Demokritosz Egyetemnek.
Rodopi megye fővárosa, és Kelet-Macedónia és Thrákia adminisztratív székhelye.
Minden korban jelentős hely volt.
A látnivalók között a legrégibb a bizánci erőd, és a fal romjai között, a keleti oldalon a Szent Szűz templom (1800-ból).
Az erőd keleti oldalán kívülről található az Imaret (a szegényház)
Komotini látkép
A városközpontban - az óratorony a legjobb kiindulópont - található az Eski mecset és a Yeni mecset .
Múzeumok : Régészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Egyházi kincsek Múzeuma, Kosármúzeum.
http://alex.eled.duth.gr/
Komotinitől északra:
- Symvola
Macedón sírkamra (i.e.3.sz.)
- Nimphaia-erdő
Pihenőhely, északi végében bizánci erőd romjai, II.világháborús múzeum.
- Paterma
11-12.sz.-i templom, kicsivel távolabb a Paterma folyón átívelő kétívű kőhíd
Paterma, templomrom
Komotinitől keletre:
- Gratini
Bizánci vár.
A falutól 1,5 km-re ÉNy-ra épült egy vízlépcső, 45 m magas, a kapacitása 12,8 millió m3. Komotini ipari körzetét látja el árammal.
Komotinitől délre:
- Molyvoti félsziget
Az ókori Strimni romjai (i.e.7.sz.-ban thassosi gyarmatként alapították). A leletek Komotiniben a Régészeti Múzeumban vannak. A félsziget dombján vízvezeték maradványai.
A Molyvoti-félsziget
A tengerparton nem vezet út. csak a lagúnáktól északra, onnan merőlegesen délre a tengerpartra, a strandokra. Az utolsó párszáz méter kivételével aszfaltút.
Nagyon kellemes, homokos strand.
- Maronia
A városállamot eredetileg Ismarának hívták, a chiosziak alapították i.e.7.sz.-ban, akkor, mikor a párosziak Thassost, és a papjukról nevezték el Maroniának. A hegy oldalában épült, a kikötőtől az Ismaros-hegy legmagasabb pontjáig.
Színház (hellenisztikus), a várostól keletre -1200-1300 néző, 3 sor ülés.
A színháztól kicsit nyugatra Dionüszosz-szentély (i.e.4.sz.). Itt került elő a terrakotta Dionüszosz-maszk a szőlőkoszorúval.
Dionüszosz-maszk
A kikötőhöz vezető úton i.e.3.sz.-ból való település romjai.
Ag.Haralambosnál, a kikötőnél, egy római kori oszlopcsarnok falai.
A Maronia-Ag.Haralambos közti út mellett késő klasszikus római ház.
A kikötő mellett kora keresztény bazilika mozaikpadlója (mintája : Héraklész csomói).
A városfalon kívül keletre, Petrota felé : Ag.Georgios akropolisz (prehisztorikus i.e.13-12.sz.) .
Agios Georgios domb, akropolisz romjai
A bizánci időből templom és erőd maradt.
A török időkben (16.sz.) kalózok elpusztították – az új várost kicsit odébb alapították, a hegy lábánál.
Proskinites és Maronia között az út északi oldalán van a Maronia-barlang (cseppkőbarlang). 1969-ben fedezték fel, 350m. Ezt is a küklopsz barlangjának mondják.
- Sapes
Evlia Cselebi számolt be először a városról
A hegytető neve "Dentraki" (= kicsi fa). – ezen a néven működik a szabadidőközpont is.
Nem messze Sapestől, Kasitera nevű helyen áll egy helyreállított késő-bizánci templom, Szent Demeter temploma.
A város déli szélén van egy nagy bevásárlókocsis üzlet, fizetésnél elfogadják a bankkártyát.
Sapes
- Nea Santa
Sziklák, geológusoknak való hely.
Keletre:
Csodálatos út vezet az erdőn keresztül a Dadia Nemzeti Park és Didimoticho felé.
Pomák falvak mindenütt.
- Mesemvria-Zoni
A dupla név oka, hogy az ásatások kezdetén úgy gondolták, a Mesemvria néven ismert területet találták meg, de az utolsó régészeti adatok szerint ez inkább Zoni.
Korai vaskori leletek (i.e.8-7.sz.-ból) is vannak. Ekkortájt a thrákok elfoglalták a kikónoktól a területet és benépesítették.
A várost Szamothrakiról jött telepesek alapították az i.e.7.sz.-ban. Nagyra nőtt az i.e.5-4.sz.-ban. A görög lakosság együtt élt a thrákokkal békében az 1.sz.-ig, akkor elnéptelenedett a környék.
A makedón és római időkben a szárazföld belsejében épített utak miatt a város hanyatlásnak indult.
Az ásatások során előkerült a fal, helyenként tornyokkal megerősítve.
A fallal határolt területen van az összes lakóhely, két közösségi épület, a Démétér-szentély és Apollón temploma. A területen belül megfigyelhető a második település műhelyekkel és boltokkal, magánházak udvarral, utcahálózat és a két szentély.
Démétér szentélye (i.e 4.sz.) fehér márványból van, a szentély belsejében ezüst és arany csempeborítás Démétér tiszteletére utaló domborműves ábrázolásokkal. Ebben a szentélyben őrizték a zarándokok adományait.
