file Magyar történelmi útmutató

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Magyar történelmi útmutató

1849. október 6.
Az aradi vértanúk

(nem sikerül képet betenni)
#18425

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

#17875

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

S hogy miért Basafa? Erre egy több változatban is fennmaradt mese ad magyarázatot. Az egyik verzió szerint a budai pasa megbízottja adót behajtani érkezett Kőrösre, ahol nagyon megtetszett neki az egyik gazda gyönyörű lánya. El is határozta, hogy egy év múlva visszatér, és feleségül veszi. A lány nagyon megijedt, az apja pedig elhatározta, megakadályozza, hogy lánya háremhölgy legyen.
Nagykőrösön a Basa fa alatt gyermek koromban mennyit majálisoztam!
De nem tudtam a nevének eredetét.
Vagy akkor nem tartottam fontosnak, és azóta elfelejtettem?
Ismerve a fát, hogy annak egy ága letörjön egy ember alatt?
Hogy ezt most itt és így kell megtudnom...
Köszönöm Pamag!
#16528

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

#16509

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Ahhoz, hogy mi történik ezen időszakban a görögöknél, nagyon sok köze van az identitás érzésnek. Nagyon sok köze van, hogy náluk tanítják az ó görög nyelvet, és a történelmet. Itt is próbáltak és próbálnak más nagy hatalmak elferdíteni, szétroncsolni olyan igazságokat, melyeket a görög nem enged.
Mi tudjuk a mi történelmünket? Itt Görögországban sokat hallok magunkról az ős magyar történelmünkről. Görög nyelven, görög riportokban, dokumentum filmekben hallok és látok a 4-7 ezer éves nagyságunkról. Boldog büszkeséggel hallgatom görög férjemmel azokat a programokat. Itthon vagyok itt, de otthon voltam, mikor Krétán éltem akkor is. Hol egy magyar otthona? Arra emlékszik az ereinkben csörgedező vér. Emlékszik a magyar nyelv. Emlékezzünk hát mi is.
Azt mondjuk, hogy a magyar hét nyelven beszélt...
Hogy ez mennyire igaz, azt bizonyítja azt is, hogy nagyon sok közmondásunkban benne van a hetes szám.
Tudjátok-e melyik volt a hét nyelv?

Árpád magyarjai a szabir és onogur törzsek úniojai voltak.
Név szerint:
Megyer, Kér, Keszi, Tarján, Jenő, Kürt -Gyarmat, Nyék.
Valójában nyolc, hisz a Kürt és a Gyarmat közös törzsfő alatt egyesültek.
Kevés szó esik arról, hogy útközben Árpád népéhez esetleg 1 vagy kettő Kabir törzs is csatlakozott.
Arról pedig szinte semmi, hogy a Kárpát-medencében pedig további törzsek várták be a hazaérkezőket.
Ezen törzsek pedig:
Székely , Szabar, Kazár, Várkony, Oszlár, Berény, Örs, Tárkány, Varsány, Káliz
... e=youtu.be

Fontos ezeket tudnunk, és a gyermekeinkkel megtanítanunk.
Ahhoz, hogy egy nép újra erős legyen, a múlt büszkeségei el kell hogy kísérjenek bennünket minden lépésünknél.
Harcos ősmagyarjaink okosak, büszkék és nemes szívűek voltak. Legyünk hát mi is azok!
#16082

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

... tu.be&list
Pártus városok, kapcsolatuk a hun Loulan /Krorannal


A Budala palota

Hatalmas romgálások történek szóban és tettekkel újra a múltjaink teljes romba temetésébe.
#15728

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

#15087

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Honey írta: Tegnap mézpergetés volt nálunk. A felső képen látható egy mézes keret, ami teljes egészében a méhek munkája. Az aló képen pedig a történelmi Magyarország. Hát nem érdekes????????

Szenzációs!!!
#14943

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 2688

balazsh válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Ezek a méhek, ezek a méhek....... :)
#14942

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1281

Honey válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Tegnap mézpergetés volt nálunk. A felső képen látható egy mézes keret, ami teljes egészében a méhek munkája. Az aló képen pedig a történelmi Magyarország. Hát nem érdekes????????

#14938

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Tegnap este a Margitszigeten a szabadtéri színpadon láttam a Székely Dózsa György című táncjátékot.
(Lányom nyert két jegyet internetes játékon :D )

500 éves évforduló.
És sehol az országban semmi műsor, megemlékezés vagy valami... ezen a darabon kívül.
Miért?
:(
#14813

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Itt ülök a gépnél, olvasgatok, s közben a falu főterén valami olyan közösségi program lehet miről sejtelmem sem volt. 8.a van... Szomorkás népi ének hallatszik. Nem népi tánccal. No, ha azt megtudom, azt is írom...

Re: Magyar történelmi útmutató

HozzászólásSzerző: vikso » 2013 szept. 7, 22:15
Őseinknek nemcsak a szókincsük volt nagyobb, mint a miénk, de sokkal műveltebbek is voltak
Az én gondolatom erről. ma is és régen is voltak és vannak nagyon művelt emberek. régen is csak kicsiny rétegnek adatott meg a tanulás és a tudás. Ma talán jobb helyzetben vagyunk. Ki szeretne tanulni az tud is. Ma talán sokat felejtettünk, vagy elferdítve tanítanának bennünket, és hogy az igaz anyaghoz tudjunk jutni, kutatni kell. tehát a mérleg serpenyője egyenlő. A tudáshoz vezető út szorgalmat kér.


Samothráki szigeti kalandozásaim óta vagyok én is a facén. Teljesen egyetértek Pamaggal. Ellenérzésem van, de el el csábít azóta olvasgatásra.
Mai kutatásom eredményei:
www.hirado.hu/Hirek/2013/08/22/11/Itt_megnezheti_mi_volt_a_lakhelyen_150_eve.aspx?source=hirkereso - www.hirado.hu/Hirek/2013/08/22/1 ... =hirkereso
Itt megnézheti, mi volt a lakhelyén 150 éve

Kecskemét=Kelta-napország-mennyei-teremtő-ősanya-népe
Forrás:Tácsi István településnév-kutató
www.facebook.com/groups/321603517885906/permalink/581524175227171/-https://www.facebook.com/groups/3216035 ... 175227171/
#13385

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 538

vikso válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Őseinknek nemcsak a szókincsük volt nagyobb, mint a miénk, de sokkal műveltebbek is voltak

Ági!
Ez a mondat megfogott engem. Most értem meg igazán miért is szeretem a klasszikus írók műveit. A gazdag szókincsük miatt. Egyben válaszom is, hogy miért nem, a mai divatos írókét. Szerintem csodás a magyar nyelv sokszínűsége, és népi szólásai, ami szintén lassan feledésbe megy. Kiábrándító, hogy mennyire nem ismerik a mai fiatalok, pedig nem a technikai fejlődés függvénye, mint a fonás v. szövés.
#13383

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

A világ nyelve
Írta: Arató István

Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret növelése


Add new comment

Értékelés:

1
2
3
4
5

(6 szavazat)
Table of contents

A világ nyelve
Folytatás

« Prev All Pages Next »
Képzeljünk el egy ismeretlen nyelv- és számművészt, aki az alábbiak szerint alkotja meg egy nyelv szókincsét. Veszi az alapvető dolgokat, fogalmakat. Ezekre rövid, tömör és érzékletes egyszótagú szavakat alkot. Ezen szavakat alapszavaknak, gyököknek nevezi. Mondjuk 1000 ilyet csinál. Majd ezek közül kiválasztja azokat a dolgokat, fogalmakat, amelyeket a leggyakrabban fűzünk, kötünk más szavakhoz, legtöbbször használunk más szavakkal együtt.

Tegyük fel, hogy 20 ilyet talál. Ezeket elnevezi képzőknek. A nyelv további - kétszótagú - szavait úgy képzi, hogy az egyszótagú alapszavak mindegyikéhez hozzáfűzi ezen 20 képzőt. Vagyis, minden egyes gyökszóból 20 új szót képez. Ily módon 1000x20, azaz 20.000 szót kap. Már hallani az önkéntelen kérdést, hogy tudna egy ember ennyi szót megjegyezni? A válasz roppant egyszerű: ezen 20.000 szó megtanulásához mindössze 1000 szót és a 20 képzőt, azaz összesen 1020 szót kell megjegyeznünk! Hiszen nyelvművészünk úgy alkotta meg a szavakat, hogy tudjuk, egy adott képző milyen értelmet ad a szóhoz, milyen értelemmódosulást eredményez.Képzeletbeli nyelvművészünk bizonyára nem találná hosszúnak a háromszótagú szavakat, ezért továbbképezné azokat. Ez 400.000 háromszótagú - azaz kétszeresen képzett - szót eredményezne! S, ezek megértéséhez és megjegyzéséhez is csak az 1000 gyök és az 20 képző jelentésének ismeretére volna szükség! Az így létrehozott nyelv fa-szerkezetű és hatványhalmazt alkot. Szavainak száma hatványsor szerint nő.

A magyar nyelv struktúrája is lényegében ilyen, ehhez hasonló. Ugyanis a magyar nyelv ősi, legkorábbi szakára az összetételek voltak a jellemzők. A képzők, a ragok és az igekötők az összetételek gyakran használt első ill. utolsó szavaiból alakultak ki. Tehát, a képzők nem mások, mint gyakrabban használt gyökszavak, szavak maradványai. Olyan szavak maradékai, amelyeket gyakrabban tettek más szavak elé vagy mögé.

