file Magyar történelmi útmutató

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

#4825

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Pilis

-
... ti_Hirhalo
-
... ti_Hirhalo
-
... ti_Hirhalo
-
... ti_Hirhalo
#4821

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

> istvandr.kiszely.hu/ostortenet/index.html - istvandr.kiszely.hu/ostortenet/index.html
Kiszely István: A magyar nép őstörténete
TARTALOM

# Előszó
# Bevezetés
# Írott források, amelyekből ismereteket szerezthetünk a magyarok elődeiről és a magyarokról

Kínai források a hunokról
Türk, tibeti és mongol írott történeti források
Szír források
Örmény és grúz források
Muszlim források
Középiráni és perzsa nyelvű források
Oszmán-török írott források
Görög nyelvű források
Szláv nyelvű források
Latin nyelvű források
# Magyar krónikák A magyarok nevéről
# A magyarok nyelvéről
# Elméletek a magyarok eredetéről
# A magyarok és a kelet-kutatás
# A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok

Az ázsiai hunok
A hunok kultúrájáról
A zsuanzsuanok, a türkök és az ujgurok
Attila nagykirály
# A hun-magyar és a hun-székely azonosság és rokonság kérdése A magyarok őseinek szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutásuk előtt

Turán
Az ősmagyarok kaukázusi szállásai
Magna Hungaria
Levédia
# Etelköz A magyarok honfoglalása, azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése
# Az új haza
# A honfoglalás és a magyarság megítélése

Nemzeti (hagyományos) megítélés
Irányított (tudatos) elferdítések
# A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben A magyarság keleti elemei

Az avarok
A török kazárok és a kabarok
A kálizok, a böszörmények és a bercelek
A szabírok (szavírok
Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök
Az úzok vagy oguzok
Az alánok (ászok, jászok)
A szkíták (szittyák) és a szarmaták (masszagéták)
# A szlávok Székely-, csángó-, palóc-, besenyő- és jász-magyarokról a Kárpát-medencében

A székelyek
A csángók
A jászok
A kunok
A palócok
A matyók
A besenyők
# A hajdúk A Kárpát-medencébe betelepített és betelepült népcsoportok
# A magyar ember (A magyarság embertanáról)

A magyarság antropológiája
Marker-gén vizsgálatok
A magyarok európai megítélése és tulajdonságai
# A honfoglalás- és Árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk Kőbe vésett és fába írt történelem

Az ősi magyar írás kutatása
Rovásemlékek a magyarok őshazájából és átmeneti szállásaik területéről
# Rovásírás-emlékek a Kárpát-medencébol és szomszédságából A magyar népzene és annak eredete

Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról
A kínai, az ujgur és a jugar zenérol
Milyen a magyar népzene?
A magyar népzene stílusai
# A magyar népdalok formái Ősi magyar népi hangszerek eredete és párhuzamai
# Az ősi magyar néptánc

A magyar néptánc felfedezése
A magyar néptánc sajátosságai
# magyarországi néptáncdialektusok Az ősmagyarok hitvilága

Az ősmagyarok vallásáról
A belso-ázsiai nagyállattartó lovas népek vallása
Sámán vagy táltos?
A totemzimus
A magyarok ősvallásának kutatásáról
A honfoglaló magyarság istenhite
# ősvallásunk egyes elemei Ősköltészetünkrol és a magyar népmeséről

# A magyar népmese a történeti korban Őseink játékai
# Őseink szent állatai: a turul és a griff

A turul
A madarak szepere őseink hiedelemvilágában
A griff
# A daru Az ősmagyarok háziállatai

Az állatok háziasítása és a történeti állattan kialakulása hazánkban
Őseink lovairól
A szarvasmarha
A juhokról (birkákról)
A sertés
A baromfiak
A magyar kutyafajták
A teve-kérdése
Méhészet őseinknél
Állattartás őseinknél
# A vadászatról és a solymászatról Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a kékfestő-batik, valamint a mézeskalács

A nemezelés
A kékfestő
# A mézeskalács Népművészetünk egyik gyakori alapeleme: a tulipán

A tulipán Kárpát-medencei és ázsiai előfordulása
# A magyar tulipánmotívum eredete Kopjafák
# Ősi magyar népművészeti stíluselemeink

Ősi magyar hitvilág Európa szívében
Ősi magyar népművészeti stíluselemek
# Az ősi magyar kultúra továbbélése népművészetünkben A székelykapu
# Őseink házai
# Honfoglalóink temetői (Őseink temetkezési szokásai)
# Az ősmagyarok földművessége

