2015. február 23.
Panagiában nagy volt a mulatság.
A sziget többi részén az idő ködös és esős volt, így elmosta az ünnep javát.
Útközben készítettünk nektek egy-két felvételt a kedvenc partjainkról.
Agios Joannis és Aliki öblét láthatjátok a fotókon.
Theologosban a rendezvény elmaradt. De a falu mindig örömet okoz mindenkinek. Aki oda betér, a legfinomabb falatokat Kostasnál a Jatros tavernában kaphatja. Mi egy kis kompromisszummal elcsábultunk. A vegetáriánus sült kecskét választottuk húshagyó hétfőn ebédként. Hozzá salátának a gyermekláncfű salátát.
Záróul még egy kis apoktriotikes mulatság immár a televizió műsorából.
Remélem, sikerült a remek karneváli hangulatunkból mindenkinek átadni.
És keddtől kezdődik a a húsvéti 40 napos böjt...
2015. február 22.
Az időjárás nem a legszebb arcát mutatta az ünneplők felé. De kíméletes volt, legalábbis az első napokban.
Párás, enyhe volt az idő péntektől egészen vasárnap délig. Majd esőssé változott.
Péntek este kezdődött Potámjában a karneválzáró ünnepség előestje.
Ilyenkor a vasárnapi főbemutatóból láthatunk ízelítőt. A faluközösség kasszájából történik a szuflaki megvásárlása, mit a falu főterén megsütnek és egy Euróért szétmérnek a vigadók közt. A bor ingyenes. Ehhez járna sok sütike, mit a helyiek sütnek és a közös asztalra mindenki megkínálására elhelyeznek. Ez már évek óta hiányzik az asztalról. Oka talán az, hogy egyre kevesebb a fiatalunk és egye több az idegen a faluban. Idegen alatt főleg az albán származású vendégmunkásokat értem, kik nagyon nagy számban állandó lakosként nagy családokkal laknak a piciny falunkban. Nagyon sok idős őslakos kihalt már, és az ő kezükből kikerült hagyományos ételek főzése is kihalt velük. Inkább turisztikai hagyománnyá alakult hát a potámiai karnevál. A bensőséges hangulata múlóban, azt felváltja a tarvernák üzletszerű atmoszférája. Talán 5-6 év múlva újra megtelünk fiatallal, és ha addig nem veszik el a karneválozó kedv, újra visszatér a régi hangulat.
Péntek este a főtéren tehát a fiataljaink nélkül gyűltünk össze, kevés beöltözött fiatal és sok nézelődő volt.
A vasárnapi nagy mulatságra a szigetről és a szárazföld közeli városából is érkeztek látogatók és beöltözött emberek. Dionüszoszi hangulat uralkodott. "Csángó" népi vulgáris versikék, énekek a politikát és a szerelmi életet célba véve. A mikrofonban elhangzó szövegek nem valók 18 éven aluliaknak, de ezen a napon minden kicsi és nagy hall mindent és nevetnek rajta.
A mulatság végén rákezdett az eső. Sokan a tavernákba szorulva folytatták a mulatságot. A falu mikrofonjából kihangosítva szólnak az ilyenkor szokásos helyi népi karneváli énekek. A következménye a túl nagy energiák felhasználásának, hogy kora délutántól egész Potámia áram nélkül maradt. Se Tv csatorna, se áram. És ki dolgozik ilyenkor. Az esti ügyeletes áramszolgáltatók csak hétfőre hozták helyre az áramforrásokat.
Mi, miután benéztünk Potámiába, elhatároztuk, hogy szigettúrára indulunk.
Épp idejében érkeztünk Rachoniba. Maga a hegyi falu két falurészből áll. A festői környezetű Ágios Georgosból és Rachoniból. Az 1500 lakosú településen szintén kevés fiatal lakik. Ezt adta vissza a karveváli felvonulás képe. Kisgyermekek nem voltak beöltözve. Tömeg sem volt. Viszont a felnőtt emberek nagyszerű hangulatban voltak. Itt idegen nem volt. Sütike és még egy kis közösségi borsós zöldségleves is jutott mindenkinek a mennyei illatú szufláki mellé.
Beszélgettünk mindenkivel. Csíptünk mindenből. Elmókáztunk a 15 felvonuló autóban levő maskarásokkal, majd elindultunk, hogy megnézzük a következő karneválozó falut.
Kaliráchi.
A sziget legszebb karneválja itt volt. Délben kezdődnek a bemutatók, amik normál esetben másfél óra alatt lezajlanak. Azután a körtánc szokott lenni és a tavernás baráti társaságok maradnak a tett színhelyén.
Felkészültünk arra, hogy 3 óra felé a körtáncosok fogadnak majd a falu főterén.
Parkolót alig találtunk. Hatalmas tömeg és sok-sok vidám gyermek. Minden korosztály. Érkezésünkkor épp az 5 évesek egy csoportja tartott színházi előadást. Majd a kiskamaszok táncoltak. Az asztal megrakva 30 féle hagyományos szirupos finomsággal. Nagy-nagy vidámság és a sok fiatal, mind a mi 10 évvel ezelőtti falunk hangulatát idézte fel emlékünkben. Ilyennek kell lenni az igazi karneválnak.
A bemutatók 4 óra felé értek véget. Figyelve arra is, hogy kicsiny gyermekek is vannak, a versikék kicsit finomabb fogalmazásúak voltak.
És a tombola. A szuflákik mellé mindenki vehetett több tombolát is. 1 Euró egy tombolajegy. És mind nyer! Persze, hisz mindenki adott be valamit: ki az otthonról megunt játékát, ki a nem jó méretben vásárolt új ruhát, mit nem vitt cserére az üzletbe, hanem beadta a közösbe. A tombolanyeremények között volt friss hal, volt bárány, kis kecske, egy üveg méz, egy horgolt kis kendő, egy üveg házi készítésű szirupos befőtt. Kinek mije volt, azt beadta, majd gazdát cseréltek a tárgyak nagy-nagy nevetés közben.
A háziasszonyok által készített sütikék még késő délután is az asztalon várták az ital mámorából csipegetéssel kijózanodni vágyókat. Az idő ott kegyesebb volt. Estefelé még tartott a táncmulatság a falu főterén. Pedig a sziget többi részén esett, ill. fent a hegyekben havazni kezdett.
Ma van tiszta hétfő, ahogy ti ismeritek, a húshagyó kedd napja.
Ma Theologos, Skála Maries, Limenária és Panagia ünnepel. Sárkányeregetés, koulomázás és karnevál együtt.
Kicsit késő van már, hogy mindent körbejárjunk. Theologost szeretnénk ma meglátogatni, hogy arról adjak holnap egy kis történetet felétek.
Hronia pollá mindenkinek! Jó koulumázást kívánok nektek is!