A szálláskatalógusunk több kategóriára van osztva. Ez főleg a területi elhelyezkedést jelenti, szállásaink elsősorban a Golden beach, azaz az Aranypart 3,5 km szakaszán találhatók. A hely megjelölése segítség a szállás megfelelő kiválasztásához a vendégeink igényéhez igazodva.
A vendégházaink egyre modernebb stílust követnek, lépést tartva az új divathullámokkal. Ez sajnos azt jelentheti, hogy lassan elhagyják a görög érzést és hangulatot. Emiatt alakult ki egy szigorú szabályokhoz kötött magas kategória. A boutique apartman - butikszálloda. Minden terület számára fontos az adott terület helytörténetének, népi, történelmi, mitológiai kincsének megőrzése, a múzeumokon kívül a vendéglátásban is felélesztve, megjelenítve úgy, hogy a nyaraló számára modern formában élvezhetővé tegye.
Panagia (görögül: Παναγία) egy falu Észak-Görögországban, Thasos szigetén. A falu a sziget északnyugati részén, az Ipsarion-hegy (1204 m) és illés Próféta 1100 méter magas a keleti oldalán, 300 m tengerszint feletti magasságban található. A falu népszerű turisztikai célpont, mivel közel fekszik Potamiához és a Skala Potamia és Skala Panagia tengerparti üdülőhelyekhez, amelyeket angolul Golden Beach-nek , ahogy mi említjük Arany partnak neveznek. A turisztikai látnivalók között szerepelnek a hagyományos görög falusi épületek és a friss víz patakból származó szökőkutak, amelyek forrása az Ipsarion-hegyen található, és e falun keresztül folynak szabad patakként és számos kút forrás által.
Megjegyzés: Az erdőkkel és magas hegycsúcsokkal, mély szurdokokkal, forrásokkal, és kőboltozatos hidakkal tarkított terület néhány legegyedibb hegyi építészetnek nyújt hátteret. E falvu házai, amelyek ebbe a környezetbe illeszkednek, a rendelkezésre álló nyersanyagokból, főként kőből, fából és pala kőből épültek. A régióra jellemző hagyományos építészeti epiruszi stílusban. A mesteremberek és építők nemcsak kőfalú és pala tetős házakat építettek, hanem a házak bejáratát összekötő íves hidakat, lenyűgöző templomokat, helyi macskaköves tereket és sikátorokat, valamint szökőkutakat is. Az eredmény: a falú harmonikusan illeszkednek a természetes környezetbe. A mai napig ezek a kőből épült szerkezetek jól megőrződtek, olyan benyomást keltve, mintha az idő megállt volna, ugyanakkor ösztönözve az építészeti örökség védelmére. A magas hegycsúcsokkal, meredek lejtőkkel, szurdokokkal és patakokkal tarkított, zord domborzat miatt ez a terület nem mindig volt könnyen megközelíthető. Az íves kőhidak, amelyek építőik mesterségbeli tudását tükrözik, azért épültek, hogy összekössék a házakat egymás közt.
Az év utolsó napjaiban mindig érezzük azt a kellemes melankóliát. Egy év elmúlik, és szembesít minket az egész év mérlegével. Mit értünk el végül a magunknak kitűzött célok közül? Sokan megkönnyebbülést érzünk, mert az elmúló év nem volt nagylelkű velünk, és reméljük, hogy az új év bőkezűen megad nekünk mindent, amit csak kívánunk.
Az év utolsó napjaiban már zajlik a jövő évi foglalások dömpingje. Az érkezőket sok érdekesség várja a szigeten. Elérkezett az év utolsó napja. Az óév küszöbén vagyunk, az új év felé.
De álljunk meg még egy kicsit. Az ünnepeink: Ünnepek 2025
Ehhez adok kicsiny kiegészítést. Most egy olyan hagyomány leírását adom felétek kiegészítésként, mit kevesek, mondhatom kiváltságosak szoktak tenni. Szigetlakók főleg. A sziget az elszigeteltség, olykor a csönd, a tökéletes szépségű szépség a magányban. Ezt a napot vannak, kik az alábbi módon töltik.