# Ősi termesztett növényeink Őseink mesterségei

# Társadalmi szervezettség és rétegzettség az ősmagyaroknál Őseink társadalmi rétegzettsége

# A szellemi élet Az ősmagyarok konyhája

A magyar ételkultúra gyökere: a belső-ázsiai népek ételfilozófiája
A belső-ázsiai jugarok ételkultúrája
# Őseink főzési technikája; ételei és italai Az ősmagyarok viselete

Őseink öltözéke
A férfi-viselet
# Őseink női viselete Az ősmagyarok fegyverzete

Az íj és a nyilak
A lándzsa és más fegyverek
# A lovasnépek és a közelharc A titkok koronája (a Magyar Szent Korona)

A Szentkorona Tan
A Magyar Szent Korona és megítélése a történelem folyamán
# A koronázási jelvények Epilógus
#4812

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

#4750

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

jA Dreamspell Calendar jelentése
írta: Gary M. Cook
Bevezetés
A Dreamspell Calendar egy spirituális eszköz, amely csak mostanában került elő. A Maya naptárral van szoros kapcsolatban (ámbár a két naptár nem azonos). A legfontosabb hasonlóság a két naptár között a természetben előforduló energia-ciklusok felismerése. Ezek az energia-ciklusok jól ismertek az ősi Mayák előtt és az idő természetével kapcsolatos bölcsességük többségét tartalmazza a naptárjuk. Az ősi Mayák értették az idő ciklusokon keresztüli létezését. Tanulmányozták és feltérképezték a Föld Anya, a Hold, a Nap, a Fiastyúk, a Galaxis és az Univerzum ciklusait. E ciklusokról Ők tanítottak a legtöbbet nekünk.
Elkészítettem ezt a dokumentumot. Erősen belém ivódott ez a tudás az 1995-ös évi tavaszi napéjegyenlőség óta. Igényem nem az egész tudásra vonatkozik, csak az, hogy a nézőpontom korrekt legyen. Az a véleményem, hogy bármely kérdéssel kapcsolatban egy válasz vagy nézőpont nagyon korlátozott. Mindannyiunkat korlátoznak a hiedelmeink. A figyelmeztetésem vagy szándékom ezen információ bemutatásával az, hogy megkérdőjelezhesd a saját hiedelmeidet. É nem akarom azt, hogy kényelmetlenül érezd magad vagy gyötrődj. Azt szeretném, ha teljes mértékben szeretettel fordulnál magad felé. A Teremtő mindannyiunkat unikumnak, egyedi perspektívákkal alkotott meg.
Az egyiptomi, a Julianus, a Gergely, a Maya és a Dreamspell naptár általános bemutatása
Közel 6000 évvel ezelőtt, az ősi egyiptomiak kifejlesztettek egy naptárt, amely 12 harmincnapos hónapot tartalmazott plusz az ünneplés 5 napját. Július 27-én kezdődött ez az ötnapos ünnepség Osiris, Horus, Seth, Isis és Nephtys születésének tiszteletére. Augusztus elsején kezdődött az újév. Az ősi időkben az év kezdetét a Sirius és a Nap azonos helyen történő felkelése jelezte.
I.e. 46-ban, Julius Caesar megkérte Sosigenes asztrológust, hogy egy egységes naptárt fejlesszen ki, hogy minden általa ellenőrzött területen azonos naptárt használjanak. Sosigenes felállította a Julianus naptárt, mely 365 napból állt és minden negyedik évben volt egy extra szökőnap. Ez az ő azon megfigyelésén alapult, hogy egy év 365 nap és hat óra hosszú. A Julianus naptár 12 egyenlőtlen hónapra osztott, amely nem túl jól illeszkedett a hold-ciklushoz, de ezt - mint nem fontos körülményt - nem vették figyelembe. Augustus cézár megváltoztatta a hatodik hónap nevét augusztusra és elvett egy napot a februárból és hozzáadta augusztushoz, amely így 31 napos lett. Azt akarta, hogy augusztus ugyanolyan hosszú legyen, mint a július, amely a nevét Julius cézártól kapta.
Ahogy az idő telt, és az asztrológusok megfigyelték, lemérve az időt egyik tavaszi napéjegyenlőségtől a másikig, hogy az év kissé rövidebb, mint 365 nap és 6 óra. 1990-ben, a szoláris évet 365 nap, 5 óra és 45,5 percre kalkulálták. A keresztény egyházban, a Húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnapon ünnepelték. A Julianus naptárban lévő csekély hiba eredményeként a Húsvét napja csúszott.
I.sz. 1582-ben, Gergely pápa tizenharmadszor változtatta meg a Julianus naptárt. Kihirdette, hogy október 4. utáni nap 1582-ben október 15-e lesz, ezzel kidobva 10 napot a naptárból. Változtatott a naptáron továbbá úgy, hogy a századfordulóra eső szökőéveket elhagyták, kivéve a 400-zal oszthatóakat. Ez a naptár vált Gergely naptárként ismertté.
Ma a világon a Gergely naptár dominál. Ez a naptár 12 változó beosztású hónapból áll és nincs látható kapcsolata egyetlen természetesen előforduló ciklussal sem. Ezt ha szándékosan alkalmazzák, akkor elszakítják azokat, akik használják a Természettel való kapcsolatuktól. Sajnálatos módon az emberek nagy többsége a Földön ma nagyon szorosan kötődik ehhez a naptárhoz. Minden törvény és pénzügyi tranzakció ehhez a naptárhoz kötődik.
A mayák naptárjukat sokkal korábban fejlesztették ki, mint ahogy a Julianus vagy Gergely naptár létezett. A maya naptár a természetesen előforduló energia-ciklusokon alapul és szoros kapcsolatban áll a Föld Anyával, a Nappal és a Fiastyúkkal. Mert a mayák tisztelték a Föld Anyát és az energia-ciklusokat, amelyeket itt bemutatunk, kapcsolatban álltak e ciklusokkal. Rendelkeztek azokkal az információkkal, amelyek a modern emberek számára nem hozzáférhetők, mert a modern embereket extrém módon korlátozzák hiedelem-rendszereik.
A mayák tudtak sok olyan ciklusról, amely a Földön előfordul. Felismerték az energia 13-napos ciklusát, amely a galaktikus forrásokból származik. Ismerték a 20-napos energia-ciklust, amely a Napból származik. Tanulmányozva a ciklusokat és egymással lévő összefüggéseiket, a mayák a földi élet egy olyan megismeréséhez jutottak, amely messze működőképesebb, mint a mi modern hiedelmünk. Szerencsére ez a tudás elérhetővé vált számunkra, hogy közreműködjön a mi természeti harmóniához való visszatérésünkben.
A maya naptár működése túl van azon, amit mi egy naptárról gondolunk. Ez nem csupán egy módszer a hét egy napjának vagy egy barátunk születésnapjáig hátralévő idő hosszának a megtalálására. Nagyon gondosan megalkotott térképe ez a Természetes Idő ciklusainak, a ciklusokon belüli ciklusoknak. A maya naptár sokszintű. A naptár bázisszintén, ez a napi ciklusokat térképezi fel, magasabb szinteken az idő nagyobb blokkjait. A legmagasabb szinten a 26.000 éves Nagy Évet (a Nagy Ciklust) tartalmazza, a naprendszerünk Alcyone, a Fiastyúk központi napja körüli keringését.
A Dreamspell Calendar formálisan együttműködik a maya naptár alsóbb szintű bölcsességének nagy eljárásával, amelyet a Gergely naptárhoz hozzászokottak számára is könnyű megérteni. Ez is napi kalendárium és hordozza tudatosságunk számára a napi energia-ciklusokat. Úgy tekintem a Dreamspell Calendar-t, mint ami a Gergely naptár mesterséges idejéből segít átmenni ismételten a Természetes Idő rezgésébe és a napi energia ciklusokba.
Pacal Votan és a Telektonon prófécia
#4749

