balazsh - Skopelos 2016

---- KÉPEK ----

Miért éppen Skopelos? Valami újat szerettünk volna, és persze lehetőleg szigetet. Feltétel volt, hogy  viszonylag közel is legyen, mivel most nem tudtunk az útra plusz napokat áldozni, a két hetes nyaralásról pedig nem szerettünk volna lemondani. Persze az utazás már a nyaralás része, de mi a 14 napot az egy szálláson eltöltve szoktuk számolni. Mivel Volos, a kompkikötő kb. olyan messze van, mint Keramoti, ezért az innét elérhető Szporádok szigetcsoport közül Skopelosra, a MammaMia szigetre esett a választásunk.

Út a szigetre

Mivel időre kellett menni az előre megváltott kompjegye miatt (2016.03.31-én megvettük), ezért volt fix tervezett indulási időpontunk, amit természetesen nem sikerült tartani, így 18:00 helyett 19:30-kor indultunk. Ezért a szokásosnál egy kicsit nagyobb tempót próbáltam tartani az utakon. Nem azt mondom, hogy száguldoztam, de azért kb. 10 km/h-val a megengedett felett mentem. Első negatív élmény mindjárt a magyar határon fogadott, ahol az előzetes telefonos információ alapján „intenzív, de folyamatos” az áthaladás. No, ez annyit jelentett, hogy a magyar oldalon nem volt előttünk senki, de ahogy átértünk kb. 20 m és elértük a sor végét. Nem hiszem el, hogy a telefonon felhívott ember ezt nem látta. Szóval a két határ közti részt sikerült nagyon lassan megtenni, így a tervezett 30 perc helyett 50 perc lett az első határ. Még 20 perc mínusz.  :(
Szerbia meglehetősen eseménytelenül telt. A kapuknál szerencsére nem volt torlódás. Belgrádon végig jó tempóval sikerült átmennünk, az elkerülőt még sosem próbáltam. Első megálló a lapovoi OMV benzinkút volt, ahol 24 percet töltöttünk, majd folytattuk utunkat. Az utolsó előtti kapu környékén felfigyeltem egy 3-as magyar konvojra, akik megelőztek, majd a kapunál utolértem őket (mivel ők megvárták egymást). A következő kapuig megint elmentek mellettem, és az utolsó kapunál megint leelőztem őket. Mivel nem először járok az úton, tudtam, hogy hamarosan jön a főutas rész, és ha ott a konvoj előttem fog lenni, akkor beszorulok mögéjük, így az utolsó kaputól én is még egy kicsit nagyobb tempóra kapcsoltam, nehogy megelőzzenek. Sikerült is előttük maradnom, így a főúton is jó tempót sikerült mennem. Szerencsére az autópálya építésnek a főút már csak egy kb. 30 és egy kb. 10 km-es szakaszra korlátozódik Szerbiában. Ennek köszönhetően sikerült a lemaradáson a Macedón határig lefaragni.
A macedón határon 30 perc alatt átjutottunk, majd az első benzinkúton tartottunk 10 perc egészségügyi szünetet, és már robogtunk is tovább. Macedóniában nem volt új autópályaszakasz, csak autópálya felújítások, illetve az autópálya végén rendkívül rossz minőségű út. Nem is a kátyú volt a fő probléma, hanem néhol olyan egyenetlen a felület, hogy majdnem repül az autó a szinte észrevehetetlen bukkanón áthajtva. Macedóniában még egy gyors tankolást iktattunk be az RT Petrol kúton (5 perc), majd hamarosan a határon voltunk.
Szerencsére a görög határon sem volt nagy forgalom, így hamar átjutottunk, és ismét tartottunk egy rövidebb pihenőt. A gyors reggeli után viszonylag már nyugodtabban, hogy elérjük a kompot, haladtunk tovább. A határ és a pihenő összesen 45 perc volt. Görögországban csak a 6 db fizetőkapunál álltunk meg, ahol Volosig összesen 12,6 Eurót kellett fizetni. Helyi idő szerint 10:45-re Volosba érkeztünk, ahol a Hellenic Seaways irodájában átvettük a jegyeinket, majd indultunk a komphoz. A kompra hamarosan meg is kezdődött a felszállás, ahova az elsők között sikerült beállnom. Meglepetésemre mögöttem egy magyar autó állt. Váltottunk pár szót, majd elindultunk keresni a családjainkat.
Hamarosan a komp is elindult, aminek első megállja Skiathos volt. Itt „tátott szájjal” néztük a kikötői forgatagot. A káosz meglehetősen nagy rutinnal szerveződött. Több ember összetett munkája kellett a gyors ki- és bepakolás, valamint a le- és felszállás irányításához. A kamionosok olyan pontossággal tolattak fel a hajóra, hogy arra nincs szó. A rövid megálló után hamarosan folytattuk utunkat Skopelos felé. A tenger sajnos az öbölből kiérve nem volt velünk, mivel egyre jobban mozgatta a hajót. Eddig sosem volt bajunk a hajókázással (pedig már nem keveset hajóztunk), de most sikerült a tengeribetegség közelébe jutni a család felének. Kikötés és kiszállás után irány a kikötő kijárat előtti találkozási pont, ahol a tulaj már várt mindet, hogy elvezessen a szállásig. Az apartmanunkhoz nagyon hamar megérkeztünk mivel az a kikötőtől 1 km-re volt.
Az út Volosig 1211 km volt, melyet 14 óra 15 perc alatt sikerült megtennünk, ebből 2 óra 45 perc volt az állás.