Természetesen egy-egy szóra nem használjuk az összes képzőt. Van olyan, amelyre kevesebbet, van amelyikre többet. Egy-egy szóra vagy gyökre átlag 9-10 féle képzőt alkalmazunk a ma használatos 140-150 képzőből, persze nem ugyanazt a kilencet. Szavaink átlagosan 3-szorosan képzettek, azaz egy-egy magyar szóban átlag 3 képző van. XIX. századi nyelvészeink szerint a magyar nyelv gyökeinek száma mintegy 1800. (A Czuczor-Fogarasi szótár szerint 1775). Ezekből a számokból megbecsülhetjük a magyar szókincset:

A fa-szerkezetű hatványhalmaz elemeinek száma:

S=G(1+k+k2+...+kn ),

itt

S - a képzett szavak száma
G - a gyökök száma
k - az átlagosan használt képzők száma
n - az átlagos képzések száma

Esetünkben:

G = 1800
k=9
n=3

Ezekkel

S=1800(1+9+92+93 )=1800(1+9+81+729)=1.476.000.
Ha minden gyök és képző jelentését ismernénk, akkor elvileg 1800 gyök és 150 képző, azaz összesen 1950 db. szó ismeretében bárki 1,5 millió szót bírhatna. A hivatalos nyelvtudomány becslése szerint a magyar szókincs 1-1,5 millió közé tehető.

Természetesen valamikor minden gyök egy-egy szó volt, azaz minden gyöknek ismertük a jelentését. Ugyanis egy képzett szó jelentésének megértéséhez a gyök és a képző jelentését egyaránt ismerni kellett. Ez az oka annak, hogy a Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótárában rengeteg gyöknél és szónál alkalmazott, alábbi fajta származtatás hamis: „A tan szó elvonás a tanít, tanul stb képzett alakokból. Nyilvánvaló, hogy képzéskor, azaz a tanít, tanul szavak létrejöttekor nemcsak léteznie kellett a tan gyökszónak, de még a jelentését is ismerni kellett, hiszen ellenkező esetben az előálló képzett szók jelentését sem ismerték volna! Azaz tudni kellett, hogy mit tesz (mit „ít), aki tanít. Mellesleg az elvonósdi logikailag is hibás: „elvonás a képzett alakokból, azaz előzőleg képzéssel jöttek létre! Mégpedig a tan-ból az -ít, -ul képzőkkel. Arról nem is beszélve, hogy a magyar jellemzője az összetétel, a hozzáadás – nyelvészeink szóhasználatával: a „toldalékolás – s nem az elvonás, elhagyás! Mellesleg a TESZ szótár tele van más logikai hibákkal is, továbbá hibás, hamis értelmezésekkel. A finnugor eredeztetés igen sok sebből vérzik, pusztán logikai alapon ízekre lehet szedni. S a szemétdombra dobni, ahova való. Valódi tudományok esetén ha egy elméletben vagy tételben akárcsak egyetlen hibát találnak, az elméletet vagy a tételt elvetik.

Ezt az elvonósdi ötletet a Czuczor-Fogarasi-féle szótárból vehették, ahol az „elvont szót elvonatkoztatott, elméleti, gondolati, nem valóságos, nehezen érthető – azaz absztrakt értelemben használták. Tehát a szótárban az „elvont gyök kifejezés azt jelenti, hogy elméleti, elvonatkoztatott gyök. Azaz olyan gyök, amely elméletileg gyök – ugyanis más szavakban is használt képzőkkel szavakat képezünk belőle – de (jelenleg) valóságosan, önálló szóként nem használatos; vagy nehezen érthetjük meg vagy nem tudjuk a jelentését. S nem azt, hogy elvétellel, elvonással jött létre!

Ma mintegy 1000 egyszótagú szót használunk és 5000 kétszótagút. Azonban a kétszótaguak egy része nem ezen ismert 1000 egyszótaguból képződött, hanem olyan gyökökből, amelyeknek ma nem ismerjük a jelentését. Mindesetre ezen egyszótagú gyökszavaink jelentését mindenki ismeri. Ha ezen gyökszavak mindegyikéből csak átlag 2 szót képzünk, azokat mindenki megérti. S az így előálló kétszótaguak mindegyikéből ismét kettőt, szintén megérti. Ebből az következik, hogy a legkisebb szókincsű emberek még ma is legalább 1000 egy-, 2000 két-, 4000 háromszótagú szót ismernek, azaz több mint 7000 szót, hiszen ezenkívül ismernek sok négy-, öt- és hatszótagú szót is. Egy átlag magyarul beszélő ma is legalább tizenöt-húszezer szót megért. A régi időkben a legkisebb szókincsű ősünk is ennek a többszörösét bírta!

Őseinknek nemcsak a szókincsük volt nagyobb, mint a miénk, de sokkal műveltebbek is voltak. Sokkal jobban ismerték és művelték természetet és vele összhangban éltek. A mai átlagember jószerivel csak emberalkotta tudást ismer. Szerves műveltség, tapasztalat nem áll mögötte. Azt már régen elfelejtettük.

Rendkívül sokoldalúak voltak. Maguk építették a házukat, a kemencét, a tűzhelyt, a csűrt, a górét, ólakat, kaput, kerítést. Szerszámaikat, eszközeiket maguk készítették. Maguk készítettek rokkát és szövőszéket, amiken fonták a fonalat, szőtték a szöveteket. Festették, varrták, hímezték is ezeket. (Tehát festékeket is tudtak készíteni). A libák pihetollaival töltött finom dunnákat, takarókat csináltak. S még sokáig lehetne sorolni mi mindent. Ez a XIX. század végéig így volt. Ismerték erdők-mezők-hegyek-folyók-tavak-lápok virágait, növényeit, bogarait, madarait, halait, apró és nagy állatait. Tudták a gombákat, a gyógynövényeket, a fűszereket, a kerti virágokat. De ismerték még ezek részeit is. Sokfajta növényt termesztettek, gyümölcsfákat, cserjéket, bokrokat. A növénytermesztés mellett mindig sokféle állatot tartottak. Ismerték terményeik feldolgozási és tartósítási módjait. Mindezen dolgokat el is nevezték!

S, mindenki ismerte ezen elnevezéseket! Hiszen együtt, közösségben csináltak mindent. Együtt építették a házat, jártak a fonóba, a malomba, a rétre, a szántóra, erdőre. Továbbá, nem csak az ezerféle tárgyat, eszközt, szerszámot nevezték el, de mindenféle munkálkodásuknak is nevet adtak, sőt a munkafolyamatok közbenső lépéseinek is. (pl ványolás, tilolás, héhelés, gerebenezés, stb. stb.)

Mind a régi költeményeket, regényeket, mind a régi szótárakat nézve az ember szinte elszédül, elkábul attól a gazdagságtól, bőségtől, tömörségtől és kifejező erőtől, amit azokban lát. A legkisebb vadon élő növényektől és állatoktól kezdve a különféle mesterségek dolgain át a természeti képződményekig és a jelenségekig mindennek kifejező, tömör magyar neve volt. Sokuknak nem is egy! A Czuczor-Fogarasi-féle szótár szavainak túlnyomó többségét a természeti, szántóvető ember ismerte, pedig a szótár szavainak száma 110.000 fölött van. Bizonyos, hogy átlag ősünk szavak sok tízezreit tudta és használta.

Az élő szókincs ily bőségét a magyar nyelv szerkezete tette lehetővé. Nyilvánvaló, hogy elődeink azért voltak képesek óriási mennyiségű elnevezést fejben tartani, mert még ismerték vagy sokkal jobban ismerték a gyökök és képzők jelentését, így a szám- és nyelvművész szerinti nyelvszerkezet még élő, működő volt. Továbbá ennek megfelelően gondolkodásmódjuk magasrendűen társító volt. Csak az állatok, növények és ezek részeinek nevei vagy a halászati elnevezéseik többszörösen felülmúlják egy átlag angol szókincsét.

A fa-szerkezetű magyar nyelvben való keresést legjobban egy könyvtárhoz hasonlítva érthetjük meg. Angol szavak keresése az agyban olyan, mintha egy könyvtárban úgy keresnénk egy könyvet, hogy elindulnánk a könyvtár egyik végén és a polcokon sorra minden könyvet kivennénk és megnéznénk a címét! Az angol inkább fű-szerkezetű. Magyar szavak keresése pedig ahhoz hasonló, hogy kiválasztjuk a megfelelő fát a katalógusban és a fa elágazásain a megfelelő ágakra lépve három-négy lépésben elérhető a könyv (és az ismeretet az agyban). Nem véletlenül mondjuk: Eszem ágában sem volt.

A szavak tárolása az agyban a mágnesezéshez hasonló. Többször elismételjük a vastárgy számára a mágnessel való húzást, mozgást, s ennek nyomán rögzül benne a mágnesezettség rendje, állapota. Az ismételt használattal (hallással, mondással, olvasással) pedig az agyban a beidegzettség rendje és állapota. Az angolban, ha a további ismétlések elmaradnak, pl. nem mondanak, nem hallanak, nem olvasnak egy szót hosszú időn keresztül, akkor az ennek megfelelő agyi beidegződés gyengül, halványul és nehezen vagy egyáltalán nem lehet előhívni a illető szót. Egy angol gyakran szorul értelmezőszótárra, hogy megértse saját nyelvének szavait! A magyar nyelv szerkezete miatt – a képzések és az összetételek révén – ugyanazon gyököket, szavakat sokkal többször mondjuk, halljuk és látjuk, lévén szerepelnek más szavakban is. Azaz egy-egy szó több beidegződésben szerepel. Így az ismétlés delejezése, beidegző hatása máskor is áthalad rajta, ezért igen sokáig beidegzett marad, azaz előhívhatósága hatványozottan könnyebb, biztosabb. A használat – a mindennapi járatás – ezt az állapotot, s ezzel a felidézhetőséget folyamatosan fenntartja, tartósítja, hosszabbítja.