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Vízkereszt


A római egyház Epiphania Domini azaz Az Úr megjelenése elnevezésű ünnepe. /A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte. / A nyugati egyházakban e naphoz kötik a háromkirályok vagy keleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatását a kis Jézusnál. Ezért január 6-át a Háromkirályok napjaként is emlegetik. A vízkereszt elnevezés pedig - a szintén e naphoz kötött - Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A szentelt víz ugyanis sok mindenre használható az év folyamán. A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. Ennek a szokásnak koleda, vagy koledálás a neve. Az ünnephez tartozott a Háromkirályok megjelenítése: a Háromkirály-járás is. Mint az év sok különleges, ünnepi alkalmához, ehhez a naphoz is kapcsolódott időjárásjóslás.
Háromkirályok

Napkeleti bölcsek, csillagjósok voltak, de királyként is emlegetik őket. Korábban több ószövetségi prófécia utalt arra, hogy a Megváltó a pogány világ fölött is át fogja venni a hatalmat. Ezeket a próféciákat teljesíti be a háromkirályok története. Róluk csak Máté evangélista szól, nevük, etnikumuk, látogatásuk idejének közelebbi meghatározása nélkül. Órigenész az ajándékok számából következtetett arra, hogy hárman voltak, de kutatók szerint a hármas szám szimbolikus jelentésű is. Utalhat a Szentháromságra, vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára). Vannak, akik Noé három fiának (Sém, Hám, Jafet) leszármazottait, s így a három bibliai népcsoportnak (semiták, hamiták, jafatiták) képviselőit látják a három királyokban. Szimbolizálhatják egyes vélemények szerint a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Nevüket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a IX. század óta említik. Hogy a három királyok melyik csillagot követhették, erről sokféle elképzelés van.
Szentelt víz