A szállásunk

Tél végén, tavasz elején több skopelosi szállásnak is írtam érdeklődő levelet. Sokan válaszoltak is. Végül a Naiades Apartmanra http://www.skopelosnaiades.gr/ esett a választásunk. Ára magasabb az eddigieknél, de a felszereltsége és nagysága is nagyobb volt. Mindenesetre a honlapjukon ajánlott diszkont árból is sikerült majd 15% kedvezmény kapnunk.
Az épületben földszintjén két apartman van, mi a kisebb Callirrhoe nevű, 65 m2-es két szobás, nappalisban laktunk. Az emeleten a tulajdonosok laknak. Az épület és környéke kívül - belül nagyon tiszta és karbantartott. Az udvar díszkővel van borítva, a kapu elektromos. A tulajdonosok, akik egy üzletet is üzemeltetnek a parton nagyon kedvesek és segítőkészek. Elmondásuk szerint mi voltunk az első magyar vendégeik. Naponta volt takarítás, 3 naponta ágynemű csere. De többször várt ajándék sütemény vagy gyümölcs az asztalon, mikor este hazaérkeztünk. A házról és tulajdonosairól csak pozitív dolgokat tudnék elmondani, de nem folytatom. Mindennel maximálisan meg voltunk elégedve.

Strandok

Milia Beach - volt az első, amit felkerestünk. Első napon, ha a tenger felé nézünk az „elválasztó sziklától” jobbra foglaltunk helyet. A többi napon, mikor visszatértünk, mert volt ilyen, hiszen ez lett a kedvenc part, a sziklától balra telepedtünk le. A part végig apró kavicsos, a víz pedig kristálytiszta. A napágyak és napernyők fogyasztás ellenében ingyenesek voltak.  A parkolás kényelmesen megoldható. Volt lehetőség a „vízi sport” kipróbálására is (banánozásra, fánkozás, …).  A fánkot egyik napon ki is próbáltuk, jó móka volt. :)

Kastani Beach - Ez a part is kavicsos a vize kristálytiszta. Közvetlenül a parton és feljebb, a füvesített területen is napágyak és napernyők sora. Nekünk nem jutott, így a fizetésről nem tudok nyilatkozni. A helyi bárt sem próbáltuk. A parkolással nem volt gondunk. Ide nem tértünk vissza többet, csak egyszer próbáltuk.

Glisteri Beach - Mi és gyanítom mások is fürdésre alkalmatlannak találtuk, mivel senki nem volt a parton. A part koszos és szemetes volt. Valamikor szebb napokat láthatott, illetve bár is lehetett itt, aminek már csak a lerombol nyomai találtuk.

Limnonari Beach – Viszonylag kicsi strand, kis parkolóval. A partja kavicsos, köves, a vízbe sziklapadon keresztül kell bemenni. A víz itt is kristálytiszta. Az öbölben több hajó is horgonyzott. A parton van két-három taverna is, az egyik udvarán medencével. A napernyők fizetősek. Ide visszatértünk, de akkor a víz felöl közelítettünk.

Panormos Beach – Hirtelen mélyülő, kristálytiszta víz jellemzi a kavicsos partú strandot. A strand az azonos nevű település teljes hosszában terül el. A parton végig tavernák és különböző vendéglátóhelyek. A napernyők fogyasztás ellenében használhatók voltak. A parkolásra az üres telkeken van lehetőség.

