A május közepén érkező vendégeink csodálatos természetet fognak találni. Mindenféle gyomnövénynek tetsző sokféle gyógyfüvekkel, már virágzó vagy később virágba boruló növényekkel. A kicsi tisztásokon és hegyoldalakban az ezüstzöld kakukkfű-bokrokkal, mik még nem nyitották ki kicsiny illatos lila virágukat. A most virágzó zsályával és a bódító illatú bodorrózsával.
A tenger felvette az év legszebb türkizkék színű ruháját. Oldalát bevonta sárgán virágzó, vadon növő cserjékkel. A víz fölé hajolnak, vagy az égbe magasodnak fenyőink. Majd a buja sokféle zöld szín közt egy rózsaszín csoda. A fényképezőgéped lencséjét ez nem kerülheti el! Kíváncsiságod a közelébe visz. Vigyázat! Jól hallod, hogy a búgás a fától jön… A fákon még levél nincs, csak virágok és virágok. Mindegyikében egy-egy méhecske. A milliónyi méhecske ide-oda röpködő szárnycsapásaitól jön a búgás. A fa békéjét hát ne zavarjátok!
Fogadjátok szeretettel ennek ismertetését Csaba családjától, kik az év első vendégei voltak és felfedezték nektek ezt a különleges fát. Az ő kíváncsiságuk volt e gyűjtésnek az indíttatója.
Koutsoupia (Cercis siliquastrum)
Koutsoupia, virágzó fa a tavaszt jelenti. Februártól május közepéig-végéig virágzik ez a fa. Hívják mamoukalia vagy Judah-nak is. Azaz Júdás-fának is. Fa Júdeában (a francia Arbre de Judée = Júdea fája)
Magát a fát ismertem és csodáltam ilyen idő tájt. De magamtól soha nem mentem addig, hogy rákérdezzek, mi is az. Van és kész. Csaba volt, ki rákérdezett. Pános sem tudott választ adni. Majd Csaba kereste ki. Ez a cikk ír egy kicsit többet a bibliai nevének jelentéséről.
Mivel itt nagyon elterjedt, ezért gondoltam, hogy görög ismertetőket is átböngészek.
A név valószínűleg aszerint változik, hogy hol terem meg. Közel-keleti francia gyarmatokon valószínűleg Júdea fája. Mi ezt magyarosítva júdásfának tituláljuk.
Kínában vagy Kanadában teljesen biztos, hogy a latin elnevezésén túl van egy más népi elnevezése.
És az is biztos, hogy mindenki azt gondolja, hogy a saját területén volt elsőként őshonos.
Otthon parkok kedvenc fája. Itt a mediterránon vadon nő a hegyekben, a vízparti erdőkben.
Virágjai a levél megjelenése előtt nőnek ki a fából, azt teljesen beborítva.
A gasztronómia salátákhoz használja a virágját. Íze édes-savanykás. Félig kinyílt formában szedik, és hozzáteszik a nyersen fogyasztható salátákhoz. A teljes bimbóból készíthetnek savanyúságot is.
A méhészek is kedvelik azokat a területeket, ahol ezek a fák tömegében nőnek. A mézharmat formájában összegyűlt cseppeket a növényi paraziták összegyűjtik, és a méhek ezeket szopják le. Itt a szigeten az első mézpörgetést a fenyők porából teszik. Mivel azonos időben és azonos helyen virágzik a koutsoupia fa is, vegyes mézet is kaphatnak a méhészeink. A méhészek ezt a fát csak búgófának nevezik.
A kertészkedők kedvence is ez a fa. Elvirágzása során vastag virágszirom-szőnyeg gyűlik össze, mi nagyon gyorsan humusszá válik.
A termése hasonlít a babhoz (hüvelyesek), kezdetben zöld és később vált vörös-barnára. Nem keverendő össze a szentjánoskenyérfa termésével. Annál vékonyabb és kisebb szemekkel van tele a hüvely. A fa magassága átlagosan elérheti az 5 métert.
A mítosz szerint Júdás erre a fára akasztotta fel magát, miután Jézust elárulta. A fa rugalmassága miatt Júdás nem halt meg azonnal, hanem ott maradt három napig. Ezért tartja úgy a vallás, hogy Júdás szíve nem jött vissza az alvilágból.
A fa latin elnevezése: Cercis, a sugár szóból származik. Ez egy része a szövőszéknek. Az ókorban ebből a fából készítették a szövőszéket.
A termesztett fa különösen ellenálló, nem sok ápolást igényel. Szereti a napfényes helyeket és a meszes talajt. Gyenge talajon is megnő. Bírja a szárazságot, a magas hőmérsékletet és a fagyot egyaránt tűri. Tökéletesen alkalmazkodik az éghajlati viszonyokhoz.
Szennyezett levegőjű és talajú területen is meg tud élni, de ott nem nő magasra. Ha tiszta területet és jó talajt kap, akkor 8-12 méter magasságig is megnő. Parkokban bokorrá nevelve 2 méter széles és 3-4 méter magasságú lesz. A nagyon szeles területeken sem sérül meg. Ágai rugalmasak, és szélorkán esetén is ellenállóak. Lombhullató a fa. A világon 7 fajtája van. (Cercis siliquastrum, Cercis canadensis, Cercis sineusis , Cercis racemosa. A Közel-Keleten, Kína és Japán, Észak-Amerika, Kanada területén él még. A fák méretei itt-ott különböznek, ill. a virágok színe néhol fehér is lehet.
A koutsoupia fának ma nem tulajdonítanak különleges értéket. A korábbi időkben kicsiny bútorokat készítettek belőle, ill. a szamár hátára teendő nyeregülést készítették ebből. A levele is csak a régi időkben volt hasznosítva. A hegyi görög falvak, főleg Ipirosz környékén egy fajta alumínium fóliaként használták.
A széles leveleit szintén gyűjtötték régen. A török kávéhoz felszolgálandó koulurit, azaz teasüteményt ebbe tekerték be, majd a parázson átmelegítették, és így szervírozták fel a kávéhoz a süteményt. Ha narancs, fahéj vagy szegfűszeg is volt a süteményükben, annak aromája a parázson megmelegítve még illatosabban jött elő. A faszénen készült kávé és a sütemény elengedhetetlen kelléke volt valamikor a téli délutánokon, estéken összegyűlt társaságoknak.
Nyáron összegyűjtötték a legnagyobb leveleket. Szárították az árnyékban, majd eltették télire, hogy legyen a faszenezéshez, vagy a sütéshez, mint zsírpapír vagy mint alufólia. Felhasználás előtt hideg vízben áztatták, hogy kicsit felpuhuljon a levél és ne törjön a tekerés során.
Örömmel nyújtom át ezt a virágcsokros fát a szigetünkre érkező első vendégek részére. Akik később érkeznek? Ők szedhetik a már zöldbe boruló fának a leveleit. Ez is egy különleges ajándék lehet azoknak, kik az eredeti, ötletes, nem mindennapi ajándékokat szeretik. A téli napokon kávézáshoz, teázáshoz a teasüteményüket ebbe a levélbe burkolva, átmelegítve azt, a nyári fotók nézegetéséhez előjönnek majd az illatok, ízek és a színek is.