A templomokban megszentelt vízzel összefüggő hiedelmeket az egyház is erősítette. Nagy szerepet kapott az ember és állatgyógyításban is. Még Vízkereszt napján beszentelték vele az állatokat, megitatták őket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. Hasonlóképpen magukra is locsoltak a vízből, rontás, betegségek, himlő ellen. Az Ipoly mentén a ház földjét meglocsolták szentelt vízzel, hogy Isten áldása legyen a házon. Az esztendő során pedig megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek, és a vihar elűzésére is.
Koleda

Újévtől Háromkirályok napjáig tartott a koleda, vagyis a házszentelés, később egyszerű jókívánságmondó szokás. A házszentelésre már Mátyás király korából is vannak adatok. E szerint Vízkeresztkor a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A koleda ennek a korai egyházi gyakorlatnak a kiteljesedése. Nyitra megyében például a pap, a kántor az egyházfiak és a ministránsgyerekek mentek el minden házhoz. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (G+M+B), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat. Egyúttal adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. zsák diót, lisztet, szalonnát, kolbászt.
Háromkirály-járás

Főként a Dunántúl déli részén ismeretes ez a szokás. Egykori teljes alakjában cselekménye a következő: a/ a főszereplők Gáspár, Menyhárt, Boldizsár (három király), Heródes, valamint (ha volt) a katona és az angyal bemutatkozása. b/ Heródes, a betlehemi gyerekgyilkos jelenete, viadala az egyik királlyal c/ a Csillag kiugratása ( a csillag egy rugószerű keresztezett fára volt rögzítve, össze lehetett húzni és ki lehetett nyomni, a végén szita volt, kívül beragasztva, nagy arany csillag tündöklött rajta, bent középen gyertya volt, amit a házba érve meggyújtottak.) d/ az ajándék kérése és átvétele. A korábban vízkereszti házszentelés részeként szereplő Háromkirály-járás mára önálló adománygyűjtő, jókívánságmondó szokás lett és általában leegyszerűsödött.

Mai betlehemes játék

Időjárásjóslás Vízkeresztkor

Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú lesz a tél. Hideg idő esetén korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A jugoszláviai magyarok szerint, ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák, ha hideg van, rossz termésre lehet számítani. Ha a szél fúj, szerencsés év lesz. Ha fagy, soká fog tavaszodni, ha enyhe az idő, akkor hamar jön a tavasz.
#4740

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna:

Magyar Hiszekegy

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.

Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!

Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.

Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.

Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.

Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.

Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
#4739

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 3274

pamag válaszolt a témára: Re: Magyar történelmi útmutató

Ági kérésére (de a kép nem jön át sehogyse):

Halottak Napja, vagy Ősök Napja?
2009. november 01. 18:44
vadkörte - HunHír.Hu

November első napjaiban megrohamozzák az emberek a temetőket. Csakhogy ott nem sokan laknak. Az ősök elsősorban a szívünkben élnek. A mai, eltorzult világban nagyon kevesen ismerik a magyar népek és törzsek eredeti hagyományait, amelyek az elődökre, ősökre vonatkoznak. Következzék most egy leírás ezekről, amely írásban már sok-sok éve nem jelent meg. Ugyanis az erről szóló írásokat először a Habsburgok, majd a kommunisták megsemmisítették, leginkább elégették vagy összetörték. Az igazi történelemkutatók eredményei pedig csak kevesekhez jutnak el.

A Mindenszentek a katolikus egyház ünnepe, amit az eredetileg Ősök (Emlék)Napja helyett vezettek be. Rengeteg eredeti ünnepet emelt át a zsidó-keresztény egyház a néphagyományokból, ezzel is kisebbítve azok valódi szerepét. Ráadásul a multikulti jegyében holnap a Hősök-terén nemzetünk nagyjai megtekinthetik az amerikai hagyományok szerinti torzult bohóckodást is. Ez a nemzetrontó stratégia része, hiszen biztosan lenne más helyszín is az amerikai „néphagyományok” bemutatására, de úgy látszik nem akartak mást keresni. Erre megvan a - mindenki által pontosan ismert - okuk.

A rabszolgának kiszemelt népek városba kényszerítésének köszönhetjük a legtöbb hagyományunk eltűnését. Egy panelházban semmiféle lehetőség nincs átélni azt, amit apáinktól, anyáinktól tanultunk. A kapcsolat teljesen és tökéletesen megszakadt a Természettel. Anélkül pedig az ősökkel is megszakadt a kapcsolat. Ugyanennek az eredménye az is, hogy a közismerten harcos magyar nép egy plázázó, semmire sem alkalmas, a végletekig sanyargatható masszává lett. A néhány kivételtől eltekintve, akik mára már felébredtek. De az ősi hagyományokat közülük sem mindenki ismeri.