Tehát a beidegzettség ismétlések révén jön létre. Elődeink ezt már az őskorban, ókorban tudták. Ld Az ismétlés a tudás szülőanyja. Gyakorlat teszi a mestert. Rájöttek, hogy a tudás, az ügyesség és a készségek ismétlések, gyakorlás révén rögzül az agyban. Ezt bizonyítja az ismétlés és az ismeret azonos gyöke. Ezt igazolja a rájár a keze vmire szóhasználat is, hiszen jár ismétlődést, ismételt menést, cselekvést, történést jelent, ahogy a jár változata a gyár és az ebből eredő gyárt is ismétlődő cselekvést, ismételt folyamatot fejez ki. Aki gyárt, az ismételten, sorozatban ugyanolyan mozdulatokkal, ugyanolyan darabokat készít. Azaz a gyártó az jártó. (ld szijjártó = szíjgyártó) Tehát, akinek vmire rájár a keze, az lényegében ismétlések révén gyakorlott, bejáratott.

A testi mozgások hasonló módon rögzülnek az agyban. Az ismétlés, gyakorlás révén beidegződések jönnek létre. Kellő ismétlés, gyakorlás után olyan erős beidegződési kötések jönnek létre, hogy a cselekvés- és mozdulatsorok elindítás után gépiesen, magától, automatikusan, gondolkodás nélkül végbemennek.

A magyar nyelv magasrendűen struktúrált, asszociatív nyelv, így az agyban magyarul sokszorta több ismeret tárolható, mint bármely más nyelven. A másfajta ismeret tárolása is a nyelv szavainak tárolásával analóg módon történik. Ezek is korábbi, meglévő ismeretekhez kötődve, társítva vannak beidegződve. A beszéd, írás és olvasás által kiváltott bejáratódás az agy más részeinek hasonló működését eredményezi. A magyarul beszélőnek ugyanarra a srófra jár esze. Végeredményben az anyanyelv szerkezete meghatározza az agyban tárolható ismeretek mennyiségét és a gondolkodásmódot.

A magyar nyelv lényegében annyi logikai fából áll ahány gyök van. A magyar nyelv mérhetetlen hosszú, természetes fejlődés, folyamatos kifinomulás során alakult, az élővilághoz hasonlóan. Ennek eredményeként rendkívül magas szervezettségű kód. Az információ közlésében, tárolásában, előhívásában és összevetésében egyaránt. Fa-szerkezete révén más nyelvekhez képest nagyságrendekkel jobb szervezettségű.

Alapvető az ismétlések szerepe a lények kialakulásában és fejlődésében is, sőt az egyedi életében is (az állatok kicsinyei is gyakorolnak, tanulnak) Továbbá minden magzat az anyaméhben megismétli, végigjárja a törzsfejlődés összes szakaszát. A magzat utódai ugyanúgy és így tovább. Tehát a módszert, az eljárást a természettől hoztuk magunkkal génjeinkben.
Mivel az ember az élővilágból nőtt ki, azaz a Természetisten teremtette, ezért a beszéd is az egyszerű (állati jellegű) hangadásokból jött létre. Ezekből pedig az egytagú szavak. Lévén hangutánzó és hangulatfestő szavakban, s a kifejező, érzékletes szavakban is a leggazdagabb, ez is azt igazolja, hogy a természet szülötte a magyar nyelv. Az ismeretlen nyelv- és számművész nem más, mint maga a Természet, azaz őseink Istene.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a gyökökből képzett szavak akkor kötődnek legjobban egymáshoz, ha nemcsak sejtjük vagy érezzük (ahogy ma), de ismerjük is a gyökök jelentéseit. Már ebből is érzékelhető, hogy milyen óriási fontosságú a gyökök ismerete. A XIX. és XX. század nyelvészei nagy hibát követtek el azzal, hogy meg sem kísérelték megfejteni a gyökök és képzők jelentéseit. S nem tárták fel a szókincs óriási mennyiségű belső összefüggéseit. Helyette más nyelvekkel vetegették össze és más nyelvekből igyekeztek származtatni.

A mai nyelv szomorú állapotát főleg az utóbbi száz évben történt romlás és rontás okozta. A legtöbb hiba a gyökerek elvágására, elkorhasztására, a dagályosításra, a töredezésre, a felületességre és az idegen behatásokra vezethető vissza. Igen nagy hiba a szavak jelentéseinek beszűkítése is. Már a kérdés eleve hibás, melyet iskoláinkban gyakorta feltesznek: „Mi a jelentése ezen szónak? Nagy hiba, hogy az értelmezőszótárakból kihagyják az alapvető szavakat. Még nagyobb hiba, hogy a nagy tájszótárakból (pl Szinnyei) pedig igen gyakran a szavak jelentését, jelentéseit hagyják ki vagy nem közölnek minden jelentést. Sokszor csak a példamondatokból és - kifejezésekből lehet kihámozni azokat. Viszont minden esetben terjedelmes (és teljesen fölösleges) felsorolást közölnek, hogy kik gyüjtötték és mely falvakban.

A gyökök, szavak avulttá nyilvánítása, gyomlálása, vagdosása és létének tagadása sok ágának korhadására és kiszáradására vezetett. Így kevesebb gyümölcs, levél és ép sarj nőtt belőle. Kutatni és tanítani kellett volna a gyökerek jelentéseit. Ez még ma sem késő. A gyökök, képzők és más elemek jelentéseit meg kell fejteni és minden szótárban közölni kell.

Ráadásul a magyarban szinte minden összefügg mindennel, ami semmilyen más nyelvre nem igaz. Méghozzá három rendben. Egyrészt, összefügg a fa-szerkezete miatt, azaz az ágak mentén. Másrészt, az ágak horizontálisan összefüggenek, az elemi gyökök és gyökök mássalhangzóin keresztül, harmadrészt a magánhangzóin keresztül. Egy fán belül is, valamint egy adott fa ágai és más fák hasonló ágai között. Ez a láthatatlan kapocs a hangok hasonlóságán alapszik. Magyarán, némely fák hasonlítanak egymáshoz és egy fán belül is több ág hasonlít egymásra. Ez is fokozza a beidegződések erősségét. Egy másik hasonlattal, amikor hallunk egy magyar szót, agyunkban nem egyetlen húr pendül meg, hanem egy egész akkord! Mondatalkotása is rendkívül magasrendű. A szavak sorrendje a mondatokban szinte teljesen tetszőleges. A magyarban sokkal rugalmasabban, tömörebben, árnyaltabban, kifejezőbben, érzékletesebben és pontosabban lehet fogalmazni, mint az angolban. A magyarban rendelkezésre álló eszközök sokasága miatt magyarul fogalmazni, verset írni sokkal könnyebb, mint bármilyen más nyelven. A magyar versekre a szabad szárnyalás, a könnyedség, a rugalmasság, hajlékonyság, a szines, képies kifejezésmód jellemző. Nem véletlen, hogy időmértékes verselés a görögön és latinon kívül csak magyarul lehetséges. Ez már önmagában is azt jelenti, hogy a magyar klasszikus nyelv.

Az információrobbanás már közhelynek számít, mégsem teszünk semmit.. Emiatt az élet minden területén végzetes csőlátás és zűrzavar alakul ki, sőt ma már a teljes szétesés, az atomizáció jelenségei mutatkoznak. Ezek a káosz, az anarchia előjelei. Ráadásul megoldás helyett inkább a beszűkülést, leépülést választjuk. A sablonos, félreérthető, nem egyértelmű és igen pontatlan, pongyola, primitív angolt erőltetjük. (Mosolygtató, amikor filmekben vmely bennszülött nyelvének primitívségét próbálják ilyetén érzékeltetni: Te menni hajó, én maradni sziget. Kis túlzással ez inkább az angol sajátja.) Ráadásul ezzel az angolnak megfelelő leegyszerűsítő, asszociációszegény, atomizáló gondolkodásmódot terjesztjük. (Az angol nemcsak szavaiban, de kifejezéseiben is atomizált. Semmihez sem lehet kötni, nem lehet társítani azokat. Így mondják és kész.) Az angolban brain storming kell, hogy beinduljon a képzettársítás. Ezzel egyre inkább elvesztjük átlátó és lényeglátó képességünket, egyre inkább elveszünk a részletekben. Dolgaink elszakadnak egymástól. Ezek önmagukban vagy egy szűk körben még megállnak, de a természettel, az élettel, az emberiséggel, az egésszel ellentmondásban vagy diszharmóniában vannak.

A gondolkodás és a mai mentalitás megváltoztatása, az elveszett ráció megtalálása érdekében a magyar nyelv elemeinek jelentését kell megfejtenünk. Továbbá, minden szótárban első helyen megadnunk és főleg iskolában oktatnunk. Ha idegenszavakkal tűzdelt mondatokat lefordítunk magyarra, szinte mindig lelepleződik annak hamissága vagy semmitmondó volta.

A régi görögök szerint a logika maga a nyelv. Ezt éppen az utóbbi száz évben kérdőjelezték meg a csőlátás szellemében: Valamit félreérthettek a derék görögök. Pedig nem! Az ókori görögök nagyon is jól láttak! Éppenhogy a huszadik században a túlhajtott specializációból eredő csőlátás miatt tragikusan összekeveredtek és félrecsúsztak a dolgok. Új Bábel felé tartunk.

Azt mondják, az élővilágban fenn kell tartani a sokféleséget, a sokszinűséget. Hozzáteszem, az emberi világra még sokkal inkább ezt kell tennünk, Azaz meg kell őriznünk az egyes nyelveket és kultúrákat. Különösen az olyan ősi, csodálatos és hatalmas kultúrát, amilyen a magyar.
Néhány megjegyzés:


Néhány megjegyzés:

I. Ujsághír (90-es évek): Menekültek kisgyermekei örömmel, könnyedén tanulták és akcentus nélkül beszélték a magyart, bárhonnan származtak is. Ez is annak a jele, hogy a magyar természetes nyelv.