Hovolo Beach – Amiért egy kicsit „küzdeni” kell, mivel a Nea Klima déli részén (Elios Beach alatt) lévő parkolótól a szikla mellett, részben a vízben sétálva lehet megközelíteni. A víz itt is tiszta, a part nagyon szűk és kavicsos. Az emberek a hosszú part mentén eloszlanak. A szűk part és a szikla közelsége miatt a meleg még jobban érződik, mivel a fehér kő veri vissza a nap forróságát. Egy próbát megér a part, de nekünk nem lett a kedvencünk.

Perivolou Beach – Itt csak a világítótoronytól visszafele álltunk meg nézelődni. Kis kiépített parkolóban lehet hagyni a kocsit, a parkolóban kantin is van. A parkolóból keskeny ösvényeken lehet eljutni a parthoz. Egymás mellett két öböl is van. Ott jártunkkor nem sokan voltak az öblökben.

Stafilos és Velanio Beach – Stafilos település strandjai. A parkolás körülményes, csak a partra levezető meredek út szélén lehet hagyni az autót, majd onnét séta a meredek, majd a végén lépcsős úton a partig. A part keskeny, kavicsos, napernyőkkel tele. A napernyők fizetősek. A levegő itt sem mozog igazán. Először a Stafilos nevű beach-re érünk, majd ha azon végigsétálunk, akkor a kis sziklán kitaposott ösvényen átsétálva érhető el a Velanio Beach.  A Velanio szélesebb, kevésbé kiépített, de a napernyők itt is megtalálhatóak (ezek 1 Euróval olcsóbbak voltak). Erre a részre csak átsétáltam, a partot nem próbáltam.

Kirándulások

Sendoukia – „Kalóz sírok” Egy nagyon látványos hely, ahonnét csodás kilátás nyílik a tengerre, Alonissos-ra és a szigetre. Maga a helyet nem nehéz megtalálni, hiszen a főutakon is több helyen ki van táblázva. A Skopelos – Neo Klima útra kell rákeveredni, majd arról a táblával jelzett útnál lekanyarodni. A lekanyarodás után az aszfaltút hamarosan földúttá válik, ami áthalad egy aszfalt üzemen, majd hamarosan elérünk egy újabb útjelző táblát. Itt kell leparkolni, majd gyalog folytatni az utat. A gyalogút egy kitaposott ösvényen halad, majd a sziklákhoz érve már csak a sziklákra felfestett nyilak segítik a keresett hely megtalálását. Maga a hely nem nagy durranás, két sziklába vájt sírhely, a tetejéről a sírbolt le van húzva.  Viszont a környezet, a panoráma az nagyon tetszetős. Megéri a kis sétát.

Drakondoshisma (Dragon’s Cleft) és Amarandos („A három fa”)  - A Drakondoshisma pontos helye kérdéses, mivel a talált honlapon (http://www.skopelostravel.net/geography/drakondoshisma/ ) fellelhető térkép és a fotók nem ugyan azt a helyet mutatják. A térképen jelölt helyen egy kilátó van, ahonnét valóban szép a kilátás, de nem azt kapja az ember, mait a képeken lát. A képeket az Amarandos-hoz vezető úton, a térképen jelölt pontnál (http://www.skopelostravel.net/mamma-mia/amarandos/ ) lévő éles kanyarnál lehet elkészíteni. Mi a két helyet egy napon kerestük fel. A helyek autóval is megközelíthetőek, bár az Amarandos-hoz vezető út nem a legtökéletesebb. Volt egy meredekebb rész, ahol visszafele csak a harmadik nekifutásra sikerült felmennünk az autóval, mivel nem tudni miért az út talaja fel volt lazulva, a porban lévő nagyobb kövekben a kerék nem tudott megkapaszkodni. Az első térképen jelölt helye akár felejtős is lehet, de a másodikat ne hagyjátok ki. A hely nagyon érdekes, a víz meseszép színekben pompázik itt (is). Az első link fotóin látható öböl valóban érdekes, látványos. A „három fáig” vezető ösvény melletti öblöt és magát a kis félszigetet is érdemes megnézni.