Régen nagy becsben tartották a kalendáriumokat. Még annak ellenére is, hogy már az 1970-es években sem tartalmaztak semmi lényeges információt. A kalendáriumok eredetileg tartalmazták minden napra a szokásokat, és a jóslatokat is. Sajnos írásos kalendárium egyetlen sem maradt fenn. A XIV-XV. századból származó kalendáriumokat ugyanis Kun(Kohn) Béla, majd Rákosi és Kádár legényei elégették. Sok más - a hagyományaink szempontjából lényeges – írásos dokumentummal együtt. A rovással lejegyzett hagyományokat pedig összetörték, és ha éghető volt, akkor azokat is elégették.

A kalendáriumok leírják, hogy hogyan kell emlékezni az elődeinkre. Akiknek sokat köszönhetünk, többek között azt, hogy megtartották számunkra ezt a földet. Amit mi – hiába is akarnánk kisebbíteni vétkünket – kiárusítottunk. Az mindegy, hogy ki tette, aki hallgatott és nem emelte fel a szavát – és ami a lényeg: fegyverét – ellene, ő ugyanolyan vétkes.

A hagyomány szerint – amit ma már csak néhány tudó ismer – ünnepi ebéddel kezdődött az Ősök Napja. Némelyik vidéken viszont már a hajnalt is együtt köszöntötték elődeikkel az ott élő népek, törzsek. Megint mások már az előző nap estéjén ünnepélyes keretek között elkészítették és felállították az ősök emlékére az oltárt. Amit azért nevezünk így, mert a jelenlegi ismereteink szerint leginkább egy oltárhoz hasonlít. Az oltárra tettek az előző év terméseiből egy válogatást, mégpedig a második legjobbat, az első ugyanis az istenpárt illette. Persze sok különbség nem volt az első és a második minőség között. Az így felhalmozott finomságok nem vesztek kárba, ugyanis a hagyomány szerint azokat közösen elfogyasztották. Meghívták az asztalhoz a Teremtőt a különféle termény-ünnepeken, az Ősök Napján viszont a családból eltávozottakat invitálták meg. Mindig terítettek is nekik, külön terítékkel.

Az első-, másod-, harmad- és negyedfokú elődöknek (dédszülőkig) tettek terítéket, bár egyes vidékeken csak addig, amíg élt valaki olyan a családból, aki találkozott velük és emlékezett is rájuk. Ahol ebédnél kezdték az emlékezést, ott annak alkalmával sorolták fel őket először, ahol már előző este emlékeztek rájuk, ott már előző napon is megtették. Ugyanis a magyar népek hagyománya szerint (ami ebből a szempontból azonos sok más kultúra hagyományával) az ünnepnap az előző nap napnyugtától kezdődik, és az ünnepnap utáni napkeltéig tart. Ez az időtartam nagyon sok másban is megnyilvánul, például a böjtnapokat is így számolták, de nagyon sok más jeles napot is.

Mária Terézia utasítására kezdték meg eltörölni a hagyomány ezen elemét, és a Habsburgok tőle kezdve intenzíven, minden eszközzel és módszerrel igyekeztek kiirtani a nemzet tudatából. Utódaik, a zsidó-kommunisták pedig a még megmaradt információkat igyekeztek kitörölni az emberek agyából. Mivel a nemzetrontók nem értek fel az igazi Tudókkal, ezért ez nem sikerült nekik. Szerencsére még sok más sem, bár a Tudók nem írják le ma sem az ismeretanyagukat, hiszen annak egy része csak szóban adható át. Viszont nagyon kevesen vannak, akik tanítványnak jelentkeznek, hogy majd rajtuk keresztül továbbadják a Tudást, ezért jelenleg úgy látszik, hogy a lényege – ami a különféle eljárásokat pontosan leírja - el fog veszni. A hagyományőrzők nagyobb része csupán a módszerekre-eszközökre és azok használatára kíváncsi, a hozzájuk járó tudnivalókra nem.

Az Ősök Napja az enyészet havának (november) első napján kezdődött, de csak azoknál, akik a teljes rituálét elvégezték. A javasok szerint azért, mert a hónap első napján nem volt szabad állandósult dolgokkal foglalkozni, mert az kihatott az egész havi teljesítményre. A (munka)nap addig tartott, amíg a sötétség beállt, ugyanis a sötét már egy köztes időszaknak számított, amikor az ember már kevéssé foglalkozik a „világi” dolgokkal. Ekkor nyitottabbá válik a nem fizikai lét felé is.