Január 1-jét Julius Caesar az év első napjaként határozta meg ie. 46-ban.Az újév egy új év kezdetét jelenti, és ezzel egy új élet kezdetét. Az emberek azt hiszik, hogy amikor a régi idő elmúlik, magával viszi minden rosszat, ami volt, és várják, hogy jöjjön az új ajándékaival. Az új év, tele álmokkal, reményekkel és életre szóló ígéretekkel, mosolygóssá, boldoggá, optimizmussal teli megjelenést kölcsönöz. Az emberek tűzijátékkal, mosollyal, kívánságokkal, szépen felöltözve, ünnepelve fogadják. Jelenti reménykedni valami változásban, egy jobb és boldogabb életben. Az újév ünnepe az egyik legősibb ünnep. Sokan úgy vélik, hogy az ókori Babilonban kezdődött, körülbelül 4000 évvel ezelőtt, tavasszal, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első újhold idején. Sok éven át a rómaiak március elsején ünnepelték az újévet. I.e. 46-ban azonban Julius Caesar új, ma is érvényben lévő naptárt vezetett be, aminek következtében január 1-je számít az év elsőjének. Ez a hónap Janus római istenről kapta a nevét, akit mindig két arccal ábrázolnak, az egyik az óévre tekint vissza, a másik pedig az új évre. Szokásai. Újévkor a királypite minden otthonban megtisztelő helye van. Milyen mély gyökerei vannak ennek. Krónikában (az ókori Görögországban Szaturnusz isten ünnepe) és az ókori Rómában a Saturnalia nevű hasonló ünnepen a nők édességeket és lepényeket készítettek, amelyekbe érméket rejtettek. Akinek sikerült, az egyben az év szerencsés is volt! Az ortodox hagyomány ugyanezt a szokást kötött, avagy Vasilopita megmaradt szerencse hozónak. Kötelező minden görög asztalnál. Családonként, baráti körönként, bármilyen évi első összejövetelnél az év köszöntésére. Az első szelet Krisztusé, majd a házé, majd a család tagjaié sorrendben a rangok szerint. Kréta szigete – A medvehagyma féle Kréta szigeten termő hagyma úgy néz ki, mint egy nagy hagyma. Mérgező és bőrkiütést okoz. Ha kitépjük, akkor is új levelekkel és virágokkal nő vissza. A krétaiak számára ez a ritka tulajdonság nagy fizikai erőt jelent, ezért újév napján medvehagymát akasztanak otthonukba. A gránátalma a bőség, a termékenység és a szerencse szimbóluma, ezért Görögország minden régiójában az ajtóra akasztják egészen újévig. Szilveszterkor a család megtöri a gránátalmát azajtón, "Boldog Új Évet" kiáltva. Thassos szigete - A levelek szórása egy nagyon különleges és régi szokás él. Mindannyian a meggyújtott kandalló körül ülnek, kihúzzák a parazsat, és olajfaleveleket dobálnak az égő parazsatok köré, gondolatban kívánnak valamit, de anélkül, hogy elmondanák a többieknek. Akinek többet perdül az égő levélke, annak teljesül a vágya. Felsorolhatatlan az ország régióin belül a sok egyéni hagyomány és nép szokás.
A szigetünk rendkívül fontos szerepet tölt be geológiai, ökológiai szempontból. Hatalmas kincsekkel rendelkezik egykori vulkáni tevékenységű hegyei által. A világon egyedüli tisztaságú hófehér márványát már mindenki ismeri, aki fürdött itt. Az Ypszarió hegy 1204 méter magas csúcsát és annak vidékét is sokan gyalogtúrával vagy jeep kirándulással meghódítottátok.
Mi az, amit eddig csak körbejárva ismertettünk, a valós értékének felfedése nélkül?