Mesemvria-Zoni, Démétér szentély
Apollón temploma épületcsoportjánál sok kerámiatöredéket találtak belevésett jelekkel (Apollón isten neve) az i.e. 6.és 5.sz.-ból.
Kb. 2000 pénzdarabot találtak. Sok amfora került elő egy helyen.
- Makri
Ahol a történelem találkozik a tenger szépségével
A sziklában nyílik egy barlang, amit a helyi hagyomány a küklopsz barlangjának tart. Használatban volt a történelem előtti időktől a bizánci korig. A barlangot 1970-ben fedezték fel, a közönség számára nincs nyitva. Nagy természetes nyílása van, két síkban helyezkedik el, 110 m2, 20 m hosszú.
Makri
A barlang környéke lakott volt a kőkorszaktól. Az ásatások napjainkig tartanak. Régebben úgy tartották, hogy a Serreion-foknál (A Serreion-fok az Ismaros-hegy vége) Szamothrakiról jövő telepesek éltek. Az ásatások szerint itt egy kicsi és valószínűleg ismeretlen kereskedelmi állomás volt.
Felfedezték a neolitikus kori települést (i.e.4500-3000 körüli időből). Sok épület agyagból volt. I.e.1000 körül a thrákok alapítottak kis települést. A hellén telepesek az i.e.7.sz.-ban kereskedelmi állomást létesítettek, amelyik védte is a helyet.
A római években fallal vették körül. A bizánci időben temetőként használták.
Makri faluban a bizánci erőd falai láthatók.
- Alexandroupoli
Kis török halászfalu volt, a 19.sz. végén - a vasútvonalak kiépülése után - fejlődött várossá. Nevében Nagy Sándor emlékét ápolja. Ma kb. 70 ezer lakosa van, kikötőváros. Összekötő kapocs Nyugat és Kelet, Európa és Ázsia között.
Néprajzi Múzeum, Egyházi Kincsek Múzeuma.
http://www.hotel-erika.gr/en/alexandroupolis.html - Traianoupolis
Alexandroupolitól keletre, a repülőtér után, találjuk Traianoupolis fürdőt. Lutros faluhoz csatlakozik.
Traianoupolist a római időkben Traianus császár (98-117) alapította, a Via Egnatia megállóhelyeként.
A bizánci időkben nagy katonai, adminisztrációs és egyházi központ volt Thrákiában, az Evrostól nyugatra. A 14.sz.-ig virágzott, utána fokozatosan csökkent a lakossága. Itt nincsenek ásatások. A központjában egy boltozatos, téglalap alakú épület (a 4.sz.második feléből) áll, amit Hanának hívnak, vendégfogadóként működött. Mögötte a török időkben (16.sz.-ban) meleg fürdő működött.
Traianoupoli, a Hana
A maradványok Lutros gyógyfürdője és Monastiraki falu közötti úttól jobbra láthatók.
A Szt.György dombon vannak egy templom romjai, ami valószínűleg a római kori település vára, és egy muzulmán kolostor romja, amit 1668-ban említ Evlia Cselebi.
Egy gazdagon díszített sírkamra anyaga Komotiniben a Régészeti Múzeumban található.
Innen származik egy napóra a kilenc múzsának ajánlva, és két márvány dombormű, szintén a múzeumban őrzik.
Traianoupolis a forró gyógyvizével várja a látogatókat.
- Feres
A város bejáratánál bizánci vízvezeték romjai. A központban áll a Panagia Kosmosoteria templom és kolostor, bazilika, a 12.sz.-ból. Az útelágazásnál épült, ahol szétvált a Via Egnatia és a Traianoupolisba vezető út.
Keletre az Evros-delta csodálatos vízivilága következik.
- Doriskos
Ezen a mezőn volt Xerxész tábora, felvonulási területe a perzsa háború (i.e.480) idején.
Monastiraki után, az Alexandroupoli-Feres út jobboldalán, földút vezet a folyódeltához és a Sarayia nevű helyhez, ahol egy szikla magasodik és néz a síkságra. Ez az ókori Doriskos város helye. I.e.512-ben Darius katonai helyőrséget létesített itt. A kőkorszaktól a hellenisztikus korig lakott volt. Előkerült a városfal egy része (i.e.4.sz.)
- Avantas
Alexandroupolitól északra, Avantas falunál, bizánci erőd romjai láthatók, olajfák között (más néven Potamos)
Avantas vára
- Ag.Theodoroi barlangkápolna
Ugyanezen az úton, mielőtt elérnénk Avantast, van egy elágazás, ami az Ag. Theodoroi barlangkápolnához vezet. A kápolnában a festmények a 11-12-13.sz.-ból származnak.
Ag. Theodoroi barlangkápolna, freskó
Csak vezetővel tekinthető meg.
- Kirki és Sikorahi
Ezen az úton továbbmenve Kirki és Sikorrahi falvak következnek. Ezek a falvak a Zoni hegy lejtőin fekszenek, gyönyörű fák között, ahol a mitológia szerint Orfeusz játszott a líráján. A vadállatok megnyugodtak, a madarak abbahagyták éneküket, hallgatva az isteni muzsikát.