Először kitakarították a házat, előkészültek a vacsorához és a terítéshez. Ezt még világosban elvégezték, és úgy várták, hogy besötétedjen. Miközben lement a Nap, a család tagjai megtisztálkodtak, majd ünneplő ruhába öltöztek. Amikor a család felállította az emlékező oltárt és megszólították sorban az ősöket, akkor mindenkiről elmondták azt, amire emlékeztek róla, és ahogyan emlékeztek rá. Ezután megtisztálkodtak, ami általában arc- és kézmosást jelentett. Így, tisztán fogtak hozzá, hogy összegyűjtsék a közös ősök – a hősök - emlékére állított oltárhoz szükséges dolgokat. Az általában a külön erre a célra készített vagy vásárolt mécsesek megtöltését jelentette, amelyeket korábban - még napvilágnál – megtisztítottak, és egyes vidékeken meg is szentelték – ahogy a mai fogalmaink szerint nevezni lehetne azt az eljárást. Egyes vidékeken gyertyát is áldoztak az ősök szellemének.

A mécsesek megtöltését a fáklyák elkészítése követte. A fáklyákat a családi tűzhelyből kivett parázsra rakott, direkt erre a célra félretett fával élesztett tűzön gyújtották meg. A fákat meghatározott sorrendben rakták a parázsra, a sorrend a Tudók egyik le nem írható titka, ugyanis a sorrend segítségével sok mást is el lehet érni. A tüzet valamilyen agyag-vagy fémedényben élesztették. Viszonylag nagy tűz volt, és hagyták teljesen leégni, mert a hamuját félretették és akkor használták fel, amikor az ősök segítségét kérték, vagy a figyelmükbe ajánlottak valakit vagy valamit.

A fáklyák meggyújtása után – ami este 7 órakor volt szokásban – elmentek az ősök emlékére emelt emlékműhöz, vagy ha az nem volt, akkor a Boldogasszonynak (Anyaistennek) emelt emlékhelyhez, és a fáklyákat leszúrták a földbe. Ha nagy tudású táltos vagy más Tudó volt a körükben, akkor általa előzőleg felrajzolt alakzatot alakítottak ki a fáklyákkal. Ezután énekszóra és ritmushangszerekre (vagy tapsra, lábdobogásra) táncoltak. Először a lányok, aztán a legények. Végül a közös tánc következett, amiben már a házasok is részt vettek. Először gyors táncot jártak, de a végére egészen lelassultak.

Fél kilencre be kellett fejezni minden hangoskodást, mert akkor jöttek el az emlékezés percei, amelynek során az ősök – néha mindenki által érezhetően, én nagy ritkán valamennyire láthatóan is – megérkeztek közéjük. A tánc szerepe a szellemi világ tagjainak viszonylagos fizikai megjelenéséhez szükséges energia átadása volt, ezért tudtak érzékelhetően megjelenni az eltávozottak. Ebben a félórában egyfajta közös, vezetett meditáció zajlott. Ezután mindenki meghívta a saját ősét az asztalához (akinek kihalt a közvetlen családja, az szabadon csatlakozhatott bárkihez, aki valamilyen fokon rokona volt), és hazaindultak vacsorázni. Tehát a „megidézték az ősök szellemét” nem csak amolyan szólás-mondás volt, hanem valóban megtörtént dolog.

Kötött szabályai voltak a vacsorán elfogyasztott ételeknek. Először nyerset ettek, ez bármiféle zöldséget és gyümölcsöt jelenthetett, amik lehettek akár savanyítottak is. Ezután egy pohárka pálinkát ittak egyes vidékeken, máshol bort vagy valamilyen erjesztett italt. Néhol viszont savanyú tejet. A főtt ételek sorát levessel kezdték, majd sült következett. Ahol nem volt hús – néha előfordult -, ott kását ettek. Ezután következett a lepény, ami egyben a vacsora utolsó éltele is volt.

A vacsora befejeztével egyetlen pohár (kupa) italt ittak, amit az ősök emlékére ürítettek. Ez általában bor volt, mégpedig vörösbor. A bornak csak a felét volt szabad meginni, a másik felét a padlóra kellett önteni. Ahol nem döngölt padló volt – tehát nem tudta beinni a bort -, ott a bejárat elé öntötték a földre. Reggelig arra területre nem volt szabad rálépni, mint ahogy a házban sem volt szabad arra a területre lépni, ahová a bort öntötték. Ezt a szokást az utolsó pohárral a halotti toron is kötelező volt megtartani. Ugyanis így lehetett a borban lakozó élet segítségével – a bor élő „anyag” - kapcsolatban maradni az eltávozottakkal. Persze több szállal kapcsolódunk hozzájuk, de az „emlékezés pohara” ezek közül az egyik legjelentősebb. Amikor még nem ismerték a bort, akkor tiszta, friss forrásvízzel cselekedték mindezt. Abból a forrásból az emlékezés előtt és után három napig nem volt szabad meríteni a család tagjainak. Némely vidékeken az ital első fele járt az ősöknek.

