A mi görög karácsonyi fánk. ;)

A fenyőt sajnáljuk díszíteni, tele van rügyekkel.

Köszöntőm találjon mindenkit egészségben!
Asztali terítéketek legyen bőséges és mennyei!
A szívetekben béke és melegség!

Áldott Karácsonyi Ünnepeket Mindenkinek!

Aphrodité könnye,
Dias szeme,
Giola

Sokan szeretik, sokan nem.
A nem talán a fürdőzők tömege miatt mondja, hogy nem megy oda.
Pedig érdemes megcsodálni.
A tengerparti félig természetes, félig mesterséges tengeri medencét egy 17 méter mély tenger övezi, ami az Athos félsziget felé 1700 méteres mélységet is elér.
(Talán többen emlékeztek idegenvezetéseim egy-egy részletére.
A tengert szegélyező szárazföld, annak domborzata tükörképként jelenik meg az azt körülvevő tengerfenéken. Így van az a hatalmas tengeri árok az Athos felé.)

A hegyeink teli erdőségekkel, patakokkal, kis és nagy vízesésekkel.
Tengeri öbleink megszámlálhatatlanok.
Mindez kiváló a szervezetünk, tüdőnk, immunrendszerünk erősítéséhez, tisztításához. Az asztma leküzdéséhez. Bőrbetegségek, ekcéma tüneteinek megszüntetésére vagy enyhítésére. De hogy élvezzük a természetünk adta jókat, tisztelnünk kell annak erejét.
Az időjárásjelentéssel kezdem.
E hó első több mint 10 napja rekord melegeket írt. A nappali hőmérséklet jóval 30C fok felett, az éjszakai pedig olykor a 30 C. Ezt egy pár nap normál, nyári hőmérséklet követte.
Ide a szigetre a vihar nem érkezett meg, csak a tengert felkorbácsoló meltemia szél.
Ez a nappali hatalmas tengeri hullámokat jelenti.

E hónapból még hátra van kb. 10 nap.
Az előrejelzések a hó eleji kánikula riadót írják e hó végéig.
A plafon 40 C fok lesz nappal. Az éjszakai hőmérséklet 30 C fok.
A tengervíz hőmérséklete 30 C fok.
Ez mind jól hangzik azoknak, kik szeretik a meleg nyarat.
De...

Évszázados görög hajós hagyomány egy hajót készíteni és feldíszíteni Karácsony, Újév és Vízkereszt ünnepi napjain.
A hajó könnyű és kézzel készített. Papírból vagy fából készült, és akár három méter hosszú is lehet. Árbocát a görög zászló díszíti.
A hajóval a kézben a gyermekek boldogan mentek házról házra, hogy kalandát énekeljenek. Házról házra egészséget és örömöt kívánjanak az otthonokba, ahova bementek. A jó kívánságért kapott süteményeket, finomságokat a hajóba gyűjtötték össze.
Ezen kívül miért díszítjük még a hajót? A hajó az új út kezdetét szimbolizálja, amelyre az emberek Krisztus születése után léptek, és ez egyfajta megtiszteltetés és öröm is a hosszú utakról visszatérő tengerészek számára.

A feldíszített hajó emlékeztet egy melegebb időszakra, nosztalgikusabb és határozottan sokkal görögösebb hangulatot ad. S bár szokás a karácsonyfa, de bármit is teszünk, a hajó más időkre emlékeztet bennünket. Valljátok be ti is, mi jut eszetekbe vitorlánkat látva... A szabadság, az aranyló nap, a kék ég és egy felhőtlen, gondtalan nyaralás.

Maradjon az elmúlt évek minden java és áldása. Az új év adjon új erőt, egészséget, örömöket és célokat.

Hajótok járjon mindig büszkén, feszített vászonnal a nyugodt vizeken, gyarapodva és békén célba érve.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

A karácsonyfa díszítésének története évezredekkel előtt kezdődött. Az ókori Görögországban nemcsak a fenyőfát használták e jeles ünnepre, hanem bármilyen fát, melynek termése volt. A karácsonyfa elnevezése: Ειρεσιώνη, azaz Iriszioni. Az ókori szó elemzése a következő: írisz (tirosz = erion, mallion) vad olíva ága volt, amelyet feldíszítettek fehér gyapjúszállal és a színes első őszi gyümölcsökkel (füge, dió, mandula, gesztenye, gabonafélékkel stb.), kivéve az almával és a körtével.

Köszönetnyilvánítás volt az év terméseiért, valamint a következő évre fohász a termékenységért és örömünnep. A hálaadáson túl Athénának és Apollónnak szentelték ezt az ünnepi időszakot.

A karácsonyfa őse, tehát az Iriszionival való köszöntés ezekben az időkben a görög hajós utazók által eljutott az északi népekhez is. Mivel ott nem nőtt olívafa, azt más fákkal helyettesítették.

Ezt az ősi hagyományt a bizánci rezsim bálványimádónak ítélte és betiltotta.

A görög kávéról már többször esett szó az elmúlt évek alatt.
Olvasgassátok a régebbi írásokat, amikben előfordul a görög kávé említése:

A frappé története

A búgó fa

Metcikas Jorgos papu kafeniója

Múzeumi tárlatismertetés 2.

Első rész: A görög ókori játékoktól a feltalálásokig I.

Mi kell a játékhoz, azaz a játszáshoz?

Gondolkodás. Ez a legfőbb eleme. Az agyi torna. Ez bármilyen játék alapeleme. Legyen az aktív mozgás nélküli, vagy erőnlétet megkövetelő cselekvéssel járó. A hitnek legalább ekkora szerepe van. Hitét erősítette a játékban a győzelem. A templomi szertartások szerves részévé kellett válnia a játéknak, mert az Isten tisztelete, félése, de szeretete is fontos volt. A templom és a játék tehát egymástól elválaszthatatlan volt. Ha kedv nélkül játszunk, győzhetünk? Kicsi az esélye, hogy mi legyünk a legjobbak. E három dolog megléténél kialakul a páthosz, azaz a szenvedély. Ha már ez is megvan, akkor sokszor tesszük azt a folyamatot. Tehát gyakorlunk. A gyakorlat adja a kitartást és a nagyobb tudást. A játékos a játék jellegétől függően erősítette magát. Öntudatát, lelki-testi erejét, hitét, közösségi kapcsolatát, kombinációkészségét.  Mi mindenhez kellenek ezek? Teljesen mindegy, ha mára vagy a régre gondolunk. Ezek nélkül az ember megbetegszik, és cselekvőképtelen lesz. Ezek birtokában minden lehetséges. Megnyerhettek egy háborút, felépíthettek bármit, meggyógyulhattak vagy nem betegedtek meg. Tehát szabadként élhettek. Jókedvűen és derűsen.

A tudós filozófusok ezért írták elő, hogy a gyermek a fogantatás pillanatától kezdve 7 éves koráig játsszon. Ez utána olyan életformájává változott, mely segítette élete végéig.

Játsszunk hát tovább!