Agion Ioannis kápolna (A Mamma Mia kápolna) – A fővárostól a kápolnáig az út viszonylag hosszú, főleg időben. Először el kell menni Glossa-ig, eddig vezet a sziget főútja, mely elég széles. Majd Glossa-tól a Shell kút felé letérve következik egy szűkebb szakasz, amelynek egyes részein két autó éppen csak elfér. Magát a kápolnát először fentről pillanthatjuk meg, majd hamarosan megérkezünk a parkolóba. A parkolóba Kantin is üzemel. Maga a kápolna nem lenne túl látványos, ha nem a szikla tetején lenne. Mindenesetre a kilátás a környező partokra szép. A felfele vezető lépcső sem volt oly fárasztó nekünk, mint azt többen írták, sőt tériszonyunk sem volt.
Mivel délután sikerült a kápolnához érni és a szomszédos partok már kezdtek árnyékba borulni, ezért azokat nem próbáltuk ki. Fentről mindenesetre nem néztek ki rosszul.

Glossa – A sziget második legnagyobb települése. A szűk utcás, részre este már nem lehet behajtani. Parkolót Loutraki felé tovább hajtva kb. 50-100 m után lehet találni, vagy meg lehet állni az út szélén. A városka nagyon hangulatos a szűk, lépcsős utcáival. Sétáltunk itt egy kis időt, majd beültünk az Agnati Étterembe, ahol a tetőteraszon nagyon finomat vacsoráztunk. Az adagok nem voltak túl nagyok, de az ízek nagyon bejöttek.

Skopelos város – Egy fél napot a város bejárására is szántunk. Nagyon hangulatos kis utcái vannak. Érdemes az utcákban „eltévedni”, mivel nagyon szép és érdekes helyeket lehet találni.

Világító torony északon – A sziget északi részén lévő 1884-ben épült világítótornyot is megnéztük közelebbről. Az út utolsó szakasza kb. a Perivolou Bech-től már földút, mely először kiskertek mellett halad, majd a semmi szélén. Óvatosan személyautóval is járható. Talán két rövid szakasza volt, ahol nagyon lassan kellett haladni.

Csónak bérlés – A tavalyi Zakynthosi csónakázás után, ami nagyon emlékezetes volt, idén már kerestük a lehetőséget a motorcsónak bérlésre. A neten is és kint szórólapon is egy Panormos-i bérlőt találtunk. Táblája és aszta kint volt a strand déli végében, de embert sosem találtunk ott. Talán a harmadik próbálkozás után találtunk egy srácot, aki elirányított a Milia Beach-re, mondván, hogy itt csak a következő héttől lesz meg az engedély. Milia Bech-en a banános, fánkos, … embereknél érdeklődtünk, akik tovább irányítottak Neo Klima kikötőjébe. Neo Klimába végre megtaláltuk az emberünket, akinél lefoglaltuk a csónakokat (a baráti családdal együtt összesen 7-en mentünk.)
A megbeszélt nap reggelén megérkeztünk a kikötőbe, meghallgattuk a tudnivalókat (korrektebb volt, mint a Zakynthosi) és elindultunk a kikötőből. Először északi irányba indultunk, ahol felmentünk egészen Loutraki kikötője fölé egy kicsivel. Majd visszafordultunk és délre vettük az irányt. Neo Klima előtt valahol megálltunk egy csobbanásra, de hamarosan indultunk is tovább. A víz felől is megnéztük a Hovolo Beach-et, majd az alatta lévő 3 kisebb öböl egyikénél álltunk meg egy újabb csobbanásra és egy kis parti sétára. Ezután Kastani és Milia Beachek elől elhaladva befordultunk Panormos öblébe. A következő megállónk Limnonari Beach volt, ahol újabb fürdőzés következett. Kikötöttünk még Amarandos-nál is, ahol a tenger felől is megnéztük a filmforgatás helyszínét. Innét még mentünk egy kicsit tovább, de hamarosan visszafordultunk. A vissza utat a parttól egy kicsit távolabb tettük meg bízva a delfinekkel való találkozásban, de ez sajnos elmaradt. Megkerültük még a Milia Beach előtt lévő Dasia Skopelou nevű szigetet, illetve kikötöttünk még a három víz felöl megközelíthető öböl egyikében, majd visszatértünk a kikötőbe. Itt jött a tanker autó, megtankolta a csónakokat, kifizettük a kifizetni valókat, és egy újabb jó élménnyel gazdagodva indultunk vissza a szállásra.