A vacsora lassan, csendben zajlott, vagyis nem beszélgettek hangosan, és nem is viháncoltak. Végig érezték az ősök jelenlétét, és e különleges alkalom (egy évben csak kétszer fordult elő) nagy megtisztelés volt az élők és az eltávozottak számára is. Énekelni szabad volt – sőt egyes vidékeken kötelező is -, de csak a hallgató nótákat.

Evés után mindenki tiszta vízben megmosta az arcát és a kezét, majd a vizet eltették, hogy tavasszal ezzel locsolják meg először az elültetett palántákat. A halottakat mindig vágott virággal tisztelték meg, amit a sírhantjukra, síremlékükre helyeztek. Ugyanis a vágott virág néhány órán belül haldokolni kezd a levágása után. (Ha vízbe teszik, azzal a haldoklást hosszabbítják meg, aminek a virág nem örül, és nemhogy nincs haszna, hanem kifejezetten káros.) A haldoklása közben a virág eltávozó életenergiája a nép hite szerint táplálja az elhunytat, erőt ad neki, legyen bárhol, bármelyik világban. (Ez azt jelenti, hogy ha valaki már újra leszületett valahova – a magyarok régi hite szerint nem csak a Földre lehet születni, hanem más bolygókra is, akár a Naprendszeren kívülre is – akkor is lehet neki így erőt adni. Köszönetképpen azért, amit a családért tett.) Ezt a hagyományt értelmezték félre a középkorban az angol és a francia „művelt” nemesek és uralkodók, de leginkább az udvartartásuk. Ugyanis akkortól fogva adtak letépett vagy levágott virágot a nőknek. Ez akkor történt, amikor eleve reménytelen volt a szerelem. Az érzelmek halálraítéltségét fejezték ki vele. A tudatlan udvaroncok jópofa dolognak tartották – anélkül hogy ismerték volna ez értelmét és a hatását -, és elterjesztették egész Európában, ami nagy hiba volt. Évezredekkel korábban Ázsiában is szokásban volt a vágott virág egy ideig, de aztán rájöttek a tapasztalataik alapján, hogy nem jó ötlet. Az egyiptomi kultúra virágzásának végén ott is szokásban volt, és ők is rájöttek, hogy nem jó ötlet. Buta dolog vágott virágot adni egy élőnek.

A mécsesek, gyertyák, fáklyák, tüzek gyújtása arra szolgál, hogy világítást biztosítson a szellemvilágban élőnek. Azt ugyanis kevés hagyományból lehet kihámozni, hogy a fizikai lét után nem egyenesen megy a lélek a kapuhoz, hanem egy olyan „területen” kell először átmennie, ahol sötét van, és nem könnyű a terep. Talán egy sűrű, bokros, hideg, nedves erdőhöz lehetne hasonlítani, ahol a nedvesség még ragad is. Erről nem szoktak említést tenni a túlvilágról szóló leírások, mert aki ott átmegy, ő nem büszke arra, ami ott történik. Ugyanis ott kezdődik a számla kiegyenlítése. A fizikai létben megcselekedett dolgokért egy időt mindenki eltölt ott, még a szent életű remeték is, hiszen ők sem annak születtek. Ez a tér teli van mindenféle lénnyel, a legocsmányabbtól (pl. a zsidó Lantos) a legrémisztőbbig mindenfélével. Itt belefutni a sötétben egy rusnyaság karjaiba nem lehet kellemes.

Akinek halálközeli élménye van, ő szinte azonnal a szellemlét kapujához kerül, és ezt az átmeneti részt nem is látja, bár volt már rá példa. A fizikai világhoz ez van legközelebb, viszont amikor az ősökre emlékezünk, akkor nekik nem kell megállniuk itt amikor hívásunkra eljönnek hozzánk. De át kell kelniük a területen. A különféle fények meggyújtásával az útjukat segítjük. A haláluk után közvetlenül úgy, hogy fényeket gyújtunk nekik a fizikai világban, amikor pedig jönnek, akkor az utat világítjuk meg nekik. Ugyanis a túloldalról a fények is másként látszanak, de a lényegük nem veszik el.

A vágott virágból az Ősök Napjára koszorúkat is fontak. Ezeket a virágokat hagyni kellett megszáradni. (Többek között ezért sem tették vízbe őket.) A temetés után a sírokon megszáradt virágokkal, koszorúkkal együtt egy halomba rakták a fáklyákból megmaradt el nem égett fáklyanyeleket, fáklyamaradványokat is, majd az egészet meggyújtották. A hamut a parlagon hagyott földeken szórták szét.