II. Valahányszor a pápa minden nyelven elmondja üzenetét, a kommentátorok mindig megjegyzik, hogy milyen nehéz volt elmondania magyarul. Nos, ez egy butaság, mivel a magyar kerüli leginkább a nehezen kiejthető hangtorlódásokat és a magyar törekszik legjobban a harmonikus folyamatosságra, egyenletes tagoltságra. (ld pl hangugratás, szótagolás)

III. A magyar nyelv gyökerei szinte minden nyelvben (kínai, perzsa, szanszkrit, hellén, latin stb és az összes európai nyelv) megtalálhatók, méghozzá tetemes mennyiségben. Ez az oka annak, hogy a sok nyelvet beszélők döntő többsége magyar anyanyelvű, de aki nem, az is tud magyarul. Ezt már a XIX. sz közepén Czuczorék idejében észrevették, csak okát nem tudták. Pontosabban más okot feltételeztek. Nevezetesen, a magyar önhangzók és mássalhangzók magas számát. S ez az oka annak – tetszőleges struktúrált bővíthetősége és megjegyezhetősége mellett –, hogy a magyar lenne a legalkalmasabb világnyelvnek. Az eredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy őseinktől vették-e át vagy őseink vették át onnan amerre jártak. Mellesleg sokkal valószínübb, hogy őseinktől vették át, hiszen gyökökről, gyökszavakról van szó és nem később is használt kifejlett kínai, perzsa, szanszkrit, görög, latin, stb szavakról. Minden jel arra mutat, hogy a magyarban rejlő két nyelv egyike a Kárpát-medencében élő őstelepes népé, másika pedig a több hullámban érkező hun-féle és hun rokon népeké.

IV. A magyart nem kell alkalmassá tenni sem az orvosi, sem más tudományok számára, ugyanis erre alkalmas. Sőt, igazán a magyar alkalmas vagyis a legalkalmasabb. Gondoljuk csak meg, az összes „művelt nyelv csak a görögből és latinból tudta szókincsét kellő mértékben kibővíteni a tudományok számára. A XIX. században minden elemnek, sőt a vegyületeknek is magyar neve volt. S minden növénynek, állatnak is. De még a testrészeiknek is. Az angolnak pl egyáltalán nincs saját elnevezése az elemekre és a vegyületekre. Ugyanez a helyzet a növények és állatok „tudományos elnevezéseinél is. Csak a görögből és a latinból véve tudták leírni és rendszerezni az élővilágot. Ismerek egy orvosprofesszort, akinek az a véleménye, hogy magyarul kellene írni az orvosi szakszövegeket. Más kérdés, hogy a XX. sz elejétől kezdve szándékosan kigyomlálták a tudományos nyelvből a magyar elnevezéseket. Azért a magyar a legalkalmasabb, mert csakis és kizárólag a magyarban áll fenn az alábbi két dolog mindegyike:
–Korlátlan mennyiségű szót lehet benne alkotni;
–Szerkezete lehetővé is teszi nagymennyiségű szó megjegyzését és előhívását.

Bugát és Toldy nem eléggé és nem igazán tettek jót (pontosabban tetteik minősítése hamis), a korabeli nyelvészek meg pláne nem. Ugyanis, a magyart nem „alkalmassá tenni kellett volna, hanem felhasználni, kiváló tulajdonságait felismerni és arra támaszkodni. Ahogy a franciák sem szégyelltek visszanyúlni és meríteni a rendkívül gazdag óprovanszi népnyelvből és más saját népnyelvükből. Enélkül a francia egy parasztlatin (lingua latina rustica) maradt volna.

A magyarban bárki bármikor képezhet szavakat. Ezt tette a köznép is évszázadok, évezredik alatt. Méghozzá elképesztő mennyiségben. Tekintsünk a tájszótárakba vagy nézzük meg Arany János szókincsét. Ő szinte teljes egészében a népnyelvet használta. Aki ezt teszi, az nem feltalál, nem kitalál, hanem használja a nyelvet! Azaz a szóképzés, a szóalkotás nem „alkalmassá tevés. Éppen fordítva! A magyar alkalmas arra, hogy benne új szavakat hozzunk létre, méghozzá olymódon, hogy az szervesen illeszkedik, kötődik a nyelv szövetébe.

Mellesleg, mindig csak az egyéneket emlegetjük. Hogy milyen nagy volt Kodály, aki összegyüjtötte. Akik megalkották – a közös alkotókról, össznépi alkotókról soha nem esik szó! Arról, hogy milyen nagyok voltak őseink akik ilyen csodálatos zenéket, dalokat, meséket alkottak! S micsoda zseniális nyelvet! S ez se Kazinczy érdeme.

Valamelyik csehmondta,hogy a magyaroknak ördögi nyelvük van. Nos, a nagyságrendet majdnem eltalálta. A Magyar nyelv hosszú aranykorokkal tűzdelt sokezer év alatt természetes úton, módon sarjadt és nőtt, azaz a természetből, a Természetistentől, őseink istenétől ered.

V. A számítógépek világában az ékezet nem jelent semmilyen akadályt, hiszen nem kézzel tesszük ki az ékezetet. Ha az angol 26 karaktere helyett a magyarban használt 35 karaktert használjuk ez a karakterkódolás és megjelenítés számára nem jelent semmilyen nehézséget, vagy lassulást. A magyar szavak, kifejezések, mondatok tömörsége miatt inkább célszerűséget és gyorsulást jelent. (Nagyon ajánlom figyelmükbe Magyar Adorján: A magyar nyelv c. írását, amely rendkívül meglepő tények és összefüggések sokaságát villantja fel, mindössze 25 oldalon.) Csak egyet innen: Az Osztrák–Magyar Monarchia követségein a német volt a hivatalos nyelv, de szükség esetén a magyart is használhatták. Rájöttek, hogy a távoli országokban lévő követségeiknek küldött sürgönyöket jobb magyarul leadni, mivel ennek tömörsége miatt az jelentős pénzmegtakarítást eredményez.

VI. A TESZ-szótár többször is arról beszél, hogy ezt vagy azt a szót Kazinczy terjesztette el. Nos,
1. A magyar nyelvű elemi iskolát csak 1868-tól tették kötelezővé. A latinbetűs olvasás- és irástudatlanság szinte általános volt Kazinczy (1759–1831) idejében.

2. Épp azért tudott a nyelv fennmaradni, mert a földműves nép ezer dolga mellett nem volt ideje – az előbbi miatt módja sem – megtudni, hogy „ő tulajdonképpen rosszul tudja. S, hogy az íróasztal mellettiek „tudják jól. Szerencsére a paraszt úgy adta tovább fiának, ahogy az édesanyjától, édesapjától hallotta.

Egész egyszerűen nem tudta, nem tudhatta Kazinczy elterjeszteni a nyomorgatott, elfoglalt parasztság körében. Ugyanis könyv, ujság (röpülő lap, futó könyv – „king pao) csak igen kevés volt Kazinczy idejében. Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hirmondó 1780. jan. 1.-én jelent meg. 1800-ig csak néhány ujságot alapítottak, s közülük csak kettő lépett be a XIX. századba! Azaz, Kazinczy idejében lényegében még nem létezett tömegkömmunikáció. Irásait csak írótársai és a nemesség ez iránt érdeklődő része olvasta, olvashatta.
Adalékul Kazinczyhoz a Révai-lexikonból:
Reformjában volt egyoldalúság és túlzás: ... nyelvben és stílusban sok idegenszerűséget honosított meg; nem becsülte meg eléggé a régi magyar hagyományokat; lenézte költészetünk népies elemeit. E túlzások ellen már életében föltámadt a reakció, s későbbi nagy íróink szerencsés tapintata következtében Kazinczy reformmozgalmának káros hatását mind teljesebben kiküszöbölte* az irodalom;
*Az eredeti szövegben: „kiforrta

VII. Mátyás király rövid idejét leszámítva hol a latin, hol a német volt a hivatalos nyelv a régi Magyarországon. Az 1840 május 13.-án befejeződött országgyűlés tette a magyar nyelvet az országgyűlés, a helytartótanács és az udvari kamara hivatalos nyelvévé. Lényegében a magyar Magyarországon csak 1840 óta hivatalos nyelv! Tehát nem mese a magyar nyelv 800 éven át történő elnyomatása! S az sem mese, hogy túlnyomórészt szájhagyomány útján, apáról fiúra őrizték meg. Ld még az VI. megjegyzést. Nagyszerű tulajdonságai miatt 800 év alatt sem volt képes kiszorítani a latin és a német. Az orosz sem tudta. Az angol meg pláne nem képes erre, bármennyire is erőltetik.
Teljesen fölösleges, hogy a cégeknél mindenki tudjon angolul. Még a külföldi tulajdonban lévőknél sem. A külföldi vezetőkkel a beosztottak közvetlenül nem érintkeznek.
Ráadásul mindenütt (külföldön is) aránytalanul, sőt szerfölött túlméretezett, túllihegett a külkereskedés, a külgazdaság szerepe, amely a társadalmi és természeti katasztrófák miatt sokáig nem tartható.
VIII. Egy jellemző példa nyelvi logikai fák hasonlóságára a szak–szek, szak–szeg, stb rokonság
Ebből ered a latin seco (szeg, metsz, stb), segmentum (szegmény, szelet, szegés; szegély, szakasz, stb), a szanszkrit szagh (szeg, szel, vág), a szakóca, a szekerce, stb, stb. (A latinba az etruszkok révén, a szanszkritba az eftalita hunok révén kerültek ómagyar gyökök.)
#13382

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Írott magyar történelem.
1526, Mohács.
A mohácsi csata után Szulejmán akadálytalanul eljutott Budáig. Csak akkor még nem foglalta el. Csak két gyertyatartót cipelt haza emlékbe a Mátyás-templomból... ezeket csodáltuk meg tavaly az Aja Szofiában...
Az ország déli részén nem ütközött ellenállásba. Északabbra viszont néhány helyen összeállt a nép, táborokba gyülekezett.
A legnagyobb ellenállás Marót környékén volt, ahol a környező lakosság szekértábort alakított ki és meg is keserítette a törökök életét.
Név szerint említi a legenda Dobozi Mihály nemest, aki a feleségével együtt lovon menekült az üldözők elől. A felesége kérte, hogy inkább ölje meg, nehogy a pogányok kezére jusson. Végül úgy is történt, Dobozi pedig még tovább harcolt, mígnem levágták őt is a törökök.
Nekem emlékezetes a Dobozi és neje c. kép, (talán Székely Bertalan? a nagy romantikus történelmi festmények sorába tartozik), iskolás koromban tele volt vele sok tankönyv...



