Amszterdami kiruccanás
Hol is kezdjem?
Előzmények:
Gyermekem áprilisban elment hajóra dolgozni, Németország-Hollandia-Belgium útvonalon. Április ugye nagyon messze van egy állandóan aggódó anyának?
Gondolat: meg kellene látogatni. Rövid telefonok, majd megegyezünk Kölnben, kap szabadságot, mehetünk. Szálláskeresés, útiterv, majdnem minden kész, újabb telefon, nem jöhet szabadságra. Anya két nap depis, most mi lesz. Újabb gondolat: Amszterdamban állnak másfél napot, telefon, ott kijöhet egy kis időre. De hát a szív nem nyugszik, menni kell! Másik szálláskeresés, kibővített útvonalterv (még jó, hogy az utazásközvetítő olyan nyugodt.)
Augusztus 9-én indulás.
Görög útjainkból kiindulva éjszakai utazás. Házunknál fel az autópályára, majd Amszterdamban le róla, nagyon egyszerűnek tűnt, de az élet nem ezt igazolta. Ilyen fárasztó utam még életemben nem volt, pedig Görögországban már voltam néhányszor autóval. Eszméletlen forgalom, törökök mindenhol, ahol csak el tudjátok képzelni. Így az 1500 km-es utat 17óra alatt küzdöttem le. A monotonitás, ami végigkísért az úton, szinte fájt. Végül is szerencsésen megérkeztünk, a szállodát azonnal megtaláltuk, bejelentkeztünk, majd elfoglaltuk a szobát.
Családi kupaktanács, hogyan tovább. Eldöntöttük, megnézzük a várost, és azt, hol találkozunk a gyerekkel. Nagyon jó útikönyv, némi séta és már a Rajna partján voltunk. Telefon a csemetének: ide kötnek ki éjszaka valamikor, reggel találkozunk. (Nagyon hosszú éjszaka.)
Séta a városban, majd valami étterem keresés. Térképpel kezünkben egyik utcán be, másikon ki, bámészkodunk, csodáljuk az épületeket, csatornákat, embereket. Személy szerint sok belőtt figurát vártam, de rá kellett jönnöm, Budapesten sokkal több van, jól kezelik ezt a helyzetet.
Utcákon sétálva, beszélgetve, éppen a piroslámpás negyedbe csöppentünk, ide nem szerettünk volna a gyerek miatt, de annyira ez sem gáz. Ebéd egy pizzériában, ami hol lehetett máshol, mint a meleg negyed közepén, de hát Amszterdamhoz ez is hozzátartozik. További séta már a szálloda felé, csodálatos, amikor a csatornák felett nyitják az utakat. Szélmalmot is sikerült látni.
Fáradtan megérkeztünk a szállodába, majd némi tisztálkodás után ágynak dőltünk, mindenki aludt néhány perc múlva reggel 9-ig. Gyors mosakodás, reggeli, majd összeraktuk az itthonról vitt csomagot és irány a kikötő. A gyerekünk már várt, végre 5 hónap után átölelhettük.
Felkísértük a hajóra, közben közölte, hogy dolgozni kell neki, mert egy kislány, aki helyettesítette volna este, kiszállt a hajóról, nem bírta. Így láthattuk dolgozni is, nagyon kritikus szemem nagyon büszke volt rá. Ebéd után kicsit sétáltunk vele, beszélgettünk, vásároltunk,
megnéztük a virág és a zsibis piacot, a főteret, majd este vissza a hajóra, megvártuk a vacsorát és ismét velünk lehetett, gyorsan telt az idő. Egy pohár sör mellett beszélgettünk, majd éjfél körül némi könny után elváltak útjaink, Ő elment a hajóra, mi a szállodába. Reggel összepakoltunk, megreggeliztünk, és elindultunk hazafelé. Útközben megnéztük az Ajax arénát, ami nem semmi élmény volt (nekünk).
Rá az autópályára, irány Budapest.
Hazafelé nem volt olyan fárasztó az út, mint kifelé, éjszaka már csak Ausztriában kellett jönni.
Ez volt a mi kis kirándulásunk Hollandiába. Nagyon elfáradtam, de láthattam a gyereket, szép és jó helyen van jó kollégák között, ami egy anyának nagyon fontos.
Nagyon büszke vagyok rá!!! Pedig nagyon féltem.