A mediterrán barátfóka (Monachus monachus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a fókafélék (Phocidae) családjához tartozó faj.

Nincs olyan ember, akit nem hat meg egy ritka állat látványa a természetes életközegében. Eddig a sziget körül úszkáló delfinekhez próbáltunk közel jutni. A fókákról az első pillanatban hallottam az itt élő emberektől, de igazából vagy eltúlzó görög mesének hittem, vagy arra gondoltam, hogy már kihaltak e területről.
Mesélt róluk a családom és az ismerős öreg halászok.
Hivatalos formában eddig soha nem olvastam róluk, se nem hallottam itt a sziget területén.
Ha emlékeztek, 2 éve nyár közepén vetettem fel a témát a fórumon, mint érdekességet. Akkor vártuk egy vendégem fotóját, ami soha nem érkezett meg.

Karcsiék baráti körének fókás esete a következő volt:
Az Astris partján levő Szirének medencéjét mentek keresni.
Többen voltak. Bizonytalanok a helyben. A partvonalról a távolból kattintgattak fotókat. Egy lapos, sziklás helyen látták, hogy „többen napoznak”. Gondolták, ott lehet az a híres medence. Odaérve valóban megtalálták a medencét, viszont egy fia lelket sem találtak. Aggódni kezdtek az előbb látottak miatt. A fényképezőgépen visszakeresték, hogy hány személyt kell a tengerből kimenteniük. Mert az nyilvánvaló volt, hogy sem jobbra, sem balra, sem felfelé nem távoztak a parti fürdőzők és napozók. Csak a vízben lehettek. A filmet tüzetesebben megszemlélve, kinagyítva fedezték fel, hogy nem embereket láttak, hanem fókákat! 
 
Még egy-két esetben hallottam róluk. 
A szobrászunk, Kostas a napi munkája megkezdése előtt a Metália Beachig szokott hajnalonta egyedül csendesen sétálgatni. Köveket gyűjt, gondolkozik, tervez séta közben. Pirkadatkor tett sétái közben halk motozással ad jelt a fókák felé, hogy érkezik, és a mókás kedvű kis bajszosok erre gömbölyded bukkanással tűnnek el a vízben.
Szintén Kostasnál történt a következő: 
Én egy jókora kőtömbön dolgoztam. Limenárja öregjei a műhelyudvar közepén egy rögtönzött tűznél melegedve pletykáltak. Egyszer csak arra figyeltünk fel Kostassal, hogy egy, a körből hiányzó ember izgatottan siet be közéjük. Mindenkit fel akart a tűztől állítani, hogy menjünk le közösen a partra. A műhelybe jövet ugyanis a parton fókákat látott. Azt szerette volna nekünk is megmutatni. 
Kostas megtiltotta, hogy bárki is odainduljon megzavarni az állatok nyugalmát. Sőt felhívta figyelmünket arra, hogyha azt szeretnénk, hogy ott maradjanak, akkor soha ne zavarjuk meg őket, és ne nagyon említsük még a létezésüket sem. 
Először értetlenül nézték a művészt. Mi baj lehet, ha beszélünk a fókák tartózkodási helyeiről?
Ha nyíltan a köztudatba megy egy területük, akkor azt a részt a kikötőparancsnokság természetvédelmi területté nevezi ki. Az esetben viszont fürdőzők, halászok egyértelműen ki lennének onnan tiltva. Ekkor viszont a halászok dühe a fókák kiirtását okozná.
Anna asszony, a Trata taverna tulajdonosa mesélte nekem:
2009-ben a téli időszakban egy viharos nap a tengeren eltűnt egy halászbárka a rajta levő halásszal. Több napig keresték az öblünkből származó halászt. Mindenki riadóztatva volt, hogy állandó megfigyelés alatt tartsuk a partot, és ha valaki valami rendelleneset lát, azonnal értesítse a kikötőparancsnokságot és a vízi mentőket. Anna asszony kora hajnalban felébredve a parti étterem feletti lakás erkélyéről a partot kémlelte. Megijedve látta, hogy a Granbussza Taverna előtt - tőlük mintegy 20 méterre - a parton egy alak fekszik kiterülve. Elszörnyedve gondolta, hogy a halászt ide a partra sodorta ki a tenger áramlata. Azonnal értesítette a hivatalos szerveket. Még hajnal előtt megjelentek a vizimentők a parton. Ők viszont a halász helyett csak egy nagy kövér fókát riasztottak be a vízbe...
Telt az idő, és tényleg nem esett a fókákról szó. Egészen ez év Újév napjáig.
Ekkor került a kezembe a sziget hetilapja, ahol egy oldalon keresztül olvashatta mindenki a fókáinkról szóló beszámolót. 
 