Sokáig úgy tartották, Pilismarót ez a Marót. (Gondolom, a pilismarótiak most se akarják adni...)
De hozzáértők úgy találták, ott a terepviszonyok mások, a legenda helyszíne másutt volt. Valószínűleg Pusztamarót közelében.
Ott állítottak egy emlékművet, bár a csata pontos helyszínét még mindig nem sikerült azonosítani.

Tegnapelőtt arra kirándultunk.

melléklet nem található



<!-- ia0 -->DSCF2649res.jpg<!-- ia0 -->

Piknikezőhelyet is kialakítottak:

melléklet nem található

#12039

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Hun-Magyar_nyelv_ Az Iránban nemzeti kincsként ?rzött Iszfaháni kódex s a Krétai kódex

Hallottál már erről??? NAGYON ÉRDEKES!!!!!

Hiába nyomatják nekünk a finn-ugor mesét!!!

Hun-Magyar nyelv Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex s a Krétai kódex

Miért is HUNGÁRIA Magyarország?

Hun szótár Iránból ie(?): 5-700-ból !!!

Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási
eredményeinek megtekintését is. (rendkívüliek)

Félelmetes.... /!!! Végre áttörés a nyelvészetben!

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert
mindössze 3 ital nevét ismertük.
Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex
azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz .(?) 500
körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex
által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:

Szavak, a teljesség igénye nélkül:

Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö. &quot;Ég a napmelegtől a kopár szík sarja&quot;)
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (v.ö. &quot;hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek
anyja kebelére&quot;)
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (v.ö. &quot;szúr is dőf is&quot; :-)
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm
száj = szá(h)
kopasz, tar = tar
ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: &quot;terümtevé miü isemüköt,
Ádámut&quot; = teremté ősapánkat Ádámot)
felmenők = elüd (v.ö. előd)
úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata)
(halotti) tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
szar = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (v.ö. &quot;nincs nálam boldogabb e földtekén&quot;)
piramis = gula
vm.-nek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj)
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (v.ö. avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engem(et) = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür (v.ö. mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (v.ö. &quot;madzsar&quot;)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve (v.ö. föveny)
falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten (v.ö. b@-ni)
ha = cha
hol? = chol
hová? = chowrá
mi? = mi
ki? = ki
hány? = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra

A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A
mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +
-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:

nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh

A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A
fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek
most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen

beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján

készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet

kutatásnak hatalmas lökést adhat.



Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott
részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy
gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége.

A Magyar Tudományos
Akadémia hallgat a témáról .

Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is elő kell keríteni őket.

Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.


És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz

krónika napvilágra hozására kellett, ezért továbbítom.

Források:
www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm - www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HU ... szotar.htm
www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&amp%3bevfolyam=IV&amp;amp;amp%3bszam=4 - www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php ... p%3bszam=4
corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&amp%3bview=article&amp%3bid=677:dr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&amp;amp;amp%3bcatid=63:figyeloe-2009&amp%3bItemid=45 - corpuscuit.us/joma/index.php?opt ... bItemid=45
www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf - www.magyarrovas.hu/files/Tortene ... kiadas.pdf
www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai - www.magyartaltos.info/index.php/ ... zonyitekai
www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol---irasunkrol/4676 - www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/c ... nkrol/4676
#11259

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

naput.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1677:kiemelten-vedett-lett-az-ordogarok&catid=19:g&Itemid=30 - naput.hu/index.php?option=com_co ... &Itemid=30
Kiemelten védett lett az Ördögárok PDF Nyomtatás E-mail
Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet. A Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.

Az árkot 1067-ben említi először oklevél. Több mint 1600 évig maradványai jól láthatóak voltak, a 19. században ipari méretekben megindult talajrendezések nyomán azonban mára már csak kis szakaszai ismerhetők fel világosan. Helyének pontos meghatározásában nagy segítséget nyújt a légirégészet. A nyomvonal kikerülte a laza, homokos talajú területeket (ahol hamar betemetődhetett volna), ahol pedig vizes, ingoványos területre fut, ott építésekor valószínűleg a maitól eltérőek voltak a terepviszonyok.

Az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építették körbe magukat északon és keleten, hogy a germánok északról fenyegető betörései ellen védekezzenek. Az árokról kapta nevét a Mezőcsát közelében lévő Ároktő. Innen az árok Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bód, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább. (Egy monda szerint Csányban temették el Kund magyar vezér fiát, Csörszöt.)

Az árok a 4. század utolsó évtizedéig a rómaiak előretolt védelmi vonala (limes Sarmatiae) volt és a népvándorlás miatt betörő barbár népek támadásai ellen védte a Római Birodalom békéjét. A védmű valószínűleg Nagy Konstantin római császár uralkodása idején épült, 324 és 337 között. A Körösladánynál ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc később, 352 körül épülhetett, miután a germánok kelet felől áttörték a korábban épült sáncokat és a szarmatáknak fel kellett adniuk a Köröstől délre eső területeket. Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában.

A cívisvárostól 6,8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta.

A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1,5-3,1 méter mélyek voltak, és 3,4-10,4 méter szélesek.

Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ezek egy szeletét állították helyre az eredeti állapotának megfelelően a 48-as út melletti ligetben.

Az emberi erőforrások miniszterének 2012. szeptember 14-i rendelete kiemelten védetté nyilvánította a régészeti lelőhelyet.

Forrás: GreenProfit.hu
#10740

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3279

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

#10706

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

infovilag.hu/hir-23698-taltosok_barlangja_ecuadorban_moricz_jan.html - infovilag.hu/hir-23698-taltosok_ ... z_jan.html
Táltosok barlangja Ecuadorban – Móricz János magyar kutatóra emlékeztek Budapesten
2012-05-01 16:28 - Peredi Ágnes

Táltosok barlangja Ecuadorban – Móricz János magyar kutatóra emlékeztek Budapesten

Az itthoni magyarok talán nem is tudják, ki volt Móricz János (a képen), holott olyan személyisége a világ régészetének, hogy amikor egy erről szóló könyvet mutattak be Budapesten, az argentin és az ecuadori nagykövet is úgy érezte, jelen kell lennie.

Ruth Rodriguez Sotomayor ecuadori kutató Negyvenhárom esztendővel ezelőtt, 1969-ben adott hírt a nemzetközi sajtó arról, hogy a magyar származású Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan föld alatti birodalmára bukkant Ecuadorban. Az ott élő őslakos shuarok vezették el a magyar kutatót ősi szent helyükre egy titkos barlangbejáraton át. Az Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által épített barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok.

A horvátnádaljai (mai Körmend) születésű és a II. világháború óta Argentínában élt Móricz János a hatvanas években Ecuadorban dolgozott. Egy német aranybánya megbízásából Morona-Santiago tartományban végzett felméréseket. Az évek során barátság alakul ki közte és az ott élő őslakos shuar nép között. Móricz beszélt nekik a magyarok mítoszairól, köztük az Arvisúrákról, amely szerint a magyarok hajdan aranylemezekre rótták ősi történelmünket. A shuar vezetők azonosságot véltek felfedezni a magyar és a shuar nép eredet-mítoszai között. Ráadásul néhány közös szót is felfedeztek egymás nyelvében. Ilyen volt például a nap, napos. Elmondták azt is Móricz Jánosnak, hogy nem messze van egy lejárat az Andok alatti barlangrendszerbe, amely egy föld alatti világba vezet. A barlang bejáratának őrzőit hívják ők naposnak. Ez a shuarok szent helye, ahová közülük is csak a kiválasztottak léphetnek be, és ők is csak bizonyos pontokon és meghatározott időközönként.

Legendájuk elbeszélte, hogy a shuarok ősei föld alatt, barlangokban éltek. Amikor kijöttek a napvilágra, egy idő után Sunki, a barlangi lagúnák királya utánuk küldte leányát kígyó formában, hogy ismerje meg jobban az embereket. Ám a földi emberek már rosszul bántak Sunki lányával, aki sebesülten tért vissza apjához, és mindent elmesélt neki. Sunki nagy haragra gerjedt és kiengedte a lagúnák vízét, elárasztva az emberek földjét. Azóta nincs már kapcsolat az emberek és a barlangi világ között.

Az ecuadori nagykövet és Purisaca Golenya Ágnes író kutató.Amikor Móricznak megmutatták a barlangot, napokig haladtak a föld alatt. A magyar kutató eljutott a legtitkosabb termekbe, ahol különböző méretű galériákat látott, amelyekben több ezer arany és egyéb fémlemez sorakozott körben a falakon. A lemezek ismeretlen írással voltak teleírva, volt közöttük vésett, rovott, a legtöbb azonban nyomott volt, ami sorozatkészítésre utalt. Ezt a csarnokot Móricz arany- vagy fémkönyvtárnak nevezte el, mert beavatói szerint is ezeken az arany lapokon ősi üzenet volt írva. Más termekben több ezer kő- és kerámiaszobor volt, amelyek a legkülönfélébb embertípusokat ábrázolták furcsa ruházatban. A shuarok szerint mindezeket egy régi nép, a mi szóhasználatunkban egy ősi civilizáció mentette ide egy ősi kataklizma elől.