Ismeritek úgy, hogy Golden beach. Eddig ismertettük különleges finomságú hófehér márványporos parti szegélyét és különleges tisztaságú kristálykék vizét. Akik az én vendégkörömbe tartoznak, így említik: Aranypart. Panagia és Potámia hegyi falvak – Skála – azaz kikötő-, tengerparti üdülőközpontja részeként fedezték fel és szerették meg. A nyári tömegben, amely elenyésző ahhoz képest, mennyi embert tud ez a három és fél km széles, sekély, meleg vizű öböl fogadni, én is elfelejtem ennek az öbölnek azt a csodáját, mely szintén világelső rangjára emelte az öblünket. Nem keresek én sem mást, mint hol tudok gyorsan a vízbe menni és élvezni a kristálytiszta kékség selymes simogatását. A vízből visszatekintek a hatalmas buja zöld hegyre. Nyáron ennyit jelent az Aranypart nekem is. Majd jön a többi 9 hónap. Igen, 9 hónapig lehet látni és élvezni ennek az öbölnek a legnagyobb kincsét. Mi is az? A " Καραγκιόζης βάλτος"- Karagiozis váltos - Karagiozis mocsár.
A neveket meg kell magyaráznom felétek. Elsőként : ki volt Karagiozis? Az első görög báb- és árnyjáték történeti autentikus árnyszínházi figurája az 1800-as évekből. Görögországban Karagiozis népi hősként a szegény, elszegényedett, de tiszta szívével és őszinteségével, majd furmányosságával olykor igen nevetséges görögöt képviseli a gonosz török megszállás környezetében. Egy kunyhóban lakik (Karagiozis kunyhója), mezítláb jár és a vezír szerájával (palotájával) szemben lakik.
Egy másik közelmúltbeli elnevezése ennek az öbölnek a Pera kambos. Völgyön túli.
Az 1967-1974-es évek között mi volt itt? Az öblünkbe az Ypszarió hegyről jött egy folyó. Ez
Amiről olykor mesélek nektek. Görögország geográfiai térképei sok-sok évezredre visszatekintve. Nagyon sok írásunk van fent. Meséimbe megpróbálom beleszőni az itt leírtakat, melyről én oly sok filmet látok. Utalok ezekre sokszor, majd látom csudálkozó szemeitek. Néha talán gondoljátok azt is, Ági görög túlzásai. Nem. Most találtam ezeket a tényeket szépen, röviden összefoglalva. Ez alapján érthetitek, miért van egy szigeten, tónál, folyónál sok sok régészeti lelet. Az én történéseim is igazolva vannak, ha ezeket megnézitek.
Az első térkép azt mutatja, hogy milyenek voltak a Kikládok szigetei 20 000 évvel ezelőtt. A gleccserek Európában még nem olvadtak el, és az Égei-tenger tengerszintje 125-150 méterrel alacsonyabb volt. A Kikládok központi része szárazföldi tömeg volt. Amorgos szigete, ahogy ma is, egy sziget volt (tehát Amorgara). Gramvousa és Antikeria-Kero között keskeny csatorna volt. Azt, hogy Amorgos egy sziget volt, ma onnan értjük meg, hogy nincsenek benne mérgező kígyók, vagyis viperák, mint Naxos és Heraklia szigeteken, mert a kígyók nem úsznak és egy helyben maradnak. Egy másik elem az endemikus növények (csak egy bizonyos helyen élő, bennszülött növény- vagy állatfajok). Amorgosnak 28 endemikus növénye van, a szomszédos és nagyobb Naxosban pedig 16 található. A növények általában a szigeteken válnak endemikussá, mivel a szigetek elszigeteltek, és a növények alkalmazkodnak környezetükhöz. A hegyek alpesi övezetében ugyancsak szigetszerű környezetben zajlik a folyamat. Kréta - amely mindig is sziget volt - növényeinek körülbelül 1/3-a endemikus.
A thasos.hu oldal Cookie-kat használ annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújthassuk weboldalunkon.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, csak a weboldal megfelelő működéséhez szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. A cookie fájlokat az Ön gépén tárolja az Ön böngészője.