Mielőtt e cikk fordítását közölném felétek, kérem olvassátok el a következő magyar ismertetést a fókákról: 
 
Felmerült bennetek az a kérdés, ki foglalkozik ma a szigetünkön és a görög tengerekben élő fókák életének védelmével.
Ennek az egyesületnek a honlapjából közlök egy rövid kivonatot.
A MOM egy nemzetközi és görög társaság, mely az államtól semmilyen támogatást nem kap.
1988-ban alakult, tagja a THE WORLD CONSERVATIVATION UNIO-nak, amely az egész világra kiterjedő természet- és állatvédelmi szervezet.
A MOM célja a görög tenger védelme, ill. a kihalófélben levő élőlények védelme. Ezen belül egyik fontos feladata , hogy meggyőződjön a barátfókák egészséges tengeri környezetéről ma és a jövőben is.
Tagjainak létszáma az őket támogatókkal együtt ma 8000 fő, köztük találhatók kutatók, biológusok, műszaki emberek, állatidomítók, önkéntesek stb. … Feladatuk a környezetvédelem, az állatok megmentése, ápolása, oktatás és ezeknek az ismertetése mindannyiunk számára, hogy e védelemnek mi is eleget tudjunk tenni.
A barátfókák életének védelme elsősorban a tenger tisztaságán múlik. Legfontosabb számukra, hogy a tenger nagyon tiszta és élelemben kellően gazdag legyen.
 
A világon élő összes barátfóka több mint fele a görög vizekben lakik. A teljes létszámuk a világ tengerein mintegy 600. Ezekből 250-300 fő él az Égei-tengeren és a Ión-tenger vizében. Az IFAW-Odusszea hajó segítségével több száz kilométer tengeri partszakaszt tartanak állandó ellenőrzés alatt, kihasználva nemcsak az állatokra rászerelt követőket, hanem a műholdas nyomkövetést is. A megfigyelések kiterjednek az étkezési szokásaikra, a betegségeikre, gyógyításukra, természetes közegbe való visszahelyezésükre, és a szaporulatra is. Mintegy 2000, különféle, de főleg a kikötőparancsnoksági kötelékekben dolgozó emberek tartják ezeket a tényezőket állandó megfigyelés alatt. A valamilyen oknál fogva elkülönített fókák közvetlen megfigyelő állomása Alonisos szigetén van. Ez a különítmény az 1990-es években alakult meg. Itt foglalkoznak az állatok viselkedési szokásaival, a megbetegedések okával, az esetleges elhalálozások esetén boncolással is. 

Az állomás 21 éves működése alatt 1700 esetben került oda összesen 139 különféle állat. Segítségükkel 17 barátfóka kerülhetett vissza természetes életterébe.
Többéves próbálkozás után többek közt nekik köszönhető két természetvédelmi nemzetközi tengeri park: Alonisos, Észak-Sporádon. A MOM keretében előadásokat tartanak az e téma iránt érdeklődőknek. Az Alonisos szigeti tengeri park vendéglétszáma több mint 300.000 főt tett ki idáig.
A MOM önkéntesei közé bárki csatlakozhat.
A jelentkezések a 00 30 201 52 22 888 telefonon, vagy  a  www.mom.gr  honlapon történhetnek.
 