Ez a Tayos-barlang az ecuadori–perui határ közelében van. 1969 óta hivatalosan magyar elnevezéssel Táltos-barlangnak hívják. Az évek során kiderült, hogy ez egész labirintus-rendszer, amely több ezer kilométeren és több országon (Dél-Kolumbiától, Ecuadoron, Perun át Chiléig, Argentínába, Bolíviába és Brazíliába átnyúlva) áthúzódik az Andok-hegység alatt. Az őslakosok hite szerint a mai napig is élnek emberek, vagy legalább is valamiféle lények odalenn, méghozzá városokban.

Móricz még fiatalon olvasta a baszk származású, a 19. században szintén Argentínában élt mérnök, polihisztor Florencio Basaldua könyvét, aki a baszkok ősi eredetét az amerikai kontinensen kereste. Basaldua Argentína indiai konzulja is volt egy időben, és az egyébként is kutatóvérű zseniális ember az indiai védikus irodalomban, valamint az ős-szanszkrit nyelvben, mely még ragozó nyelv volt, temérdek baszk szót fedezett fel. Basalduát ez indította kutatására. Ezek a tudósok azt állítják, hogy bizonyítható rokonság van ma már egymástól térben távol élő népek között, amit hitbéli, szokásbéli, és nyelvi hasonlóságok, sőt sok esetben azonosságok jeleznek.

Móricz elmélete szerint egy ősi kataklizmát követően Amerikába került a kara-nép (többek között egy későbbi korban az újgur birodalom alapítói Kara-khota fővárossal, a Kárpát (Kara-pát) medence névadói, ahonnan idővel szétszélednek a Földön. Szerinte az elsüllyedt csendes-óceáni kontinens ősi tudását, hitvilágát széjjelvitték a Föld négy szegletébe, így nőhettek ki a „semmiből” a nagy ismert kultúrák is (például a sumer, az egyiptomi és az indus-völgyi). Erről a közös eredetről tud az amerikai őslakos nép, mondáiban, mítoszaiban, énekeiben, népszokásaiban és még kihaló nyelvében is fellelhetőek a számunkra ismerős motívumok.

Móricz János 1991-ben belefogott egy nemzetközi konferencia megszervezésébe, melyen a nyilvánosság elé kívánta tárni az elméletét és bizonyítékait. A nemrég megalakult Móricz János Kulturális Egyesület, Körmend Város Önkormányzatának segítségével, a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár támogatásával, a Csaba József Honismereti Egyesülettel, valamint a Körmendi Kulturális Műhellyel együttműködve megtartották Magyarországon a konferenciát, amelyre eljött dr. Gerardo Pe?a Matheus is, Móricz János ügyvédje, aki dokumentálta az egész felfedezést.

Móricz János ügyvédje dedikálja könyvét.Az ő könyvét mutatták be most egy pesti beszélgetésen, amelyen részt vett dr. Jaime Augusto Barberis, Ecuador Köztársaság nagykövete, Domingo Santiago Cullen, az Argentin Köztársaság nagykövete; mindketten rendkívüli jelentőségűnek tartják a magyar kutató munkásságát, és a jövőben is támogatják a munka folytatását. Ebbe kapcsolódott be Purisaca Golenya Ágnes író, kutató, aki ugyancsak több könyvet publikált a témáról.

Az ügyvéd, a tekintélyes terjedelmű, spanyol nyelvű könyv szerzője, nem tagadta, hogy amikor Móricz János felkérte a képviseletére, képtelenségnek tartotta a kutató elméletét. Azt szabta feltételül, hogy neki is mutassa meg a barlangot és mindent, amit talált. Azután már nem kételkedett.

Ruth Rodriguez Sotomayor 38 éves kutatási eredményei alapján – amelyben sok nép nyelvét, szavait, írásait, helyiségneveit és személyneveit vizsgálta a preamerikai időkből – állítja, hogy a nyelvek eredete az ősrégi idők népvándorlásaiból kapcsolódik össze. Szerinte Ecuadorban bizonyos helységnevek például a szanszkrittal rokoníthatók. Utalt rá, hogy az indiai szent könyvekben szó van a kaua-moja népről, amely az óceánt átszelve érkezett.

A találkozón az Explorer Klub és a Móricz János Egyesület újabb expedíció tervét jelentette be.
#10467

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

A filmcsoport összesen kb. 100 filmet tartalmaz. Titkolt történelmünk

(szuper videók)
Ha igazán belegondolunk honnan az eredetünk ,hiszen többféle variáció
létezik és nem tudjuk a választ,vagy tudják egyesek de, miért is
titkolják azt amit titkolnak?
Erre próbálnak az alábbi cikkek,videók választ adni vagy legalábbis
közelebb vinni az igazsághoz.
Kár ,hogy nem tanítják az iskolában.
Ezeket a filmeket minden magyarnak (és nem magyarnak is!!!) látni kell(ne) !!!

www.magyarhon.eu/mozi/tortenelmunk/ - www.magyarhon.eu/mozi/tortenelmunk/

és.
kerecsen.tv/2012-03-14/obrusanszky-borbala-szkita-rokonsagunk-torteneti-bizonyitekai/ - kerecsen.tv/2012-03-14/obrusansz ... onyitekai/
#9661

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Égi élő igazság - A Szent Korona misztériuma és tana teljes film
Tudunk-e tanulni a Nemzetet megtartó dicső múltunkból?
Tudjuk-e megőrizve, megtartva, újra alkotni mindazt, amit a történelmi Magyarország szerves történeti alkotmánya, hagyománya, és kultúrája jelent számunkra?
Ezekre a kérdésekre keres választ a film.
Középpontjába állítva a magyar Szent Koronánk igaz történetének, misztériumának, a Szent Korona Tannak...

-
... re=related
#9585

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 19

Panajoti válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Rendben, nem sajgatok, első a kötelesség! :)
Várom már a nyarat nagyon!
Olvasgattam egy-két dolgot, Thasos sem volt egy unalmas hely az elmúlt 2-3000 évben! :lol:

Ági írta: Jaj, Páne, a szívem sajgatod...
Olvasod, hogy hogy telnek napjaink.
Nagyon érdekes téma. Jól fogunk beszélgetni....
Most atzért nem tudok többet válaszolni, mert Húsvét otthon, itt, hajtás a kertben, a gépnél... a nap ha 36 órából állna, az sem lenne most elég... A könyv olvasáshoz meg a csendesebb téli esték kellenek nekem.

Luloudi. Kis virág! Nekem is van egy kis keresztlányom, akit mi úgy kereszteltünk el otthonról. Kis Virág volt az eredeti neve. Keresztelés után: Louloudi. Louloudi mou - Virágom, kis virágom...

#9539

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Jaj, Páne, a szívem sajgatod...
Olvasod, hogy hogy telnek napjaink.
Nagyon érdekes téma. Jól fogunk beszélgetni....
Most atzért nem tudok többet válaszolni, mert Húsvét otthon, itt, hajtás a kertben, a gépnél... a nap ha 36 órából állna, az sem lenne most elég... A könyv olvasáshoz meg a csendesebb téli esték kellenek nekem.

Luloudi. Kis virág! Nekem is van egy kis keresztlányom, akit mi úgy kereszteltünk el otthonról. Kis Virág volt az eredeti neve. Keresztelés után: Louloudi. Louloudi mou - Virágom, kis virágom...
#9533

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 19

Panajoti válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Rendben, a nevem mától Páne legyen! :)
(Amúgy meg van ennek a variálásnak a maga sajátos magyar oka :x , de majd személyesen elmesélem...)
Az én Panajotim a barátomék kislányait 'Luludimu'-nak (nem tudom, jól írom-e, 'virágszálam' akar lenni) szólította. Ha becézni akarta őket: 'Luludiamu'. Ez se egyszerűsödött! :D
(Tényleg, azt tudtad, hogy a páne csehül urat jelent? Mondd el ezt is Panosnak! :) )

Agyam, mint a szita, sajnos nem emlékszem pontosan, hol olvastam, mert elég sok mindent összeolvasok, és kissé néha összefolynak a dolgok. :D
Talán valamelyik Szabó Miklós-könyvben (az ELTE régészprofesszora, keltákkal foglalkozik). Megpróbálok utánanézni.
Az tény, hogy a Thasos-típusú drachmákat az i.e. 2. század közepe táján verték, míg a kelták Nagy Sándor halála után, kb. az érmék megjelenését 100 évvel megelőzően jártak Görögországban. Így valószínűleg Magyarországra nem ekkor, hanem később, kereskedelmi kapcsolatok útján kerültek. A márvány pedig talán a rómaiak közvetítésével, bár erről nem tudok.
Sajnos a Pilissel összefüggésben sok őrült elmélet is kering, ami sokak szemében kicsit hiteltelenné teszi annak kutatását, illetve a kutatások eredményeit. Pedig a valóság is lehet olyan szép és érdekes, mint a fantázia.
A 'Legendák és valóság a Pilisben' pl. egy érdekes könyvnek tűnik, Sashegyi Sándor jó hírű amatőr régész munkáiból, eredményeiből válogat.

A Közel-Kelet népeinek történetéről olyasmik jutnak eszembe, hogy pl. Árpád nevű város volt/van valahol talán a mai Szíria területén. Az ilyesmi szerintem nem véletlen műve, és én is úgy gondolom, mint ahogy a 'Dzsungel könyvében' mondják: Egy vérből valók vagyunk, te meg én. :) Vagyis, a szörnyű kavarodás, a népek szétválása és szétáramlása előtt mindnyájan testvérek voltunk.
Az 'Umman-manda' nép megjelenik még az i.e. 6-7. sz. fordulóján is az újbabiloni birodalom történetében. Őket uszítják rá a babiloniak a héberekre és a környező népekre mielőtt leigázzák azokat.

