Thassos a kedvenc szigetünk
Azt is mondhatjuk bátran, hogy a barátunk. Néhány éve, amikor csak tehetjük, visszatérünk megcsodálni szépségeit, felfedezni mindazt, amit még tartogat nekünk.
2006-ban rádióamatőr barátunk invitált először bennünket egy Thassos-szigeti rádióamatőr expedícióra. Férjem, aki szintén rádióamatőr, azonnal igent mondott, mivel erről a szigetről nem dolgozik görög rádióamatőr. Számítottunk arra, hogy expedíciónk nagyon népszerű lesz rádióamatőr berkekben keresettsége miatt. Nem csalódtunk. Az expedíciót családi kirándulással kötöttük egybe. Azóta is visszajárunk.
Ebben az évben is olyan felejthetetlen élményekkel lettünk gazdagabbak, amelyekre ha a téli estéken visszagondolunk, máris érezzük bőrünkön a nyári napsugár simogató melegét, lelkünket, szívünket pedig a kiegyensúlyozott nyugalom járja át.
Ahhoz, hogy a mindennapokból ki tudjunk kapcsolódni és azt mondjuk, most pihenünk, kirándulunk, tájat csodálunk, nevetünk, ehhez Thassos szigetén mi mindent megtalálunk.
Az idei nyaralásunk egyik új kedves eseménye volt a GÖRÖG EST az Alea Hotel teraszán Skála Rachoniban. Itt ismerkedtünk meg Ágnessel személyesen, aki kedvességével, barátságos mosolyával azonnal a vidám, jó hangulatú társaságba invitált bennünket.
- A műsor igazi görög hangulatot áraszt. A zene pedig olyan igazi talp alá való, hogy az ember akkor is elkezd mozogni, ha soha életében nem táncolt görög táncot, és azt is tudja, hogy nem is tudja, hogy is kell azt táncolni. Sebaj, pillanatok alatt már a körben ropjuk mi is. Persze néha-néha odapillantva, hogy csinálják azok, akik már táncoltak szirtakit, vagy más görög táncot. De ebben a pillanatban mindez már nem is olyan lényeg, a lényeg az, hogy mindenki vidám, mindenki mosolyog, mindenki jókedvű. Ez egy különös gyógymódja a kikapcsolódásnak. Szerintem, ha tényleg otthon akarjuk hagyni minden gondunkat, bajunkat, és valóban szeretnénk egy kicsit, vagy akár nagyon mosolyogni, táncolni, énekelni, akkor programjainkból ezt a Görög Estet nem szabad kihagyni.
Mi nagyon örültünk, hogy itt voltunk, és biztos, hogy legközelebb is eljövünk. Mint ahogy arra a hajókirándulásra is ismét elmegyünk, ahol igencsak más formában fedeztük fel a tenger csodálatos szépségét és a tenger eddig nem látott kincseit.
A VIKTÓRIA nevezetű kirándulóhajónk Limenas régi kikötőjéből indult. Reggel kicsit álmosan szálltunk fel a hajóra, de hamar fel is ébredtünk.
Ágnes nagyon jó kis bemelegítéssel indította a napot, csupa tengeri utazáshoz, kalózkodáshoz alkalmas eszközöket hozott nekünk. Mindenki kedvére felpróbálhatta a kalózjelmezt, vagy éppen hajóskapitányként kezdhette a tengerre vezető útját.
Közben egy kis fejtörő játékot is kaptunk. – Gondoltuk, a hajóúton csak megfejtjük. Aztán miközben a gyönyörű kék szín minden árnyalatát megmutató tengert csodáltuk, a megfejtés is megszületett. Természetesen nem árulom el a megoldást, ha kíváncsi rá valaki, akkor a következő hajókiránduláson biztosan ő is megfejtheti.
Ahogy hajónk haladt, néhányan a horgászáshoz készülődtek elő, amit a hajóról tehettek meg.
Aztán mindenki beszélgetett, tájat nézett, Ágnes pedig elmondta, hogy merre járunk, mit látunk.
Aztán egyszer csak olyan helyre értünk, ahol én biztosan nem mertem volna vízbe merülni, Ágnes a vízbe ugrott és lemerült a mélységbe. Mi folyamatosan próbáltuk szemünkkel követni, de nem sokáig sikerült. Aztán rövid idő után mindenféle tenger gyümölcsével jött fel a víz mélyéről. Hozott különleges kagylókat, tengeri sünt, vízi növényeket, olyan érdekességeket, amilyeneket mi még soha nem láttunk közelről, csak a filmekben. Aztán köré gyülekeztünk, és mindenféle érdekességben lehetett részünk. Megtudtuk, hogy melyik része ehető a tengeri sünnek, hogyan készítik el a kagylót, mivel ízesítik és hogy milyen módon juthatunk hozzá az ehető részekhez. Azt is elmesélte Ágnes, hogy a tengeren élő emberek hogyan jutottak élelemhez a régi időkben. Sőt most mi is meg- kóstoltuk a finomságokat. Nekünk mindenképpen érdekes volt.
Ahogy utunkat folytattuk, megnéztük a közkedvelt strandokat, láttuk a Paradicsom beachet, az Aranypart strandját, Makryammost, és természetesen a Kis márvány partot, ami szépséges fehér apró kavicsával külön megint csak elbűvölt bennünket. Hajónk több helyen lehorgonyzott, a bátrak fejest ugráltak, és úszkáltak a gyönyörű égszínkék vízben. Aztán természetesen azok is fürödhettek, akik nem a mélység urai, csak a lágy homokban, a sekély vízben esnek-kelnek, mint jómagam. Az ebéd előtt már mindenki jól megéhezett, így nem kellett kétszer mondani senkinek, hogy kész a hajógrill görög salátával.
A finom ebéd után mindenki csodálta a tájat, és ejtőzött, majd visszautunk alatt még néhány mókás játékban is részt vettünk, amiben többek között a tengeri uborka is szerepet kapott.
Délután négy órakor értünk vissza a régi kikötőbe. Mindenki jól érezte magát, az időnk ragyogó volt. Eddig nem látott módon fedeztük fel a tengert. Legközelebb is eljövünk, hiszen Ágnes és a tenger mindig tartogat meglepetéseket számunkra.
2012. július
Edit és a család