Alonisos park

www.alonissos-park.gr/more/m5_monk_seal_gr.html

Viktória, a kis fóka hazatérése:
www.kathimerini.gr/4Dcgi/4dcgi/_w_articles_kathcommon_1_04/03/2008_1287272

A földközi-tengeri fóka (Monachus monachus) a nevét teste felső részének, ill. fejének formájáról kapta. A feje arra emlékeztet, mintha a római katolikus szerzetesek szerzetesi kapucniját hordaná, valamint mert nem nagy családos csoportokban él. Szeret magányosan élni, főleg az emberlakta környezettől távol. Több ókori pénzérmén ábrázolták. A mitológia szerint Apollon és Poszeidon védelme alatt állt. Homérosz is több írásában mutatja be a fókákat. 

Évtizedekkel ezelőtt a Földközi-tenger teljes partszakaszán éltek, egészen a Fekete-tenger és Atlanti óceán partján is, délen az afrikai Mauritániáig. Ma az Atlanti óceán északi részén, ill. Mauritánia partjain már csak összesen mintegy 100-150 egyed él. Ennél kevesebb Madeira, Marokkó, Törökország és Ciprus partjain.
Ez a legnagyobb típusú fókafaj. Egy jól kifejlett példány 2-3 méter hosszúságúra, 230-300 kg súlyúra is meg tud nőni. A nőstény emlősök 3-4 éves korukra ivarérettek, míg a hímek kicsit később. Élettartamuk 35-40 évre tehető ideális életfeltételek mellett. Bőrük sötét színű, rövid szőrzettel borított. Megszokott színük szürke, kávészín, míg a gerincoszlopuk és a nyakuk, hasuk mentén világosabb árnyalatú a színük. Az újszülöttek 1 m hosszúak, 15-20 kg súlyúak, fekete szőrzetűek, kivéve a hasi szőrzetet, ahol fehér bundácska fedi a testet. A hím és a nőstény állat megjelenése közt nincs jelentős különbség.
A terhesség ideje 10-11 hónap. A szülések elkezdődhetnek májustól októberig, de leginkább szeptember-október havában zajlanak. A szoptatási idő 4-8 hétig tart. Mivel a szoptatási idő hosszú, ezért csak minden második évben tudnak újból terhesek lenni. Általában egy utódot tud kihordani és megszülni. Az ellésre ma barlangokat szeretnek használni. Azokban az időkben, mikor még nem háborgatták őket az emberek, a homokos partok voltak a fókák kedvenc területei. A fóka bébik csak születésük második hetétől tudnak úszni, akkor viszont rendkívül ügyes úszóbajnokok. A fókák kedvenc ételei különféle halak, garnélarák, tintahal, polip, szépia.
Hogy mennyit eszik? 
 
Egy felnőtt korú állat a teljes súlya 5-10 %-ának megfelelő halmennyiséget kell, hogy fogyasszon naponta. Manapság, hogy ennyi élelemhez tudjon jutni, sajnos a halászhálók fosztogatására is rászorul.
 
 
Találkozások a fókával :
 
 
 
 
 
Most arról, amit a helyi lapok írtak.
Különféle újságok, Bima napilap, a kavalai hetilap, a thassosi hetilap - körülbelül azonos híradással számoltak be december utolsó hetében a fókákról:
 
Több tucat Monachus monachus újszülöttet számoltak meg az idén.
Fontos lépés a túlélésben a ritka fókáknak, a Földközi-tenger egy kihalófélben levő fajának az idei nagyszámú szaporulata. Az újszülöttek megszámolása még nem fejeződött be. A MOM ezt a felmérést decemberben kezdte, de mivel a fókák nem egyszerre szülnek, még további egy hónapig újabb fóka bébik születésére számíthatunk. December végéig 27 barátfóka született Thassos sziget sziklás partszakaszai körül.
 
 
Késő éjjel végeztem ezzel az írással. Elalvás előtt valószínűleg a fókák voltak az utolsó gondolataim. Azt álmodtam, hogy a Gramvoussza-szigettel szemközti, sziklákkal szegélyezett homokos parton üldögélek. Egyszercsak egy pajkos képű fóka úszik ki hozzám a partra. 
Döbbenetemben felriadtam. Szerencsére csak álom volt.
Ne kívánjunk a remete fókával személyesen találkozni az érintetlen természetben, hiszen ezzel elriasztanánk őt arról a területről.
Gondoljunk arra, hogy ha a remetét megzavarják békés környezetében , megszűnik remetének lenni.
 
 
 
 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!

endeel