üdv,
Páne :D

Ági írta: Akkor maradjunk úgy , hogy Páne! :D

Szóval Páne moy!
Ezen sorodon kutattam.
Engem főleg a Kárpát-medence, azon belül Pannónia/Dunántúl, és a Pilis
hegység történelme érdekel. Pl., hogy hogyan kerülhettek 'Thasos'-típusú
görög tetradrachmák a Pilisbe.


Hol olvastál erről, és mi mindent? Csak egy pár szóval ha meg említenéd.
Pilis egy nagyon misztikus terület.
Felmerültek bennem kérdések.
Mely időre teszik be, hogy odakerülhettek azok a hófehér márványok?
Az ókorban Nagy Sándor idejéig volt erőteljes a márvány széthordása minden akkori nagy hatalomhoz.
A hófehér thasosi márvány valóban beazonosítható. Nincs máshol ilyen tisztaságú márvány.
Beütöttem ezt a mondatrészedet.
görög tetradrachmák a Pilisbe, mire ezek a linkek jöttek be:

LEGENDÁK ÉS VALÓSÁG A PILISBEN ...

a szintén nem tisztázott „Umman-manda”. (A tisztázást segítheti egy újabb adat, a Kr.e. 673. cím (BK) alattiak áttekintése a szkítákról. A felvetés annál is elképzelhet?bb, hiszen a szkítákról tudjuk, Kr. e. 673-ban is a környéken csatáztak - akkor az asszírok oldalán.)

#9531

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Akkor maradjunk úgy , hogy Páne! :D
Azért keresztellek tovább, mert ezt a magyarnak könnyebb kimondani. A tesóm szegény Panagiotisomat mindig Panasoniknak hívta. Nem gonoszkodott vele, csak kötötte ahhoz a szóhoz a számára idegen szót, amit ismert. Így lett Panagiotisból Panasonic. És mikor hozzászeretett volna szólni, gondolkozott, gondolkozott, és megint rosszul mondta neki. Aztán meg sokalltam a férjem rosszallását. Magyar nevet nem szeretet volna elfogadni. Kérdeztem hogy becézték mikor kicsi volt, hátha az egyszerűbb. Mondja Panagitoudis. Ú, ettől még a hátam is borsódzott. Mire rávágtam, hogy felénk a becézés rövidítést jelent. Így leszel innentől kezdve PANE. No ezen egy darabig bosszankodott, mert hogy páne szó pelenkát is jelent. Mire mondtam, nekem a Páne a panó szóból ered, ami fent-t jelent. Tehát így szólítva felnézünk rád. Ettől aztán kihúzta maghát és örömmel hallgat azóta a Páne szóra. Ritka becézési forma ez. Itt a faluban nem használják, ill. senki más nem szólítja így csak én és a családom és a baráti kör.
No, megint jól elkanyarodtam...

Szóval Páne moy!
Ezen sorodon kutattam.
Engem főleg a Kárpát-medence, azon belül Pannónia/Dunántúl, és a Pilis
hegység történelme érdekel. Pl., hogy hogyan kerülhettek 'Thasos'-típusú
görög tetradrachmák a Pilisbe.


Hol olvastál erről, és mi mindent? Csak egy pár szóval ha meg említenéd.
Pilis egy nagyon misztikus terület.
Felmerültek bennem kérdések.
Mely időre teszik be, hogy odakerülhettek azok a hófehér márványok?
Az ókorban Nagy Sándor idejéig volt erőteljes a márvány széthordása minden akkori nagy hatalomhoz.
A hófehér thasosi márvány valóban beazonosítható. Nincs máshol ilyen tisztaságú márvány.
Beütöttem ezt a mondatrészedet.
görög tetradrachmák a Pilisbe, mire ezek a linkek jöttek be:


A magyar ősrörténet kincsestára | rafia.hu
rafia.hu/node/21 - Tárolt változatHasonló
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
Az els? korezmi pénzérméket a görög-baktriai tetradrachmák mintájára verték, ám a ... Kánaánban egy keskeny parti sávon megalakítják a PILIS-TA, Palesztina ...


[PDF]
Erdélyi Múzeum 1898. 9. sz.
epa.oszk.hu/00900/00979/00107/pdf/1898_15_9_499-509.pdf
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
Írta: G Téglás - 1898
thasosi tetradrachmák, avellonai- és dirrachiumi érmek is jelent keznek itt ... a (Pilis). Plesa tető stb. A mádai sziklaszoros azonban felső nyilasából Piaira. Sincosnhíj .... A görög orvosok és physiognomusok a thrak népeket hajuk és bőrük ...

Heti Válasz | Magyar expedíció Egyiptomban
hvo.hu/.../magyar-expedicio-egyiptomban-32217/?... - Tárolt változat
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
2010. okt. 4. – „A település görög neve Psenemphaia, a jelenlegi elnevezés pedig valószínűleg a kopt Theroge-ból eredeztethető - magyarázta az ... III. századból származó réz tetradrachma is II. ... LEGENDÁK ÉS VALÓSÁG A PILISBEN ...

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KINCSESTÁRA
www.scribd.com/.../A-MAGYAR- - www.scribd.com/.../A-MAGYAR-ŐSTORTENET-KIN ... - Tárolt változat
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
2012. jan. 14. – Mint ahogy a görög csodát sem a dór géniusz emelte fel, hanem éppenséggel a .... Árpád sírhelyét, a pilisi várkomplexumot, az avarok gyűrűit, a Zengő csúcsa ...... Az első korezmi pénzérméket a görög-baktriai tetradrachmák ...

[PDF]
Orvos-Természettudományi Értesítő II. Természettudományi Szak ...
eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/6873/055-087.pdf?sequence=1
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
Írta: G Téglás - 1887
thasosi tetradrachma, 2 ezüst barbaérem, 19 apolloniai drachma) ...... Remete, havasi szétszórt falu a Pilis mószcsúcsa körül. ..... a Osupiláb hegyen görög ...

kiállítás | Szent Korona Rádió
szentkoronaradio.com/taxonomy/term/4111 - Tárolt változat
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
... csodálatosságának köszönhetjük, hanem Hérodotosz görög történetírónak is, .... még Ausztriából is érkeztek érdeklődők Pilisvörösvárra, hogy a Hatvannégy ...

A Pokol tornácán
dia.pool.pim.hu/.../Faludy_Gyorgy-A_pokol_tornacan... - Tárolt változat
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
A görög filozófia sem volt számomra kevésbé kedves, mint a történelem, ...... már az utolsó ásócsapásokat végezték, egy szirakuzai tetradrachma ke209rült elő. ...... Pest–Pilis–Solt–Kiskún-tól Lika–Krbava vármegyéig mindent végigtanultunk.

AWSTATS DATA FILE 6.6 (build 1.887) # If you remove this file, all ...
webadmin.iif.hu/upload/.../awstats082011.members.iif.hu.txt-https://webadmin.iif.hu/upload/.../awst ... iif.hu.txt
Nyilvános +1 hozzáadva. Visszavonás
... 1 1 www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/gorog.html - www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/gorog.html 3 3 ...... 2 pilis+for+phoenix 1 geometriai+alapok+2+dimenzi%c3%b3 1 ...... 1 lamarck 2 hipermangan 1 bib%c3%b3 1 faludy 1 laokoon 2 tetradrachma 1 austerlitz 4 szerzetes 1 ...


Az első linkre rákattintottam.
Egy nagyon jó könyvajánló... csak idézek belőle. Ti olvassátok végig a linkből.

rafia.hu/node/21 - rafia.hu/node/21
A magyar ősrörténet kincsestára
2008, május 17 - 08:01 — Admin

&lt;font face=Arial, Helvetica, sans-serif&gt;&lt;a href=http://statcenter.hu/site.sc?siteid=7863 target=_blank&gt; &lt;img src=http://statcenter.hu/sc.sc?siteid=7863&amp;j=n border=0&gt;&lt;/a&gt; &lt;/font&gt;


| Tartalomjegyzék | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |

Kr.e. 1640
A tatárlaki három agyagtábla készülte. 1961-ben N. Vlassa román régész találta meg. A táblák egy napvárta alkatrészei voltak és naptár készítésére szolgáltak. Szövegük: Ez irány elé jön Isten négy órakor (hónap jele): Rák övön tíz telek után. Másik: A Nap (az Ég ura) itt Rákkor jön A napsugár lyukába. A harmadik tábla a téli napfordulót jelzi, ami akkoriban a Bak-csillagkép havában zajlott le, lyuk nincs rajta, mert Magyarországon az égbolt decemberben általában borult.

BT
III/
127.o.
Erdély
Kr.e. 1600
A dáhok ett?l kezdve Bels?-Ázsia fel?l a Kaukázus felett nyugatnak kanyarodva a mai Dél-Oroszország és Közép-Európa irányában terjednek el.

PV
Kr.e. 1600
Katti hadjárat Babilonba. Mintha a katti királyok az Árpád által gyarmatosított összes területeket egybe akarták volna foglalni. Katti a magyar mesék Heted Hétországa.

BT
215.o.
Katti Birodalom
Kr.e. 1568
Két kerek, egy kis lyukkal ellátott k?lapocska felirata Krétáról:
„iT K.ER.ül aK-aR.I.Ka U.T-Já-Ba aS-Te.Nu uR 11-Szer. AR-NYé-Ka eL-IK-RA eS-eS (= eS.ek). Mai helyesírásunk szerint: Itt kerül a karika útjába Isten úr tizenegyszer. Árnyéka e likra esik. A másik: iT K.ER.üL „a rák” T-I-Z Tá-Rá-Ba...”, azaz Itt kerül a Rák (Csillag) tíz tárába.... E kövek egy napvárta legfontosabb alkatrészei voltak, segítségükkel pontosan állapították meg a nyári napmegállás (solstitium) idejét.