Az Ősök Napján mindenkinek ágyba kellett lennie éjfélre, sőt ajánlatos volt el is aludni. Ugyanis nagyon sokak léptek kapcsolatba álmukban szeretteikkel. Ezen az éjszakán az is előfordult – viszonylag gyakran – hogy a szülők a már felnőtt gyermekük álmát vigyázták egész éjszaka. Aki ezen az éjen felkelt, ő gyakran beszámolt arról, hogy tisztán érzékelhető volt a jelenlétük. Az elődök ezen az éjjelen álmok segítségével adták át tudásuknak azon részét, amit nem lehetett szavakkal elmondani. Ugyanis az érzékeléssel kapcsolatos dolgokat nem lehet pontosan leírni szavakkal. Az ízeket, illatokat, szagokat, tapintással érezhető dolgokat, a hőmérséklettel kapcsolatos dolgokat csak ezen a módon lehet átadni. A Tudóknak van erre még más módszerük is, de a túlvilágról idelátogatók számára csak ez az egy módszer használható.

Az elődök átadták azokat az ismereteiket is, amiket életükben nem tudtak átadni. Vagy azért mert nem volt kinek, vagy azért, mert nem volt alkalmuk rá. Másnap napkelte előtt egy órával fel kellett éleszteni a tüzet, hogy fénye világítson a hazatérőknek. Gyakran előfordult, hogy ha vizet tettek a tűzhelyre forrni, akkor a szellemlények beleálltak a gőzbe, és többé-kevésbé láthatóvá váltak. Így búcsút inthettek az itt maradottaknak.

Ez a szokásleírás saját gyűjtés, évtizedek alatt kaptam meg az egyes elemeit a Tudóktól. Egységbe rendezni is Tudók segítettek, valamint a hagyomány egyes elemeit és azok okait megérteni is. A különféle események dátumához minden nemzetnél kötődnek emléknapok, amelyek némelyikén a hősökre, az előttünk élt ősökre emlékezünk. Akkor is a fentihez sokban hasonló eljárást ír elő az ősi hagyomány, bár a tánc egészen más formában zajlik ilyen alkalomkor.

Mindezeket az élményeket azok még átélhetik, akik ismerik és gyakorolják az elődök emlékezetének tiszta hagyományát. Ez a városi ember esetében ki van zárva, és a „keresztény” egyházak dúlásának köszönhetően falun sem lehet már látni ilyet, csak elvétve. Ezért is kényszerítették be az embereket városokba, és ezért is verték szét a családokat – mára már szinte teljesen -, hogy ne tudjuk közvetlenül átvenni őseink tudását, ne tudjuk segítségüket kérni és elfogadni. Ugyanis a lenyomatuk – ezt úgy mondják az irodalomban: a lábuk nyoma – itt marad, és szülessenek később bármilyen formában, itt akkor is hatni tudnak azon keresztül. De csak akkor, ha hívjuk és kérjük őket. Úgy, ahogy a hagyomány előírja. Mert csak úgy lehetséges.
#4410

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

  • Hozzászólások: 1747

Ági létrehozta a témát: Magyar történelmi útmutató

A fórumon már nagyon sok témát indítottunk.
Kezdeményezésemre megindult egy úgynevezett politikai is. Ezt szeretném visszavonni. Nem szeretnék politizálni.
Viszont elengedhetetlenek érzem, hogy több írásomat, ill. Magdika írásához magyar vonatkozású dolgokat is megemlítettünk, ezen részek elkallódtak, ill. nem mindig kerültek egy tárba.
Az áttekinthetőség miatt itt a fórumon tesszük tehát ezt a témát közzé.
Bizonyosan leszek olyanok, akik azt mondják ez politika. Ha a görög mitólogia és ókori történelme politika, akkor a magyar is. Ennek megítélése egyéni.
E fórum témának címe: MAGYAR TÖRTÉNELMI ÚTMUTATÓ

Az iskolai tanulmányok során is vannak ajánlott kiegészítő olvasmányok.
A görög kultúra igazi megértéséhez meleg szívvel ajánlom majd ezen írásokat, tanulmányokat.
Nem szeretném, ha politikai hozzászólásokat tennétek fűznétek hozzá. Maradjanak meg ezek a történelmű dokumentumaink ugyan olyan írásokként, mint ahogy a görög témájú leírások. Azt sem támadtátok. Nem véleményeztétek. Csak olvasgattátok és elgondolkoztatok rajta vagy, időnként elérzékenyülve átéltétek a múltat.
Köszönöm, hogy megértitek és betartjátok e külön kérésemet. Várom az esetleges hasonló témájú cikkeket, vagy linkeket.
#4404

Kérjük, hogy Belépés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Oldalmegjelenítési idő: 0.167 másodperc
endeel