Ezen a kis szigeten a 2 hét alatt 553 km-t sikerült autóznunk. :)

Étkezés

Több tavernát és gyrosost is kipróbáltunk. Talán egyre mondanám, hogy nem ütötte meg a mércét. Általában finomakat ettünk. Persze viszonylag könnyen voltunk, mert a kedves szállásadóink elmondták, hogy szerintük hova érdemes beülni és hova nem. ;)

Gyrososból a Magdli nevű jött be legjobban, ami a kikötővel szemben a Souvlaki nevű hely (ezt is ajánlotta valaki, de nekünk nem jött be) mellett felfelé induló utca platánfás terén található (a parti úttól kb. 100 m). Lányoknak gyros saláta is van, ami nem más, mint friss saláta tál a tetején gyros hússal.

Molos Taverna http://www.molos-skopelos.com/website/  A parti út vége fele található taverna, melyet könnyű megtalálni, mivel általában tele van. Az ételek nagyon finomak. A kiszolgálás gyors és figyelmes. Második alkalommal mikor visszatértünk már megismertek.

Az Olivo Restaurant nem a parti úton van, hanem kicsit feljebb, de jól ki van táblázva. Nem a „leggörögebb”, inkább mediterrán, de itt is finomakat ettünk. A kiszolgálás viszont jóval döcögősebb volt.

Perivoli Restaurant is feljebb van a parti úttól. A Magdli gyrososnál még feljebb kell sétálni az utcában és pár lépés után meglátjátok a kiírást. Ez kicsit „elitebb” étterem, az árak is magasabbak. Az adagok kisebbek, de nekünk elég volt. A tálalás viszont sokkal szebb, mint máshol. A szállásadók gurme helyként jellemezték. Az ízekkel sem volt baj, nagyon finomakat ettünk.

Agnanti Restaurant (Glossa) (http://www.agnanti.com.gr/index.php/en/ ) A Glossai városnézéskor tértünk be ide. Valószínűleg előzetes helyfoglalós étterem lehet, mert kérdezték, hogy foglaltunk-e. Végül a tetőteraszon nagyon finomat vacsoráztunk, ahonnét a kilátás sem volt rossz. Az adagok nem voltak túl nagyok, de az ízek nagyon bejöttek. A felszolgáló lányok tuti, hogy nem görögök voltak.

Az út haza

Sajnos mindig eljön az idő, mikor indulni kell haza. Mivel utánunk azonnal nem jött senki az apartmanunkba, ezért nem kellett rohannunk. Délelőtt kényelmesen összepakoltunk és 13:30-kor indultunk Glossába, mivel hazafalé onnét vettük meg a jegyet (olcsóbb és rövidebb így a hajóút). A komp 15:20-kor indult, a tenger most nyugodt, sima volt. Skiatoson ismét megcsodáltuk a kikötői forgatagot, illetve a leszálló repülőket. A rövid megálló után folytattuk utunkat Volos felé.
A kikötés után kerestünk egy gyrosost, ahol megvacsoráztunk, majd egy benzinkúton töltöttünk egy keveset az autóba, hogy elérjünk Macedóniáig, és indultunk haza. Valahol Katerini magasságában sötétedett ránk. A görög-macedón határon összesen 16 perc alatt jutottunk át, majd irány az RT Petrol benzinkút, ahonnét tankolás és egy kis pihenés után 32 perc múlva távoztunk.
Éjfél után pár perccel érkeztünk a macedón-szerb határra. Ez az átkelés 8 perc volt. A következő pihenőt szokás szerint a lapovoi OMV benzinkúton tartottuk, ahol tankoltunk is. Ez a megálló kicsivel több, mint 40 percig tartott. Ez után már csak a szinte üres Belgrádon kellett átmenni, és következett a végtelenül unalmas autópálya a szerb-magyar határig.  Ez az átkelés volt a leghosszabb, 40 perc. Ezután még a szatymazi pihenőnél megálltunk eü. okokból, majd folytattuk az utunkat az M5-ön.
Az út Volostól hazáig 1208 km, ez 14 óra 20 perc volt, amiből 2 óra 20 perc volt az állásidő.
Ahogy nézem, hiába az odafele forszírozott tempó, átlagsebességben nem sokat jelentett. A tiszta menetidő 30 perccel volt kevesebb, ami 5 km/h-s különbség az átlagsebességben.

Utinaplók:

A dölt betvel időpontok a görög időzóna (+1 óra) szerint vannak írva.

---- KÉPEK ----