BT
III/20.o.
Kréta
Kr.e. 1550-1100
A hyksos néven érkezett hun tömegek beolvasztása után óriási harcikocsiparkot szerveztek Egyiptomban. Országuk biztonsága érdekében birtokba vették a Híres Ajtó el?terét, majd benyomultak Szíriába és az egész Eufráteszig, Habúrig terjed? vidéket ellen?rzésük alá kívánták vonni, ami azonban már a hettiták érdekkörébe tartozott. A nagy elgondolás érdekében Amén-Nem-Hét, A-Mén-Marat, Amenemhet, - III. Tudó-Mása, Thutmosis, - A Tudós, Athotis és II. Ramás, (Ra(Napisten)-Mása), Ramses királyok s?r?n vezettek hadjáratokat az új területekre, amelyekr?l minden akkori kincs: temérdek ló és rabszolga, arany, ezüst, vas és drágak? Egyiptomba ömlött. A hagyomány szerint II. Ramás a Habúr folyón is átkelt és messze északkeletre kalandozott el, egészen az Árpádok ?si fészkébe, talán éppen a hyksosok megbosszulására.

BT
230.o.
Egyiptom
Kr.e. 1550-tól
Badiny Jós Ferenc írja a Hammurápi bukása után és a Kr. e. 1200 körüli id?kr?l:
... A Hammurápi dinasztia elt?nésével Babilon újra sumér lesz. A „Kassita” -nak nevezett nép újraéleszti a sumér tradíciókat. Nem igaz a semitológusoknak az híresztelése, hogy Hammurápival „a sumér nyelv elt?nt és megsz?nt létezni” - hiszen annak az ékiratnak a születési ideje, amelyen a „Teremtés Története” sumérul van leírva, a kassita uralomba esik, nevezetesen Karduniás király uralkodása alatt, a Kr. e. 1500. esztend? körül, miképpen azt Poebel megállapítja. ...
A kassiták hovatartozandóságát Speiser és Hicks akkor határozzák meg, amikor a kassitákat (akkádul: KUSSU) „Kus fiától - Nimrudtól származtatják”. A kassiták tehát kusiták, akik békésen élnek az úgynevezett Mitani-ak mellett, akik „Hurrita” nyelvet beszélnek, mely sem indoeurópai, sem semita” ... „hanem a kaukázusi nyelvek valamelyike” és az egyik kultúrközpontjukat ma Nuzi-nak nevezik, amelyik „subar település” . Viszont a Nuziban talált ékiratok nyelve ugyanaz a sumér, mint a kassitáké.
Igy keveri meg a szakirodalom ezt az egybe tartozó etnikumot, hogy a végén senki sem tudja melyik hova tartozik s a türelmes olvasó azt hiszi, hogy itt megint valami másfajta népr?l van szó. Pedig a helyzet az, hogy a kusiták - talán éppen rokonaik segítségére jönnek be valahonnan keletr?l. Hammurápi Babilonjának bukása után tehát a következ? helyzet áll el?:
1. Hurrita-mitáni-subar uralom a Delta-vidék északi részén,
2. Káld-sumér-subar uralom a régi Subir-Ki területén és a Van - tó környékén.
3. Kusita-kassita birodalom Babilon centrummal - kiterjesztve a Zagrosz - hegység keleti oldalára is. Mind a három uralom sumér fajú és sumér alapnyelv? - természetesen a fennálló nyelvmódosulásokkal.
A Kr. e. 1200-ban megszilárduló asszír uralom 400 éven át szélesíti a területfoglalásaival az éket e három uralom között, és hatalmi fölényét 600 éven át a legnagyobb kegyetlenséggel terjeszti ki. Az asszír birodalom megszilárdulásakor és a fenti királyságok likvidálásával a mezopotámiai sumér származású nép helyzetét a következ?képpen látom:
a) ... Subarok-hurriták-mitánik-káldok: mindig feljebb húzódnak észak felé a már tradicionálissá vált kitérési úton. Az asszíroknak sikerül a Van-tóig feljutni - de az Urmia-tó környéke hatáskörükön kívül esik és ugyancsak a kaukázusi vidék is. Az új letelepedések helyei Ur-AR-TU, mat ma-da-a és mat ma-na-a, (Baráth Tibortól tudjuk: a mat kifejezés földet, országot jelent. A szerk.) vagyis a Káspi-tenger és a Fekete-tenger közti kaukázusi vidék. ...
b) Kusiták-Kassiták: átkelnek a Zagroson és behúzódnak a hegyek közé, ahová az igen sok veszély miatt az asszírok nem nagyon törnek be, de sok kellemetlenséget okoz nekik a krónikákban sokat emlegetett kassu nép. Hogy itt laktak a Zagros - hegységben, s annak keleti oldalán - tudjuk Sutruk Nahunte elámi király ékiratából, aki Kr. e. 1130-ban a Zagrosig üldözi ?ket. Birodalmukat Luristán-nak nevezik és ?k az alkotói azoknak a remek lurisztáni bronzoknak, melyek m?vésziességét ma is csodálja a világ. ... De er?sek és élnek. Macedón Sándor is harcolt ellenük. Hiszen Kr. e. 317-ben Antigonos f?tisztje Macedón Sándornak (de Kr. e. 306-301. között király). Seleucidot - aki ebben az id?ben szintén még csak tábornok - Susában hagyja és ? maga a kusita-kassiták ellen indul, hogy adófizetésre kötelezze ?ket, de „iszonyú nehézségek után megtörten érkezik vissza seregével és nem sikerült a „fanatikus hegyilakóktól behajtani az adót. No és ezek után azt is megkérdezhetjük, hogy mi lett a mitánniakkal és a régi SUBUR-föld népével...? A szakirodalom err?l nem beszél, de megállapítja azt, hogy a Van-tó környékén létesül egy „káld-királyság” és az Urmia-tó környékén (ahonnan Ziwiyéb?l el?kerültek a remek szkíta aranykincsek) - (amelyeket Bakay szintén szkítának ismer fel, A szerk. BK 79.o.) - nagy néps?r?södés észlelhet?. Valószín? tehát, hogy az asszír kegyetlenség el?l a „nem semita nyelvet” beszél? subar-babiloni és mitáni nép ide, észak felé összpontosítja er?it.
Ezt a néptömeget azonosítja a szakirodalom azokkal a „médekkel” , akik Kr. e. 612-ben földig rombolják Ninivét és ezzel véget vetnek az asszír uralomnak. Egyedül a médek voltak elég er?sek ahhoz, hogy legy?zzék az asszírokat?
Ugyanis egyáltalán nincsen tisztázva az, hogy kiket kell érteni a British Museum B. M. 21901. sz. Káld Királyi Krónika ékiratában feltüntetett „mat ma-da-a” és „mat ma-na-a” nev? népeken, akiknek vezérük - a szintén nem tisztázott „Umman-manda”. (A tisztázást segítheti egy újabb adat, a Kr.e. 673. cím (BK) alattiak áttekintése a szkítákról. A felvetés annál is elképzelhet?bb, hiszen a szkítákról tudjuk, Kr. e. 673-ban is a környéken csatáztak - akkor az asszírok oldalán.)
Mindenesetre nem lehet elenyész? népecskér?l beszélni, hiszen a ninivei gy?zelmet, Asszíria bukásának dönt? ütközetét, amelyr?l a történelemírás úgy tudta, hogy a „babiloni csapatok gy?zelme” volt, ezt a „mat ma-da-a” és „mat ma-na-a”-i nép egyedül nyerte meg. Egyedül gy?zte le az asszírokat, mert Nabopolasszar bábeli serege elkésve érkezett. A csata után jött meg és egyetlen tevékenysége az volt, hogy a „mat ma-da-a” -iak becsületességével két részre osztott zsákmánynak a felét átvegye, mint szövetséges. (Ugyanez történik Kr.u. 627-ben Bizánc alatt az avar Baján-fi és a perzsák esetében is, - mint olvashatjuk majd az említett évszám címe alatt.) Ma médeknek nevezik ?ket - de szerintem ez a nép szoros kapcsolatban állt fajilag és nyelvileg a mitáni-káld-subar szövetséggel és a szarmatákkal, hiszen Plinius a szarmatákat a médekt?l származtatja és Herodotos szkítáknak ismeri el ?ket. Itt nem az a fontos, hogy a népek eredeti megnevezéseit találjuk meg, hanem az, hogy a Mezopotámiából kivándorlottak útját követni tudjuk. (Hogy is van ez? A méd - mat ma-da-a - szkíta fajilag és nyelvileg szoros kapcsolatban van a mitáni - káld - subar - szarmata és méd - szarmata és szkíta népekkel? Lehetséges, hogy ebben az önmaga körül forgó működben is megleltünk egy újabb fonalat, és egy nép nevének szinonímáit taglaljuk, nem el?ször? A szerk.)
c) Babilon a maga reformált állapotában sumér marad, hiszen nincs olyan asszír uralkodó, aki ellen Babilon fel nem lázad addig, míg végre Nabopolasszar - csaknem 600 év után meg tudja szilárdítani az évszázados bábeli forradalmak uralmát.
... A háborúknak is más az indítóokuk. Nem területi hódítás, hanem a „kiválasztottság”, az isteni „küldetés” érvényesítése az, ami a tömegeket megmozdítja. És ebben a nagy z?rzavarban egyedüli nép a „subar”, mely a legrégibb tradíciók letéteményese és így tiszteletet kap minden testvér népét?l, mert azok még tudják, hogy kik a subarok.

BJF. I.
109.o. -tól
Kr.e. 1530
Babilonban II. Burnaburiás autonóm területnek kénytelen elismerni a kasszu katonai parancsnokot, IV. Puzur-Asszurt.

PV
Mezopotámia
Kr.e. 1520
A Santorin (Théra) vulkáni felrobbanása. A lakosság egy része észak felé húzódik, az Égei világ súlypontja Mikénébe helyeződik át.

A folytatást az eredeti linkről tegyétek.
#9528

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Oldalmegjelenítési idő: 0.325 másodperc
endeel